A kormányzati retorikában gyakran felbukkan a versenyképesség növelésének szükségessége, és ezzel nincs is semmi baj, egészen addig amíg a kormány valóban elkötelezett, és tudja mit csinál. Remélem tévedek, de a jelek szerint a vezetőink szótárában a versenyképesség kizárólag az olcsó, és a jogaitól megfosztott munkaerőt jelenti. Egy Mercedes gyár, vagy egy Coca Cola palackozó üzem vitathatatlan eredmény a foglalkoztatás tekintetében, azonban a Kárpátok Kínájának, vagy "Németország összeszerelő üzemének" lázálma a versenyképesség meglehetősen egysíkú értelmezéséről árulkodik.
A versenyképesség hangsúlyozása ellenére rövid időn belül már a második olyan jelentés futott be amely Magyarország versenyképességének a zuhanásáról tanúskodik. Az utolsó éppen a múlt héten:
Romlott Magyarország versenyképessége, miközben Lengyelország látványos előrelépést mutatott fel a Világbank legújabb Doing Business listáján. A hazai cégeket különösen az adófizetés bonyolultsága és a befektetővédelem hiányosságai sújtják. - Tovább romlott Magyarország helyzete - Napi Gazdaság
A World Economic Forum anyagával már foglalkoztam érintőlegesen, de szeretném ismét elővenni. A WEF értékelése szerint egy ország versenyképessége 12 pillérre épül. (Zárójelben a magyar pontszámok) Intézményi háttér (3.7), infrastruktúra (4.4), makrogazdasági környezet (5.2), egészségügy és alapfogú oktatás (5.9), felsőfokú oktatás (4.7), árupiaci hatékonyság (4.3), a pénzügyi piacok fejlődése (4.0), a munkaerőpiac hatékonysága (4.3), technológiai felkészültség (4.4), a piac mérete (4.3), üzleti kifinomultság (3.7), innováció (3.6).
A 12 pillér eredményeinek viszonya az összpontszámhoz (4.3) rámutat, hogy milyen okok akadályozzák a versenyképesség növekedését. A WEF által meghatározott pillérek alkategóriái azonban sokkal pontosabb képet nyújtanak a magyar versenyképesség fékeiről. A legproblémásabb pillér Magyarországon az intézményi háttér, a 144-es listán az alkategóriák 40 százalékában hazánk a századiknál rosszabb (Tádzsik Köztársaság) helyezést ért el.
Politikusokba fektetett bizalom .........................................1.8...128
Az állami tisztviselők részrehajlása a döntéseik során ........2.6...107
Az állami források pazarlása.............................................2.6...109
A kormányzati szabályozás nehézkessége .......................2.3...138
A jogviták rendezésének legális keretei .............................3.0...117
A kormányzati döntéshozatal átláthatósága .......................3.8...115
Állami szolgáltatások a vállalkozási környezet fejlesztésére 3.0...112
Az állami források "eltérítése"..............................................2.6...106
A befektetők védelmének szintje........................................4.3...101
A további 11 pillér tekintetében már nem ennyire borzasztó a kép, mindenesetre még találhatunk olyan felkiáltójeles területeket mint például a szakemberek távozása (2.3, 129) illetve az adózás kiterjedtsége és hatásai (2.5, 134).
A megkérdezett cégvezetők szerint az üzletmenetet leginkább hátráltató tényezők:
- a döntéshozatal kiszámíthatatlansága
- korlátozott finanszírozási lehetőségek
- adókulcsok
- adózási szabályok
- nem hatékony kormányzati bürokrácia
- korrupció
A véleményem szerint a kommunikáció ellenére a versenyképesség növekedésének legjelentősebb akadálya maga a kormány, illetve annak tevékenysége. A WEF jelentésében pontosan azok a sereghajtó kategóriák amelyek tekintetében a döntéshozóink közvetlen befolyással rendelkeznek. De csak a duma van.
