A tegnapi méretes esést követően ma ismét lejtmenetbe kapcsoltak a vezető amerikai részvényindexek, ami mögött most a Görögországgal kapcsolatos aggasztó hírek állhatnak, miszerint késhet a következő hitelrészlet kiutalásáról való döntés. - Nincs megállás: tovább esnek a tőzsdék - Portfolio.hu

A napokban az egyik bejegyzésben Görögországot a harmadik világhoz soroltam. A Görög Statisztikai Hivatal pénteken megerősítette a cinikusnak szánt megjegyzésemet, a pénteki jelentésük szerint 2010-ben már 2.3 millió görög - a teljes lakosság 20.7 százaléka - élt a szegénységi küszöb alatt. Ez a szám a folyamatos megszorító intézkedések miatt azóta kétségtelenül tovább növekedett. (Csak az arányok kedvéért:Magyarországon a KSH legfrissebb, 2011-es adatai szerint 1.3 millióan éltek a szegénységi küszöb alatt.)

Görögországnak a szegénységi küszöb alatt élők hányada alapján felállított ranglistán sikerült olyan országokat maga mögé utasítania mint Mexikó, Egyiptom, Marokkó és Irán.

A nyomorban tengődők százalékos aránya a teljes lakosság viszonyában CIA, World Bank

Az oktatási intézmények állami tulajdonba vétele a jelek szerint nem lesz kimondottan zökkenőmentes.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját előterjesztése fogalmaz meg súlyos aggályokat a közoktatás államosításával kapcsolatban. A birtokunkba került, nem nyilvános anyag szerint egyelőre nincs költségvetési fedezet az átalakításra, és akár már január elsejével elbocsátásokat hozhat a változás. - Hoffmann titokban elismerte: nincs meg a pénz az oktatás államosítására - HVG

Miután Hoffmann Rózsa megsúgta, hogy hiányzik még néhány milliárd a grandiózus tervhez, a Véleményvezér blogon megjelent a Fidesz még államosítani sem tud rendesen című bejegyzés, amely rámutat a kormány központosítási kisérleteiben rejlő csapdákra: a hatékonyságnövelés sikerének kétségeire, a hatalmi koncentrációra és az ezzel járó korrupciós kísértésre, és a Fidesz átgondolatlan és kapkodó kivitelezési hagyományaira. Mintha csak a Véleményvezér véleményét kívánták volna megerősíteni, az írásával egy napon került nyilvánosságra az Állami Számvevőszék jelentése a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában lévő szakoktatási intézmények hatékonysági problémáiról.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrizte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fenntartásában lévő középfokú szakoktatási intézményeket. A Számvevőszék egyik fő megállapítása szerint a VM fenntartásában lévő mezőgazdasági szakképző iskolák működési feltételei nem járultak hozzá a feladatellátás eredményességéhez, vagyis sokkal többe kerülnek és kevésbé hatékonyak, mint önkormányzati fenntartású társaik. - Újabb pofon a költségvetésnek és az oktatásnak - Portfolio.hu

A Véleményvezéren megjelent bejegyzés rendesen a fején találta a szöget, személy szerint csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a központosítási törekvések nem kizárólag Magyarország és a Fidesz vonatkozásában elhibázottak, hanem csak úgy általában is, alapvető gazdasági törvényszerűségekkel állnak szemben.  Engem ezért ráz a hideg az Európai Uniótól jelenlegi irányvonalától, és a kormány centralizációs politikáját pedig egyenesen katasztrófálisnak találom amelynek esetleges "sikere" nagyon súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel fog járni.

A központosított rendszerek alapvetően pazarlók, az alegységek és a központi irányítás közötti bürokratikus struktúra működtetése komoly erőforrásokat von el a konkrét feladattól, merevek, lassan vagy egyáltalán nem reágálnak a helyi igények változásaira, akadályozzák a helyi kezdeményezések kibontakozását. A központosított szocialista tervgazdaság és elosztás kudarca számos példával szolgálhat, nem csak Magyarországról, hanem az összes volt szocialista államból.

Pert vesztett Ausztráliában a Standard and Poors.

A szövetségi bíróságon 13 helyhatóság perelte be a céget, miután vásárolt az ABN AMRO holland befektetési bank által kibocsátott Rembrandt alapból 2006-ban. Ez a pénzügyi termék az S&P-től AAA minősítést kapott, a helyhatóságokat viszont 2010-ben 16,5 millió dollár (12,9 millió euró) kár érte elértéktelenedése miatt. - Ausztráliában kártérítési pert vesztett a S&P - Index

A hitelminősítők ámokfutásának nem csak a cikkben említett 13 ausztrál helyhatóság esett áldozatul, az AAA minősítésű sub-prime fedezettel fűszerezett alapokon nagyon sokan nagyon sokat buktak. Korunk aktuális pénzügyi válságának kialakulásában is sokat köszönhetünk nekik, ezért a végleges kárösszeget még megbecsülni sem lehet. ( A pénzintézeteknek nyújtott állami mentőcsomagok adhatnak némi támpontot.) Természetesen a nagy hitelminősítők nem szándékosan akarták bedönteni a világot, a hiba a korrupció tekintetében sebezhető üzleti modelljükben van.

Az S&P hasonlóan a többi hitelesnek tekintett minősítőhöz a különböző alapok kibocsátóival fizetteti meg a minősítés díját, ebben az esetben ez az ABN AMRO volt. Ha egy hitelminősítéssel foglalkozó cég mondjuk objektíven, a kockázatok teljeskörű figyelembevételével osztályoz, akkor fennállhat a veszély, hogy az alapok kibocsátói keresnek egy elnézőbb minősítőt, és ez hosszútávon árt az üzletnek.

Örülnék ha a precedensérték nyomán további perek indulnának, de erősen kétlem, hogy az S&P és a társai kártérítési dollármilliókat fizetnének a megtévesztett befektetők tömegeinek. Meglátjuk mi lesz a vége, addig is tovább kamatoztathatják a szakértelmüket a különböző pénzügyi termékek, és a szuverén adósságok besorolásának piacán.

Meddő vitanapot tartottak tegnap a Parlamentben, amelynek a témája az államadósság és annak okai voltak.

Az államadósság körül forgó parlamenti vitanap nagyrészt értelmetlen sárdobálással telt. Matolcsy bankározott, Gyurcsány önvizsgálatot akar. Az unalmasabbnál unalmasabb felszólalásokért a kereszténydemokrata Pálffy István slusszpoénja kárpótolt: a politikus felvetette, ha nem kellene kamatokat fizetni az adósság után, akkor minden nyugdíjas plusz harmincezer forintot, a tanárok és minden közszolga plusz százezret kaphatna. - Így lehetne havi 30-100 ezerrel többünk - Index

Valaki kisegíthetne, mert elképzelni sem tudom, hogy mi volt az értelme ennek a cirkusznak. Előrelépés vagy épkézláb megoldási javaslat nem született a kérdésben, mindenki mást talált felelősnek, és a végén karóba sem húztak senkit. Egyébként Orbán Viktor az elmúlt huszonvalahány évet ha jól tudom a parlamenti padsorokban töltötte, szóval tényleg nem értem, hogy milyen kérdései lehetnek a magyar államadósság kialakulásával kapcsolatban.

Mindenesetre az adósság és a múlt szempontjából nem csak Magyarországon volt jelentősége a tegnapi napnak. Lengyelországban bejelentették, hogy az ország törlesztette az előző rendszerben felhalmozott államadósság utolsó részletét:

Varsó az utolsó részletét is törlesztette a még kommunista időkből származó adósságoknak - tudósít a Polskie Radio. - Varsó törlesztette a kommunista adósságokat - Világgazdaság

No Comment........

Ezt jól benéztem. Egy korábbi bejegyzésben azt írtam, hogy Barack Obama elbúcsúzhat az elnöki széktől, mert kevesebb kampánytámogatást sikerült összegyüjtenie mint az ellenfele Mitt Romney. Az akkor rendelkezésre álló adatokból én ezt olvastam ki, ez azonban vagy megváltozott, vagy csak simán idióta vagyok. A helyzet most már nem ennyire egyértelmű, Obama személy szerint többet gyűjtött és költött az elnöki párbajra, viszont a pártjaik tekintetében fordított a helyzet a republikánus oldal túlszárnyalta a demokratákat. Nem akarok találgatni, és végülis teljesen mindegy ki lesz a győztes, az elnök csak egy arcot kölcsönöz a rendszernek, a törvényalkotási folyamatokban sokkal nagyobb szerep jut a különböző gazdasági érdekcsoportoknak. Teljesen mindegy, hogy miről beszélnek a kampány ideje alatt, szerintem sokkal fontosabb, hogy ki tömi a zsebüket.

A bőkezű támogatók Obama VS Romney. Forrás:Opensecrets.org

A cégek önmagukban nem támogatják a jelölteket, legalábbis nem hivatalosan. A táblázatban szereplő adományokat elvileg a cégek alkalmazottai, illetve azok családtagjai dobták össze.

A tisztán gazdasági érdekcsoportok, illetve a nagyobb cégek általában biztonsági játékot játszanak, és bizonyos mértékben mindkét jelöltet támogatják. Idén ez annyira nem jellemző, a Wells Fargo és a Deloitte kivételével nem található egyezés a csúcstámogatók listáján. A táblázat alapján jól látható, hogy a pénzügyi szektor jeles amerikai képviselői Mitt Romney mögé sorakoztak fel, a technológiai szektor viszont inkább Obama újraválasztására fogad. Véleményem szerint az elnök személye nem lényeges, de Romney esetleges győzelemét - a szponzorai miatt - egy kicsit aggasztóbbnak találnám.

Korábban egyszer azt írtam, hogy napjaink gazdasági berendezkedését nyugodtan lehetne mentőcsomag-kapitalizmusnak nevezni. A szocializmusnak és a piacgazdaságnak ebben a sajátos keverékében bizonyos szektorokat megkülönböztetett figyelem illet, és ha nem megy a szekér akkor az adófizetők besegítenek egy kicsit. A pénzintézetek után most egy olyan ágazat van soron amelyre az elmúlt hetekben már több ízben keresztet vetettem: az európai autógyártás.

Akciótervet készít elő a válságba jutott európai autógyártás támogatására az Európai Bizottság (EB) az ágazatban foglalkoztatott 12 millió ember munkahelyének védelmében - értesült a Focus című német hírmagazin. - Mentőcsomag készülődik az európai autóiparnak? - Portfolio.hu

Az Európai Bizottság tervgaszdászai úgy döntöttek, hogy olyan vállalatokat mentenek meg amelyek a globális szabadversenyben már elbuktak, gyakorlatilag versenyképtelenek. A munkahelyek megóvása vitathatatlanul nemes cél, azonban bennem felidézi az egykori szocialista blokk - a teljes foglalkoztatás illúziója érdekében fenntartott - zombi-gyárait. Egy darabig még elfüstölögnek.  A francia miniszterelnök például úgy tűnik mindenre hajlandó a PSA megmentése érdekében.

A fejlesztés támogatása ésszerűnek tűnhet, ha nem vesszük figyelembe, hogy a probléma elsősorban a hitelelkből finanszírozott kamujólét leépüléséből fakadó drámai keresletcsökkenés. A 80 milliárd eurós alap, az állami gyorssegélyek, és a roncsprogramok maximum időhúzásra elegendőek, néhány európai márka haláltusája már elkezdődött.

(Még akkor is ha nem számolunk az óriási belső piaccal rendelkező, egyelőre megmosolyogtató járműveket kreáló, de rohamléptekben fejlődő kínai játékosokkal.)

Matolcsy megint túljárt a bankárok eszén:

A bankok ügyfelei fogják megfizetni a tranzakciós illetéket

Ügyfeleikre hárítják a bankok a januártól fizetendő tranzakciós illetéket - írta a Népszabadság pénteken a pénzintézetek által közzétett kondíciós listák alapján. - Portfolio.hu

Gondolom senki sem maradt tátva a szája a meglepetéstől.

A Pénzcentrum szerkesztői a pénzintézetek kondíciós listái alapján készítettek egy összeállítást 2013 legolcsóbb bankjairól. Érdemes átfutni, osztani és szorozni, ha kell váltani, és talán megúszhatod Matolcsy "bankadóját".

A magyar békemenetek és egyéb megmozdulások természetes velejárója a résztvevők létszámával kapcsolatos számháború, amelyből mostanában már idegenlégiósok is kiveszik a részüket.

Az ORF osztrák televízió portálján összekeverték az október 23-i rendezvényeken részt vevők létszámát, az AFP a francia hírügynökség pedig egyenesen felcserélte az arányokat.

Kumin Ferenc, nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint az ORF-é volt az első olyan tudósítás, amely sok ember figyelmét magára vonta. „Ezrekről beszélt a Békemenet és tízezrekről a Milla tüntetés kapcsán. - Kumin: Nem véletlen a francia sajtó ferdítése - Hirado.hu

Kumin Ferencen kívül a összes kormányközeli megmondóember feldobta már a mocskos, csúsztató, ferdítő, duplapluszhazug külföldi sajtó témáját, minden lehetséges alkalommal.

Miközben az objektív tájékoztatás bajnokai a lebuktatott idegen konspirátorok felett érzett felsőbbrendűségük teljes tudatában fröcsögtek a képernyőn, nekem az Operaház és a "közszolgálati" nézőpont jutott az eszembe.

Az események azonban csak a felületes szemlélődőben kelthetik a hasonlóság érzését, mert az AFP szándékosan ferdít, az MTV pedig csak bakizik.

Nem vagyok mozirajongó. Amikor ránézek egy rövid ajánlókkal színezett moziműsorra a lelki szemeimmel látom ahogy ömlenek a futószalagról különböző célcsoportoknak kreált filmek. Minden héten akad legalább egy animációs, vicces-romantikus, akció, horror, satöbbi. Igazából nem is a mozizással van bajom, hanem a hollywood-i nagyüzemi filmgyártással. A pénzcsinálás kényszere korlátozza az alkotói szabadságot.

Páncélozott járművek és helikopterek kíséretében közel ezerötszáz rendőr nyomult be Rio de Janeiro két, drogügyleteiről hírhedt nyomornegyedébe vasárnap. A jelentős crackelosztó helyszínként számon tartott Jacarezinho és Manguinhos megszállása vasárnap hajnalban kezdődött. A drogbandák fegyveresei azonban még az akció előtt felszívódtak, így a rendőrök csak elenyésző ellenállással szembesültek, bár lövések azért így is eldördültek - jelentette a BBC brit közszolgálati adó híroldala. - Két riói nyomornegyedet szálltak meg a brazil rendőrök - Origo 

Vannak azonban olyan országok ahol az elmúlt évtizedben a filmművészet komoly fejlődésen ment keresztül, és az egyik ezek közül szerintem kétségtelenül Brazília. 5 éves késéssel 2 hete bukkantam a Tropa de Elite című brazil triológia első két részére. Magyarul ha jól tudom Elit Halálosztók néven fut. Akinek tetszett az Istenek Városa és az Emberek Városa annak csak ajánlani tudom.

Egy személyes történettel szeretném ma untatni az olvasót.

Néhány évvel ezelőtt az egyik külföldön élő ismerősöm egy szerencsés véletlennek köszönhetően belebotlott egy piaci résbe. Némi jövedelem-kiegészítést vélt felfedezni a dologban és nekilátott a megvalósításhoz. Villámgyorsan kerített egy gyártót, és mivel a termék előállítási költségei filléresek voltak az üzlet hamar beindult. Egyesével árult a közismert helyi aukciós portálon, ám hamarosan érdelkődő emaileket kapott. Voltak akik nagy tételben szerettek volna vásárolni, és mivel ez neki sokkal kényelmesebb volt belement, és hamarosan már csak nagyban árult. Röviddel később észrevette, hogy néhány nagybani vásárlója némi felárral egyesével forgalmazza a termékét, de nem igazán zavarta a dolog.

Ahogy korábban már említettem, egy nagyon egyszerűen, apróért legyártható - jogvédhetetlen - dologról van szó, és erre valószínűleg két vállalkozó szellemű üzletfele is felfigyelt, akik tőle többé már nem vásároltak, viszont nagyban kezdték árulni a sajátjával szinte tökéletesen megegyező terméket. Az ismerősöm monopolhelyzetének egy csapásra lőttek, kezdetét vette az árháború, és a tekintélyes haszonkulcs olvadni kezdett. A három szereplő folyamatosan csökkentette az árait, a végfelhasználó ügyfeleik legnagyobb örömére.

Az árháború azonban nem tartott sokáig, a konkurencia sem örült a csökkenő haszonnak, néhány napon belül megkereste a két vetélytársa és megegyezést ajánlottak. Felosztották a piacot, megállapodtak abban, hogy mind a hárman eltérő darabszámban ugyan, de egységenként azonos áron fognak árulni.

Amikor elmesélte a történetet nem tudtam nem párhuzamot vonni a magyarországi mobilszolgáltatókkal, de lehet hogy csak azért mert ők is hárman vannak.

Szokás szerint le vagyok maradva, a miniszterelnök egy héttel ezelőtt nyitotta meg az "eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját".

Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Fidesz által szervezett, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen, amelyen ismertette az állami adósságátvállalás részleteit. - Több mint 600 milliárdnyi önkormányzati adósságot vállal át az állam - Világgazdaság

Az önkormányzati adósságok konszolidációját sokan bírálják, még a Fidesz parlamenti frakcióján belül is vitákat váltott ki, érthető módon az okosan gazdálkodó önkormányzatok polgármesterei nem veszik jó néven a pazarló kollegáiknak dobott állami mentőcsomagot. Az önkormányzatok helyzete nem volt éppen rózsás az elmúlt években, a csökkenő állami támogatások mellett egyre több feladat ellátására kényszerültek, ennek ellenére voltak olyanok akiknek sikerült nullszadós vagy éppen pozitív mérleggel zárnia. A kormány azonban a szökőkútépítőket jutalmazza, azokat akik látványos, de soha meg nem térülő beruházásokra, vagy éppen a működési költségek fedezésére fordították a legtöbb esetben svájci frankban jegyzett hiteleiket.

A pénznyelő önkormányzatok gazdasági tevékenységének felülvizsgálata elmarad, erre ugyanis sem idő, sem pedig kapacitás nincs, a lényeg, hogy jövőre tiszta lappal indulhassanak. Az elszámoltatás kormánya kegyelmet gyakorol:

Az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el - mondta Tállai András önkormányzati államtitkár kedden az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: a cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson. - A kormányt nem érdekli, mire mentek el a milliárdok - Napi Gazdaság

Az önkormányzati adósságteher pallosként lógott a kormány felett, a pénzügyi bűnbocsánat kényszerintézkedés, az adósságspirálba került önkormányzatok közül minden bizonnyal jónéhány csődbe ment volna a következő év során. A befuccsolt települések között szép számmal akadtak volna Fidesz vezetéssel dübörgők is, és a lassan kibontakozó választási kampány során nem vetett volna jó fényt a kétharmadra a fizetésképtelenné vált, vagy rendkívüli kormányzati segélyekért sorban álló narancsos bürgermatyikról beszámoló tudósítások. (Kósa Lajos nyilatkozata szerint az önkormányzati adósság államosítása "talált pénz" a hitelezők számára ami már önmagában is sokat elárul a törlesztési esélyekről.) Az esetleges csődeljárások esetén a ballib újságíróknak biztosan lett volna ideje szaglászni egy kicsit, reflektorfénybe állítva a problémás beruházások körüli kis háztáji mutyikat, a saját zsebre is dolgozó képviselőket, jegyzőket, polgármestereket. Lehet, hogy valakinek még az is eszébe jutott volna, hogy hűtlen kezelés gyanújával eljárást indítson. Na mindegy, ennek már lőttek, az adósság eltemetve, felelősök nincsenek, fátylat rá. Majd te fizetsz.

Arról gyorsan igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a váratlanul bejelentett intézkedés nem növeli az államadósságot, azt azonban nem kürtölték világgá, hogy az adósság nem vész el csak átalakul. Mostantól már nem az önkormányzatok kötelezettsége lesz a felhalmozott adósság visszafizetése, hanem minden magyar adófizetőé. Talán ezt jelenti a nemzeti együttműködés. Kétségtelen, hogy az állam jobb alkupozícióban lesz a hitelezőkkel szemben, és a jelek szerint ezt a kedvező pozíciót a végletekig ki is próbálják használni. Azért kiváncsi leszek mit üzen majd az Európai Bizottság.

Jó hír, hogy a kormány szigorúbb központi felügyelettel akadályozná az ész nélküli eladósodás megismétlődését, a hitelfelvétel engedélyezéséhez a kormány beleegyezése szükséges. Ezzel azonban könnyen vissza is lehet élni, a nem haveri önkormányzatoktól az ésszerű beruházások érdekében igényelt hiteleket is le lehet söpörni az asztalról.

Szerintem zavarba ejtő a kormányfő kettős beszéde a magyar, illetve a világgazdasági kilátásokkal és lehetőségekkel kapcsolatban. Miközben Orbán Viktor a külföldi haknik során gyakran hangsúlyozza a nyugati típusú jóléti társadalom hanyatlásáról alkotott nézeteit, a magyarországi gyáravatók alkalmával már egészen más hangnemet üt meg:

Magyarország gazdasági növekedési lehetőségei a még világszerte húzóágazatnak számító autóiparban vannak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a kuplunggyártással foglalkozó, szombathelyi LuK Savaria Kft. sajtoló automatájának üzembe helyezési ünnepségén pénteken. - Orbán: Lassan nem telik el hónap autóipari beruházás nélkül - Portfolio.hu

Már több bejegyzésben is utaltam rá, hogy az európai autógyártás komoly problémákkal fog szembesülni a közeljövőben, és ezt a miniszterelnöknek is tudnia kell, a háziszócsöve, a Hírtv a napokban adott le ezzel kapcsolatban egy anyagot.

A magyar miniszterelnök szerint a jóléti társadalmak korrekciójára lesz szükség, ami megszorításokkal és a fogyasztás csökkenésével jár. Az autóipar nem lesz húzóágazat mostanában, és ez már a szlovák miniszterelnököt is nyugtalanítja. Orbán Viktor minden hónapra egy új autóipari beruházást és erre alapozott gazdasági növekedést vizionál, miközben hetente egyre több autógyár bezárásáról érkeznek a hírek. A legfrissebb a General Motors-tól:

A bochumi üzemben a jelenleg gyártott Zafira Tourer kifutása után nem tervezik újabb modell gyártását - közölte a társaság. A bejelentés alapján biztosnak tűnik, hogy a bochumi Opel-gyár sorsa megpecsételődött - emelték ki a beszámolók. A Zafira modellt a jelenlegi tervek szerint 2016-ig gyártják Bochumban. - Az Opel 2600 állást szüntet meg az idén - Világgazdaság

 A kormányzati retorikában gyakran felbukkan a versenyképesség növelésének szükségessége, és ezzel nincs is semmi baj, egészen addig amíg a kormány valóban elkötelezett, és tudja mit csinál. Remélem tévedek, de a jelek szerint a vezetőink szótárában a versenyképesség kizárólag az olcsó, és a jogaitól megfosztott munkaerőt jelenti. Egy Mercedes gyár, vagy egy Coca Cola palackozó üzem vitathatatlan eredmény a foglalkoztatás tekintetében, azonban a Kárpátok Kínájának, vagy "Németország összeszerelő üzemének" lázálma a versenyképesség meglehetősen egysíkú értelmezéséről árulkodik.

A versenyképesség hangsúlyozása ellenére rövid időn belül már a második olyan jelentés futott be amely Magyarország versenyképességének a zuhanásáról tanúskodik. Az utolsó éppen a múlt héten:

Romlott Magyarország versenyképessége, miközben Lengyelország látványos előrelépést mutatott fel a Világbank legújabb Doing Business listáján. A hazai cégeket különösen az adófizetés bonyolultsága és a befektetővédelem hiányosságai sújtják. - Tovább romlott Magyarország helyzete - Napi Gazdaság

A World Economic Forum anyagával már foglalkoztam érintőlegesen, de szeretném ismét elővenni. A WEF értékelése szerint egy ország versenyképessége 12 pillérre épül. (Zárójelben a magyar pontszámok) Intézményi háttér (3.7), infrastruktúra (4.4), makrogazdasági környezet (5.2), egészségügy és alapfogú oktatás (5.9), felsőfokú oktatás (4.7), árupiaci hatékonyság (4.3), a pénzügyi piacok fejlődése (4.0), a munkaerőpiac hatékonysága (4.3), technológiai felkészültség (4.4), a piac mérete (4.3), üzleti kifinomultság (3.7), innováció (3.6).

A 12 pillér eredményeinek viszonya az összpontszámhoz (4.3) rámutat, hogy milyen okok akadályozzák a versenyképesség növekedését. A WEF által meghatározott pillérek alkategóriái azonban sokkal pontosabb képet nyújtanak a magyar versenyképesség fékeiről. A legproblémásabb pillér Magyarországon az intézményi háttér, a 144-es listán az alkategóriák 40 százalékában hazánk a századiknál rosszabb (Tádzsik Köztársaság) helyezést ért el.

Politikusokba fektetett bizalom .........................................1.8...128

Az állami tisztviselők részrehajlása a döntéseik során ........2.6...107

Az állami források pazarlása.............................................2.6...109

A kormányzati szabályozás nehézkessége .......................2.3...138

A jogviták rendezésének legális keretei .............................3.0...117

A kormányzati döntéshozatal átláthatósága .......................3.8...115

Állami szolgáltatások a vállalkozási környezet fejlesztésére 3.0...112

Az állami források "eltérítése"..............................................2.6...106

A befektetők védelmének szintje........................................4.3...101

A további 11 pillér tekintetében már nem ennyire borzasztó a kép, mindenesetre még találhatunk olyan felkiáltójeles területeket mint például a szakemberek távozása (2.3, 129) illetve az adózás kiterjedtsége és hatásai (2.5, 134).

A megkérdezett cégvezetők szerint az üzletmenetet leginkább hátráltató tényezők:

- a döntéshozatal kiszámíthatatlansága

- korlátozott finanszírozási lehetőségek

- adókulcsok

- adózási szabályok

- nem hatékony kormányzati bürokrácia

- korrupció

A véleményem szerint a kommunikáció ellenére a versenyképesség növekedésének legjelentősebb akadálya maga a kormány, illetve annak tevékenysége. A WEF jelentésében pontosan azok a sereghajtó kategóriák amelyek tekintetében a döntéshozóink közvetlen befolyással rendelkeznek. De csak a duma van.

A görög kormány drasztikus intézkedések keretében üzen hadat a korrupciónak, illetve kísérli meg javítani az adóbehajtás hatékonyságát. Péntekig a pénzügyminisztérium adó és vámhivatalának összes vezető tisztségviselőjét és adónyomozóját elbocsátják az állásából - jelenti a Die Welt.

Persze ez nem azt jelenti, hogy az adókerülők fellélegezhetnek, rohamtempóban toborozzák az új erőket, azt a több mint  2000 új adónyomozót akiknek a munkaköri leírása viszonylag egyértelmű: rekord idő alatt, rekord mennyiségű kintlévőséget kell behajtaniuk. Az új munkatársak teljesítményét három havonta értékelésnek vetik alá, aki nem hozza a célszámokat azonnal kirúgják. A kormány a hatékonyság érdekében segédkezet nyújt az új behajtók számára, és lazított az adótartozások behajtása során alkalmazott erő szabályozásán.

Az új behajtók megbizatása 1 évre szól, amelyet maximum 2-szer lehet megújítani, a kormány így szeretné elkerülni a megállapodott tisztviselők korrumpálódását. A törvény a hírek szerint valójában az IMF/EU/ECB hármasfogat egyik, a sürgősségi kölcsönök folyósításával kapcsolatos feltételének materializálódása. A korrupció kiterjedtségét jellemzi, hogy a lakosság egy része üdvözölte, hogy a trojka végre "kisöpri a rablóbandát". Az állásukat vesztett adónyomozók természetesen nem ugrálnak az örömükben.

És még egy rövid hír a harmadik világból....

Egészségügyi szervezetek figyelmeztetést adtak ki azoknak az utazóknak akik Görögországba készülnek. A megszorítások következtében a szúnyogírtásra már nem jut elég forrás, és 35 év után az országban újból megjelent a malária.

Joseph Stiglitz még 2001-ben írta, hogy az IMF nincs tekintettel a diktált intézkedések társadalmi következményeire.

Orbán Viktor Bukarestben az Európai Néppárt 21. kongresszusán többek között a jóléti állam hanyatlásáról is beszélt.

"A másik az, hogy minden államnak el kell végeznie a jóléti állam korrekcióját. Nyugaton nehezebb, mert ott fölépült jóléti államok vannak, Közép-Európában nem olyan nehéz, mert nem épült fel jóléti állam. Mi a posztkommunizmus gazdasági rendszerének romjai és félig kész épületei közt botladozunk, de itt nincs jóléti állam. A mi programunk az az, hogy a nyugati típusú jóléti állam helyett, ami nem versenyképes, egy munka alapú társadalmat alakítsunk ki" - magyarázta a miniszterelnök. - Több Európát, de legyen választási lehetőség is - miniszterelnok.hu

A miniszterelnök felfüggeszti a nyugat-európai álom kergetését, pedig Matolcsy György szerint már csak húsz év hiányzik a felzárkózáshoz - mint a rendszerváltás óta általában. Kétségtelen, hogy számos "nyugati" ország a jólét látszatát csak állandó költségvetési hiány mellett, folyamatos eladósodás kíséretében tudta fenntartani, és vannak közöttük olyanok amelyek napjainkban komoly finanszírozási kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A "korrekcióra" valóban szükség lesz Európában, és van ahol a folyamat már meg is kezdődött, a gyakran erőszakos tömegdemonstrációk kíséretében.

De milyen alternatívát tud ajánlani a miniszterelnök a hanyatló Nyugat helyett? (Ez a haldokló Nyugat szöveg egyébként valahonnan ismerős.)

A munka alapú gazdaság társadalmi rendszerének alapjait - a miniszterelnök szerint - a kormány már le is fektette Magyarországon, ezen kívül túl sok konkrétumot nem árult el arról az utópiáról, amelynek állítólag mi vagyunk az úttörői. Annyi biztosan megállapítható a homályos definícióból, hogy a versenyképesség a munka alapú társadalom egyik sarokköve, ebben a tekintetben maga elvileg mögé utasítja a nyugati mintájú jóléti államokat. A World Economic Forum legújabb globális versenyképességi jelentése szerint azonban van még hova fejlődni.

A helyezésünk jelentős visszaesésére jellemző, hogy az első 70 ország közül csak Sri Lanka veszített több (16) pozíciót. Ciprus (11) is majdnem ugyanannyit esett vissza, mint Magyarország, de ezeken az országokon kívül nem volt több olyan, amelyik négy helynél többet rontott volna pozícióján. A legnagyobb javulók Kazahsztán (21 hely előrelépés), Törökország (16) és Bulgária (12) voltak. - Órásit zuhant a magyar versenyképesség - Portfolio.hu

A nyugati jóléti társadalmak szinte kivétel nélkül a rangsor elén hanyatlanak:

A kiemelkedő versenyképesség azonban csak az egyik összetevőjét képezi a munka alapú társadalomnak.

Hozzátette, a munka alapú társadalom kialakítását célozza a munkát terhelő adók csökkentése, az adózás súlypontjának áthelyezése a forgalmi adókra, a méltányos közteherviselés megvalósítása. - Több Európát, de legyen választási lehetőség is - miniszterelnok.hu

A közteherviselés magyarországi méltányosságáról azt hiszem sokáig lehetne vitatkozni, a vélemények valószínűleg az egykulcsos SZJA mentén oszlanak meg, attól függően, hogy ki nyert, illetve ki szívott vele.

A munkaerőköltségek tekintetében sem állunk túl jól, a munkáltatói járulékok a kormányfő szándékai ellenére még jóval az EU átlag felett vannak.

A fogyasztás adóztatásának kérdésében azonban már vitathatatlan eredményeket sikerült elérni, mondjuk az ÁFA és a jövedéki adók emelgetése nem igényel túl sok fantáziát vagy különösebb erőfeszítést.

A Magyarországon alkalmazott 27 százalékos ÁFA-kulcs az Európai Unióban alkalmazott legmagasabb fogyasztási adókulcs – állapította meg ismét az Európai Bizottság és az Európai Unió statisztikai hivatala a hétfőn közzétett „Adózási trendek” című jelentésében. - Egyelőre nincs növekedésbarát adózás - Kitekintő

Mellesleg ha a fogyasztás eszement adóztatása kerül előtérbe - ami jólét korrekciójával megbolondítva biztosan a fogyasztás csökkenéséhez vezet - akkor vajon kinek fognak termelni a versenyképes munkaalapú társadalom mintapolgárai? A hanyatló Nyugatnak?

A nyugati életminőség várható romlásának félreérthetetlen jelei vannak, azonban nem árt vigyázni, mert a leszakadó Európának is lesznek sereghajtói.

A magyar parlamenti képviselők költségtérítési hagyományai minimum érdekesek, Lázár János szavaival élve a javadalmazási rendszer "meglehetősen álszent és visszaélésekre alkalmas". Ha jól emlékszem az utolsó finomság talán az országház csendőrének, Kövér Lászlónak a benzinpénzével volt kapcsolatos.

Ami jár az jár:

Azonban naivitás lenne azt gondolni, hogy kizárólag a magyar törvényhozók esendőek.

Az Egyesült Királyság legújabb költségtérítési botrányát éppen az aktuális kormány pénzügyminisztere George Osbourne váltotta ki akinek volt pofája a másodosztályú vonatjegyével az első osztályon utazni Londonból a választókörzetébe. A nagy vonatrablásnak elkeresztelt botlás képei bejárták a brit címlapokat.

A közvéleményt különösen felháborította amikor kiderült, hogy a pénzügyminiszter visszaeső: 5 hónappal ezelőtt egyszer már lebukott. És ezzel még nincs vége a horrornak.

Az angol oknyomozók azonnal munkához láttak, áttúrták a képviselők költségtérítési számláit, és majdnem megvakultak attól amit találtak. A honatyák több mint negyede, 185 képviselő utazott az első osztályon a másodosztály helyett az adófizetők pénzén.

Az brit parlament egy korábbi 2009-es költségtérítési vihart követően - amikor egy honatya egy felnőtteknek szóló magazinról kiállított költségtérítési számlája borzolta az idegeket - elfogadott egy irányelvet amely magába foglalta az első osztályályú vonatjegyek mellőzését a képviselők számára.

Én még szivesen fizetnék is azért, hogy Kövér Lászlót és társait a vonaton lássam döcögni a választókerületük felé. Akár 36-szor is egy hónapban.

A Starbucks 1998-ban nyitotta meg az első üzletét az Egyesült Királyságban, napjainkban 735 egységet üzemeltetnek a szigetországban.

A Reuters jelentése szerint az elmúlt 14 év alatt összesen 8.6 millió font adót fizetett a cég, ami az egész időszakra vonatkozóan nagyjából egy 0.28%-os adókulcsot jelent.Szeretnék ebbe a sávban tengődni.

Az elmúlt két évben egyáltalán nem fizettek adót. Pláne.

A Starbucks nem hasonlítható például az autógyárakhoz, amelyeket a kormányok adókedvezményekkel próbálnak csalogatni a foglalkoztatás növelése érdekében, a kávéházak üzemeltetőinek jelen kell lenniük egy országban ha pénzt akarnak csinálni. (A Kínában lefőzött kávé kihülne mire az asztalunkra kerül.) A klasszikus offshore megoldás sem egyszerű ebben az esetben, és lehet, hogy nem is lenne olcsóbb

A Starbucks kreatív könyvelői azt találták ki, hogy az angol leányvállalatra terhelték a kedvezőbb adózási feltételekkel rendelkező országokban üzemelő cégeik adósságát, azért hogy kevésbe nyereségesnek, az utolsó két év tekintetében pedig teljesen veszteségesnek tűnjön.

A The Guardian újságírói rámozdultak a témára és utánanéztek, hogy konkrétan mennyi adót fizetett 2011-ben néhány Nagy Britanniában tevékenykedő amerikai multi. 

A nagyításért katt a képre

Miközben az unió legtöbb polgára az adóterhek növekedésével számolhat, a nemzetközi vállalatok valahogy mindig megtaláljak a módját, hogy a lehető legkevesebbet dobjanak a közösbe.

Moszkva Brüsszel nem késlekedett sokáig:

Orbán Viktor miniszterelnök a kétnapos brüsszeli csúcs utáni sajtótájékoztatóján elárulta, hogy már meg is kapta az Európai Bizottság válaszát a szerdán bejelentett egyenlegjavító intézkedésekről és ezért péntek reggel telefonos kormányülést tartottak. Tájékoztatása szerint Brüsszel úgy értékelte, hogy a Matolcsy György által bejelentett két csomag ellenére még mindig vannak kétségek az EU elvárásainak teljesítését illetően. - Brüsszel szerint nem elég a két Matolcsy-csomag sem - Portfolio.hu

A forradalmi hangvétel is a múlté: "Azt kérjük az Európai Uniótól, mondja meg, hogy mennyi hiányzik. És akármennyit mond, azt mi elő fogjuk teremteni" - nyilatkozta a miniszterelnök.

A matolcsyzmus végleg kiverte a biztosítékot Brüsszelben. A második csomaggal az a baj, hogy nem ott szorít ahol azt elvárná az unió. Nem azért költöttek eurómilliárdokat a bankok megmentésére, hogy Orbán a kedvére adóztassa őket. Éppen ezért a miniszterelnök gyors viszontválasza - a bankadó, a közműadó, az energiadók emelése, illetve az online szerencsejáték adóztatása - sem lesz elég jó - árt az üzletnek. A hiánycél különbözetét, a stabilitás árát a zembereknek kell megfizetnie.

A riporter aziránt is érdeklődött, hogy mi volt az asztalon, mi volt az étlapon, amelyhez nyúlhatott a kormány az intézkedéssorozat összeállításánál. Banai Péter, a műsorban a következőképp fogalmazott: "Mi volt tehát a palettán? Palettán volt az, hogy a bankadó bent maradjon teljes egészében és a bankok még egy évig nagyobb terhet vállaljanak a közterhekből. Palettán lehetett az, amit több más ország csinált és amellyel Magyarország is élt korábban, hogy hozzányúl a nyugdíjakhoz és a bérekhez. - Banai: A palettán lehetett a nyugdíjak csökkentése is - Portfolio.hu

Ha jól emlékszem az év elején írtam, hogy ha tudni szeretnénk milyen megszorításokra számíthat a magyar lakosság akkor a legjobb ha az IMF receptre felírt romániai intézkedéseket vesszük alapul. Az IMF által előnyben részesített kiigazító csomagok jól fekszenek az Európai Bizottság asztalán. Ha a kötelezettségszegési eljárásokkal nem sikerül a magyar gazdaságpolitikát leterelni az unortodox pályáról, akkor az Európai Bizottságnak nagyon jól jönne egy gyors IMF megállapodás. A Valutaalap képes lenne a "megfelelő irányba" - a határozottabb közalkalmazotti leépítések, valamit a bérek és a nyugdíjak csökkentése felé - befolyásolni a kormány gazdasági lépéseit.

Orbán Viktor az Európai Néppárt "Több Európa" elnevezéssel Bukarestben megrendezett kongresszusán  elmodta: "Valóban több Európára van szükség, de hagyni kell a tagállamokat, hogy maguk válasszák meg a válságkezelő gazdaságpolitikák helyes, az adott országban legalkalmasabb elegyét."

A válasz gyorsan megérkezett: Felejtsd el!

A Fidesz a választási kampányában gyakran bírálta a kormány megszorító intézkedéseit, és fogadkoztak, hogy nekik meg sem fordulna hasonló őrültség a fejükben. A kampányigéretek és a valóság közötti szakadék azt hiszem senkinek nem új fejlemény, és az épelméjűek már akkor is jól tudták, hogy az ígéretek ellenére megszorító intézkedések valamilyen formában biztosan lesznek, függetlenül attól, hogy ki nyeri a választásokat. A Fidesz azonban bevállalta és szemrebbenés nélkül belekiabálta az arcunkba a megszorítások nélküli Magyarországot. Most, a sokadik csomagon túl, a harcias megszorítás-ellenes politikából nem maradt más mint a játék a kifejezésekkel, és a nem-megszorítások izzadságszagú körbemagyarázása.

Matolcsy kapitány szerint csomagokról szó sem lehet

Matolcsy szerint a legújabb anticsomagot az EU miatt voltak kénytelenek prezentálni a lakosság számára. Brüsszelben úgy látszik nem hisznek a tündérmesékben, és az alig két hete bejelentett intézkedéseket sem tartják elegendőnek. Ez persze közel sem azt jelenti, hogy valami nem stimmel a magyar gazdasággal, brüsszelék kettős mércét használnak és téves számításokra alapoznak - legalábbis a zemberek nemzetgazdasági minisztere szerint.

Az új csapás részletei itt olvashatók, és most nem is akarok arról értekezni, hogy kik és hogyan fogják az új sarcokat a lehetőségeik szerint a lakosságra hárítani. A pénzügyi szolgáltatók természetesen kiakadtak a bankadó-felezés elnapolásán és a tranzakciós adó emelésén, a bankszövetség elnöke felajánlotta a lemondását, a főtitkár pedig brutális GDP zuhanást vizionált a Kossuth Rádióban. Az Unicredit vezérigazgatója ennél is tovább ment, szerinte az Európának ítélt Nobel-díj hitelét vonja kétségbe a magyar kormány lépése, de azért nagy duzzogva maradnak még egy kicsit, és talán éhen sem fognak halni. Gondolom, hogy az összes, a pénzügyi lobbival kapcsolatban álló brüsszeli politikus telefonvonalai égtek az elmúlt napokban.

A hasonló, csípőből leadott intézkedések azon kívül, hogy hiteltelenítik a kormányzatot, a befektetők szemében sem teszik vonzóbbá az országot, és a versenyképesség zuhanásához is alaposan hozzájárulnak.

Meg tudom érteni az érintett cégek felháborodását, nem túl kellemes a tehetetlenség érzése amikor a kedvezőbb pozícióban levő partner felrúgja a megállapodást. A bankárok - a távközlési cégekkel és közműszolgáltatókkal karöltve -  fenntartják maguknak az egyoldalú szerződésmódosítás jogát és előszeretettel gyakorolják azt az ügyfeleikkel szemben. Ha őket szivatják akkor meg sírnak mint azok a bizonyos fürdős kur lányok.

Matolcsy szerint az állami bagómonopólium munkahelyek tömegét hozza majd létre. Kevesebb füst és több munka, nem is hangzik rosszul.

Előreláthatólag 6-7 ezer dohánybolt nyílik Magyarországon, ennek következtében, ha mindenhol csak két személy dolgozik, akkor is 12-14 ezer új munkahely jön létre, továbbá a pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek majd a megváltozott munkaképességűek, a 3 hónapja egybefüggően álláskeresők, illetve akik ilyen személyeket foglalkoztatnak - összegzett a miniszter. - Matolcsy újabb csodafegyvere: a trafiktörvény segíti a foglalkoztatást - Napi Gazdaság

Ha a kormány ilyen ütemben halad a munkahelyteremtéssel, a végén még mindenkinek két munkahelye lesz, és beleszakadunk a robotba.
A dohánymonopólium miatt jelentkező extra munkatehernek egyébként már meg is van az első áldozata: Gyulay Zsolt.

Gyulay Zsolt a sajtóbeszélgetésen megtisztelőnek nevezte a felkérést és bejelentette, hogy a Hungaroring Sport Zrt. igazgatósági elnöki pozícióját megtartja, de az operatív vezetést a vezérigazgató-helyettes látja el a jövőben. - Gyulay Zsoltot nevezik ki a dohánymonopólium élére - Index

A parlamenti képviselők illetve az állami vállalatok vezető beosztású alkalmazottainak tekintetében nem okoz meglepetést az emberfeletti szorgalom és munkabírás. A közszféra álláshalm szupermenjei egyszerre két-három, vagy néha több komoly felelősséggel - és kiemelt díjazással - járó pozícióban is tapossák a malmot. A privát szektorban ez annyira azért nem jellemző.

Gyulay saját bevallása szerint sem lesz egyszerű a legújabb állami vállalkozás startjának szervezése, ezért is mond le a Hungaroring Sport Zrt operatív irányításáról, csak az elnöki posztját tartja meg. Ha ezt az elnöki pozíciót ennyire félvállról is lehet kezelni, akkor miért van rá szükség egyáltalán?

Nem vitatom az exkajakos szakértelmét, és bizonyára nem könnyű az állami cigibiznisz élére megfelelő irányítási tapasztalattal rendelkező fejet találni. De ha a HS Zrt elnöki pozíciója ennyire lájtos, akkor igazán átpasszolhatnák azt egy 3 hónapja egybefüggően álláskeresőnek, vagy egy megváltozott munkanképességűnek.

Angela Merkel a múlt héten egy rövid, alig hat órás "szolidaritási" látogatást tett Görögországban. Azt hiszem senki nem hibáztathatja a német kormányfőt azért mert nem akart több időt tölteni Athénban, ott nem tartozik a legnépszerűbb karakterek közé. A villámlátogatásra példátlan biztonsági intézkedések között került sor, Merkel a tüntetések tilalma mellett, hétezer rendőr távolságból szolidarizált a görög lakosággal, miközben annak a koalíciós kormánynak a tisztségviselőivel készültek a pacsis-mosolygós képek amelynek a pártjai 35 év váltókormányzása alatt jutatták oda az országot ahol éppen van.

John Maynard Keynes 1915-től az angol pénzügyminisztériumban dolgozott ahol az első világháború finanszírozását szervezte. Keynes a minisztérium küldöttjeként részt vett a háborút lezáró béketárgyalásokon, és vitatta, hogy Németországnak súlyos háborús kártérítést kellene fizetnie, mert a tetemes jóvátételi kötelezettségek megfojtják a német gazdaságot, ami nem csak a német társadalomra fejt ki káros hatást, hanem a külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatokon keresztül közvetetten az összes európai ország gazdaságára. Néhány akkori angol politikus azzal tréfálkozott, hogy Keynes a német érdekvédelmi erőfeszítései miatt igazán megérdemelt volna egy vaskeresztet. A közgaszdász véleménye azonban süket fülekre talált, aki a tárgyalások lezárása után elhagyta a minisztériumot és nekilátott megírni a Béke gazdasági következményei című könyvét. (The Economic Consequences of the Peace)

Antonis Samaras görög miniszterelnök szeretné elérni, hogy a mentőcsomagok feltételekénz szabott állami kiadáscsökkentéseket - nyugdíjak illetve a közalkalmazottak fizetésének vágásait - ne kettő hanem négy év alatt bonyolíthassák le. Az IMF főnök Christine Lagarde szerint megfontolandó a két év haladék az előírt költségvetési hiánycél tekintetében, a német pénzügyminiszter és holland kollégája azonban hallani sem akar  kompromisszumról. 

Görögországban egy miniszteri rendelet értelmében ezentúl a lejárt szavatosságú élelmiszereket is forgalomba lehet hozni, bizonyos árengedmény mellett. A Fejlesztési Minisztérium nem indokolta a lépést, az illetékes azonban nem érti a fogyasztóvédők felháborodását. Elmondása szerint lejárt szavidejű élelmiszerek forgalmazására eddig is volt mód, most csak azt fektették törvénybe, hogy ezeket a termékeket a kereskedők és az áruházláncok kizárólag olcsóbban értékesíthetik.

Ha jól emlékszem román csodának hívták annak idején a Dacia személyautókat, de ma egy másik csodáról szeretnék mesélni. Az IMF ugrásszerű gazdasági növekedésre számít jövőre Romániában.

A román gazdaság idén 0,9, jövőre azonban már 2,5 százalékkal bővül − prognosztizálta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a napokban közzétett jelentésében. A helyi elemzők többsége azonban kevésbé optimista: két százalékot meghaladó növekedés szerintük csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha a nemzetközi és a belföldi gazdasági konjunktúra igen szerencsésen alakul. - Mesés fellendülést jósol Romániának az IMF - Napi Gazdaság

Az IMF romániai gazdasági fellendelüsére vonatkozó jelentésével szemben én is meglehetősen szkeptikus vagyok. A kételyeimnek csak az egyik oka, hogy a Valutaalap szakértői az idei növekedési előrejelzéseikkel kapcsolatban is igen nagyvonalúak voltak, benézték. Tavaly ősszel még 2.3-2.8%-os növekedést jósoltak a "szakértők", amit azóta 0.9%-ra módosítottak. Azt még az optimisták is elismerik, hogy a várakozások teljesülésének számos feltétele van, a bőséges termésen, és a szerencsés csillagálláson kívül, még nemzetközi gazdasági konjunktúrára is szükség lenne, az pedig biztosan nem lesz.

A román gazdaságot az IMF már évek óta gyógyítja, meglepne, ha munkásságuk eredményeivel kapcsolatban negatív elvárásokat támasztanának, rossz reklám lenne a cégnek.

Az IMF nem veszi figyelembe a különböző országok eltérő adottságait, és lehetőségeit, a diktált reformok legfeljebb az intézkedések mértékében mutatnak különbözőségeket, a lényegükben, vagy a minőségükben soha. A gyógykezelés jól ismert: piaci liberalizáció, az állami kiadások csökkentése, a közszolgáltatások leépítése, az adók növelése satöbbi. A gazdasági stabilitás előmozdítása és a megoldások keresése helyett egy gazdasági ideológia, egy sajátos piaci mindenhatóság ideológiájának meghonosítása a céljuk. Nem a csomagjaikat szabják az adott ország gazdaságára, hanem az országot formálják a Valutaalap döntéshozóinak izlése szerint. Az intézmény hatalmi struktúrájából fakadóan törvényszerű, hogy elsősorban a nyugat-európai, az amerikai, valamint a nemzetközi nagyvállalatok illetve pénzintézetek érdekeit tartják szem előtt a döntéseikmeghozatala közben.

Ha minden jól megy és a románoknak össze is jön a 2013-as gazdasági csoda az IMF közreműködésével, (nem fog) a 2.5%-os gazdasági növekedés csak egy szűk társadalmi réteg számára fog életminőségbeli javulást eredményezni, miközben milliók lesznek kénytelenek tovább barátkozni a nélkülözés különböző megjelenési formáival.

Bajnai Gordon visszatérése a politika színpadára a Haza és Haladás blogon elkövetett bejegyzése óta csak keveseknek okozhatott meglepetést. Akkor az Amerikai Fiú blogján azt írtam, hogy Bajnai lehet az ország következő miniszterelnöke. Ezt tartom is, mégpedig azért, mert jelenleg jelenleg nem ismerek olyan politikust aki Orbánnal szemben eséllyel indulhatna, aki megfelelő erő felvonultatására lenne képes a kétharmad ellen. 

Bajnai mögé elvileg az ellenzék széles rétegei befarolhatnak. Bajnai vállalható a balosok, a szocialisták, a tőkések, a liberálisok, a simán Fidesz ellenesek és a kiábrándultak listáján is, sőt a magyar technokrata még az aktuális nemzetközi igényeket is maximálisan kielégíti. 

A várva várt karizmatikus -esetleg éppen a zéró karizma miatt elfogadható- vezető megjelenése és a kampánynyitójának helyszíne a tapsvihar és tüzijáték kombó helyett tovább osztja az ellenzék töredezett sorait. 

Lánczi Tamás megfogalmazása szerintem igen találó:

Bajnai Gordon sereg nélküli vezér - mondta az InfoRádió által megkérdezett politikai elemző. Lánczi Tamás szerint a következő hónapok a volt kormányfő és Mesterházy Attila látens párharcáról szólhatnak. - "Bajnai Gordon egy sereg nélküli vezér" - Inforádió

Az összellenzéki vezér posztjáért vívott Mesterházy - Bajnai párharcot viszont finoman szólva is nettó hülyeségnek tartom. Mesterházy maximum egy cirkuszi porondmester állásáért folytatott küzdelemben állhatna fel Bajnai ellen, és akkor is elbukna. Lehet, hogy Bajnai nem rendelkezik egy államférfihoz méltó karizmával, Mesterházyt azonban egy akkora szerencsétlenség aura veszi körül mint ide a hold. Az aki Mesterházyt akarja futtatni az ellenzéki erők csapásmérőjeként - ha nem is tudatosan - de Orbán Viktornak dolgozik.

Bajnai visszatérésének a módját Gyurcsány Ferenc is bírálta:

Bajnait sokra tartom. Fontos szerepe lehetne az ellenzéki együttműködés létrehozásában, Orbán leváltásában, a leendő kormányzásban. Most sokak meglepetésére szónok lesz a Milla tüntetésén. Ellentmondásos helyzet. Ha Gordon a Milla élére akar állni, akkor ez teljes tévedés. Ő nem osztozhat a múlt eltörlésének, az MSZP és a DK megbélyegzésének politikájában. Ha meg az ellenzéki együttműködés meghirdetését tervezi, akkor nagyon rossz színpadot választott. Bárhogy is, Bajnai mostani döntése több, mint ellentmondásos, hajlok rá, végzetes stratégiai hiba. - A Milla és Bajnai - Facebook

Lári-fári!

A saját kampányát már éhségsztrákkal és leszakadt-régió roadshow-val megkezdő Gyurcsány hangvételében némi sértődöttséget érzékelek. Ferencünk valószínűleg jobban örült volna ha Bajnai a nagy visszatérésre egy DK rendezvény keretein belül kerít sort, némi politikai súlyt kölcsönözve a saját pártjának. 

A Millás nyitány, és az óvatos távolságtartás az aktuális ellenzéki erőktől pedig lehet, hogy nem is annyira rossz ötlet, mert ugyan rengetegen kiábrándultak a Fideszből, de sokan emlékeznek még az előző koalíció ámokfutására is, sőt azt gondolom, hogy szép számmal vannak azok is akikből a magyar politikai élet minden aktuális szereplője hányingert vált ki. Bajnai rövid, jobbára csak könyvelésre korlátozó kormányzása mentes volt a nagypolitika színpadias megnyilvánulásaitól. Nem tartott évértekelőket, limuzinos helyzetjelentéseket, nem indított hangzatos programokat, és nem csinált forradalmat. Überbürokrataként csinálta azt amit elvállalt, a rossz duma nélkül. Végzetes hibának semmiképpen nem nevezném azt, ha valaki egy új politikai karrier kezdetén megpróbál tartani némi távolságot az olyan számtalanszor leszerepelt, hiteltelen arcoktól mint például Gyurcsány, akiknek a kritikái pedig csak növelhetik a baloldalinak egyébként semmilyen tekintetben nem nevezhető libás Gordon esélyeit. 

A kormány IMF megállapodással kapcsolatos nézetváltását bevezetni hivatott kampánya tényleg meglehetősen sürgősre sikerült, a közbeszerzési terv csütörtöki módosítását követően kedden már egészoldalas hirdetések jelentek meg néhány napilapban.

A kormány kétszázmilliós kampányt indított az IMF-tárgyalásokról. Ennek részeként jelentek meg kedden több napilapban egész oldalas hirdetések. A kormány szerint a kampányra azért van szükség, mert a hamis információk jelentek meg az IMF követeléseiről. - Kétszázmillióért magyaráz az IMF-ről a kormány - Index

Csendben hozzátenném, hogy az IMF-fel kapcsolatos rémhírterjesztésben eddig éppen maga a miniszterelnök és a kormánya járt az élen. Maga a kampány első hulláma nem okozott nagy meglepetést, a Valutaalapnak tulajdonított képzeletbeli feltételeknek üzennek hadat. Még a harcias hangvétel is megmaradt, ami lassan már a Monty Python abszurditásán is túltesz, szinte olyan érzése van az embernek, hogy itt most bizony Orbán Viktor diktál az IMF-nek. Gondolom ez nem véletlen.

Ezzel párhuzamosan egy másik, valószínűleg a legalább hárombites szavazók meggyőzését célzó indirekt propaganda is zajlik.Kormánykörökből egyre gyakrabban kerül elő az vélemény, hogy a Valutalap nélkül is megúszhatjuk, csak egy kicsit drágábban. Érdekes módon ezt a mellékkörülményt IMF ellenes kirohanások idején nem siettek a szánkba rágni, mondjuk egy 200 milliós kampány keretein belül. A piaci finanszírozás ritkán emlegetett mellékhatásairól közel egy évvel ezelőtt firkáltam.

A kormányzatnak a hét elején a Merrill Lynch elemzői is besegítettek:

Magyarországnak jól jönne egy elővigyázatossági jellegű IMF/EU-megállapodás, de a jelenlegi likviditási környezetben IMF/EU-program nélkül is „megoldható” a magyar gazdaság finanszírozása a következő évre - vélekedtek az egyik vezető globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni elemzői. Orbán Viktor egy budapesti tanácskozáson ugyancsak arról beszélt, hogy Magyarország IMF-hitel nélkül képes megállni a lábán. - Egy véleményen Orbán és a londoni elemzők: IMF nélkül is menni fog - Heti Válasz

Mindamellett, hogy a Merrill Lynch elemzőinek a véleményét a legtöbb nemzetközi pénzügyi szolgáltató nem feltétlenül ért egyet - például Fitch, BNP Paribas - szeretném megosztani a saját fenntartásaimat is.

A legtöbb elemző egyetért abban, hogy a magyar állampapírok kockázatába a piac már beárazta az IMF megállapodást, azaz, ha az valamilyen oknál fogva füstbe menne akkor a kormány komoly problémákkal találhatná szemben magát. A Merrill Lynch elemzői szerint az államadósság finanszírozása megoldható az IMF nélkül is a "jelenlegi likviditási környezetben". Tekintetbe véve néhány európai ország, és az eurózóna általános gazdasági állapotát, illetve kilátásait, a likviditási környezet nagyon könnyen detoriálódhat - akár egyik napról a másikra is.

A kormány váratlan felismerésének előtérbe helyezése - amely szerint az IMF nélkül az államháztartás finanszírozása megoldható, csak valamivel drágább - mindössze azt a célt szolgálja, hogy a kétharmad döntéshelyzetének, választási lehetőségének illúzióját keltse. A megállapodás után Giró-Szász majd elégedetten nyugtázhatja, hogy a bölcs vezér az állampolgárok és az ország érdekeinek figyelembe vételével az olcsóbb megoldást választotta amikor aláírta a "gyarmatosítók" szerződését.