A kukorica, a rizs, a szója, és a marhahús világpiaci árának változása 1980-2012:

Naponta nettó 200000 éhes száj jön a világra, az egy főre jutó termőterület mennyisége csökken. A képlet egyszerű, a növekvő kereslet találkozik a csökkenő kínálattal. Ezeket a baromságokat felejtsd el, a jövő befektetése a termőföld.

Utalt arra is, hogy a világ élelmiszer-árrobbanás előtt áll, ami szerinte már el is kezdődött. Ezért azt javasolja a kormánynak, hogy belátható időn belül csökkentse a mezőgazdasági alapanyagok és a belőlük készült élelmiszerek áfakulcsát a mostani 27 százalékról 10-12 százalékra. - Raskó: a világ élelmiszer-árrobbanás előtt áll - Menedzsment Fórum

A Görögországgal kapcsolatos bejegyzéseimben számtalanszor - talán valamivel többször is - megjegyeztem, hogy a görög államadósság egyszerűen visszafizethetetlen. És a görögök ezzel a problémával nincsenek egyedül.

Jens Weidmann Bundesbank-elnök nem zárja ki egy újabb görög adósságleírás lehetőségét. Pénteken Berlinben a Süddeutsche Zeitung gazdasági konferenciáján vállalati felsővezetők előtt kijelentette, hogy előbb vagy utóbb le kell majd mondani a Görögországgal szembeni követelésekről annak érdekében, hogy az ország visszatérhessen a tőkepiacra. Szerinte a kérdés csak az, hogy a jelenlegi helyzetben helyes üzenet lenne-e az adósság elengedése. - Előbb utóbb úgy is el kell engedni a görög adósságot - Portfolio.hu

Az IMF/EU/ECB válságkezelése tart már egy ideje, a görög államadósság közben szépen gyarapodik:

                                                   Görög államadósság - milliárd euró

A grafikonon az nem látszik, hogy Görögország az adósságának nagyobb részével már nem a befektetőknek, hanem a trojkának tartozik, Az EU/IMF/EKB gyakorlatilag átvette a görög adósságot, annak érdekében, hogy elkerüljék az első uniós államcsődöt, az első dominó kibillenését. A mentőcsomagok eurómilliárdjai csak átutaznak Görögországon, a végső állomás azoknak az intézményi befektetőknek a bankszámlái akik anno görög államkötvényekbe fektették a pénzüket. A nemzetközi befektetők megmentése jó ütemben halad, a görögöké nem annyira.

Addig amíg egy ország olcsón képes finanszírozni az államadósságát nincs nagy baj, az állami pénzszórás ugyanis - legyen az bármennyire is értelmetlen - jelentkezik a gazdasági növekedés mutatóiban. Nyugodtan lehet gazdaságot "élénkíteni", illetve lazázni a költségvetési hiánnyal, növekvő adósságot elmaszkolja a előszeretettel alkalmazott GDP-arányos államadósság indexe - Kilóra vett GDP. Ha azonban a piacok bizalma megtörik, és az adósságfinanszírozás fenntarthatalanná válik, akkor jöhetnek a megszorítások, a recesszió, és a játéknak vége. Ezért gondolom azt, hogy nem kizárólag a jelenleg címlapokon szereplő, úgynevezett perifériás országok vannak bajban. Számos egészségesnek tűnő gazdság hordoz kifizethetetlen adóssághegyeket a vállán, de a jegybankok bűvészmutatványainak segítségével egyelőre még sikerült megőrizniük a piacok bizalmát.

A Bundesbank elnöke által említett, az adósságleírásban rejlő helytelen üzenet pedig természetesen a precedensérték.

Egy bocsánatkéréssel tartozom, szeretném megkövetni az LMP-t ezért a bejegyzésért. Az elnézésem természetesen nem vonatkozik azokra akik a csatlakozásra szavaztak, és különösen nem Szabóra, Jávorra, és Karácsonyra.

Én a magyar politikai élet pártjait csak a különböző gazdasági érdekcsoportok színpadi kellékeinek tartom, ráadásul ez a cirkusz nem is olcsó mulatság. Az előadás költségeit az adófizetők állják, és ezért különösen bosszantó, hogy a műsor ennyire szar. A parlament porondján elcsépelt poénokat ismételgető bohócok közé időnként bedobhatnának egy kardnyelőt, esetleg néhány oroszlánt is. Elvekről és politikai meggyőződésről szó sincs, a baloldalt nagytőkések szeretnék egyesíteni, a Fidesz pedig még az időjárást is államosítaná, Kádár Jánost megszégyenítő ütemben építi a sajátos nemzeti szocializmusát.

Az LMP kellemes csalódást okozott, amire abszolut nem számítottam. Azzal, hogy a lehetőségekhez képest megpróbáltak ragaszkodni az elveikhez, és kimaradnak a nagy Orbánűző koalícióból, kockára tették a 2014-es parlamenti székeiket, viszont a politikusaik szert tettek egy nagyon törékeny, halvány kis gerincre. Magyarországon a gerinces politikusok jelenlegi kereslet-kínálat aránya bizarr, következetes politizálással az LMP hosszútávon még profitálhat ebből a piaci szakadélból, még akkor is ha a döntésük pillanatnyilag előnytelennek tűnik. A párt véleményem szerint egy bátor lépést tett a hitelesség irányába, és csak rajtuk múlik, hogy ebből a hitelből képesek lesznek-e komolyabb politikai tőkét kovácsolni a jövőben, vagy örökre eltűnnek a süllyesztőben.

Mostanában gyakran elhangzott a kormány tiszségviselői részéről az a vád, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Ebben akár még lehet is valami, viszont nem értem, hogy miért vannak meglepődve.

Kezdetét vette az eladósodott önkormányzatok sarának államosítása, és az egyeztetések nyitányához keresve sem lehetne jobb helyet találni mint Hódmezővásárhely.  Lázár János háza táján a magas önkormányzati adósságnak, és a kreatív adósságkezelésnek is hagyományai vannak.

A tárgyalásokat megelőző lakossági fórumon Matolcsy György természetesen elkápráztatta a nagyérdeműt az Európai Bizottság ámenjével szentesített papírjával, ami a magyar gazdaságmodell sikerét hivatott igazolni ország-világ előtt.

“Papírunk van róla, hogy rendbe hoztuk az ország pénzügyeit” - mondta a fórumon Matolcsy, utalva
arra, hogy az Európai Bizottság szerint jövőre sikerül 3 százalék alatt tartani a költségvetési hiányt. Igaz, ugyanez a jelentés írt arról is, 2014-ben ez már nem fog menni, Matolcsy ezt azonban lesöpörte az asztalról. “Kötözködő brüsszeli bürokraták a meleg irodájukban erre jutottak. Ez egy humbug” - mondta. - Matolcsy: Az adósság a pogácsa sorsára jut - Index

A jelentés 2013-ra, illetve 2014-re vonatkozó prognózisát is minden bizonnyal ugyanazok a "kötözködő brüsszeli bürokraták" készítették, ez azonban nem zavarja Matolcsyt, szelektíven válogat a bekezdések között. A pozitív előrejelzéseket megdönthetetlen bizonyítékként kezeli, az árnyaltabbakat hülyeségnek tartja. Olyan ez mintha csak akkor hülyéznénk le a meteorológust amikor egy közelgő hidegfrontról számol be.

A műtét sikerült, a beteg meghalt.

A miniszterelnök alig egy hete a papírját lobogtatva méltatta a magyar gazdaságmodell sikerét:

Orbán Viktor szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentése azt mutatja, hogy sikeres a magyar gazdaság megújításának több innovatív, nem ortodox eszközt is tartalmazó modellje. A magyar kormányfő ezt a Budapesten tárgyaló Enda Kenny ír miniszterelnökkel közös sajtótájékoztatón mondta csütörtökön. - Orbán: Sikeres a magyar gazdasági modell - Hirado.hu

A KSH csütörtöki jelentése alapján azonban a siker kifejezés új értelmet nyert:

Sorozatban a harmadik negyedévben csökken a GDP, negyedéves szinten 0,2, míg éves szinten a nyers adat szerint 1,5, a szezonális és naptárhatásokkal kiigazított adat szerint 1,6 százalékos a visszaesés. A KSH visszamenőleg módosította az előző negyedéves adatok, a helyzet rosszabb volt, mint korábban mondták. - Vergődik a magyar gazdaság - Index

Az Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei természetesen meg tudják magyarázni, a hangsúly a rajtuk kívül álló okokon van:

A nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint „nemzetközi trendek befolyásolták a GDP alakulását”. A minisztérium azt is írta: „a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nemzetközi trendek által jelzett növekedési pályától”. - Vergődik a magyar gazdaság - Index

Nos igen, az aszály, talán egy kicsit a kalózok is, és a főszerepben a nemzetközi helyzet.

Tavaly év végén, a kormány GDP várakozásainak aktuális csökkentése előtt azt írtam, hogy az új előrejelzéssel kapcsolatban csak az a biztos, hogy túlzott lesz. Azt is gyakran emlegettem, hogy a gazdasági növekedésre vonatkozó irreális előrejelzések alapján úgy tűnik, mintha az NGM jósai nem lennének tisztában a világgazdasági folyamatok magyar gazdaságra gyakorolt hatásaival.

A KSH adatai természetesen nem adnak okot az ünneplésre, de annak örülök, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium legalább felfedezte Európát.

A diktatúra kifejezést definiálni nem különösebben nehéz feladat:

A diktatúra olyan politikai rendszer, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat. A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma. A diktatúra lehet totális (ha az élet minden területére kiterjed) és puha (ha az élet bizonyos területeire nem terjed ki, például a gazdasági tevékenység módjára). A diktatorikus főhatalom élhet a nyílt terror eszközével és lehet csupán autoriter hatalomgyakorlás, amikor is a vezető tekintélye vagy más nem demokratikus politikai kényszer jellemzi az államhatalmat. - Wikipédia

Azt meghatározni azonban, hogy mely országok tekinthetők egyértelműen diktatúrának már valamivel bonyolultabb, és gyakran csak nézőpont kérdése. A nemzetközi megítélés a globális érdekszövetségi rendszerekben betöltött szerepekkel, és a domináns hatalmakhoz fűződő kapcsolatokkal is szorosan összefügg, és ebből kifolyólag gyakran ellentmondásokkal tarkított. Belföldi szemszögből a megítélés mindenhol sokkal egyszerűbb: a hatalom aktuális haszonélvezői általában még a felvetést is felháborítónak találják, ellenben a hatalomból kiszorultak, illetve a rendszer áldozatai minden lehetőséget megragadnak arra, hogy diktátort kiáltsanak.

Közben a keleti nyitás stratégiája váratlan fordulatot vett, az Európa utolsó diktatúrájaként elkönyvelt Fehéroroszország elnöke bizonyos jelekből most arra következtet, hogy mi magyarok is szívesen szakítanánk a demokráciával:

"Magyarország szocialista ország volt. Jó barátok voltunk régebben. Nagyon közeli volt a kapcsolatunk. Végül elegük lett a demokráciából és a piacgazdaságból és kijózanodtak" - mondta Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök. A fehérorosz hírügynökség tudósítása szerint az új magyar és francia nagykövetek kinevezésekor beszélt erről. - Lukasenka: Magyarországnak elege lett a demokráciából - Index

Persze az új nagykövetnek illik odavetni néhány elismerő mondatot, de ha Európa utolsó diktátora gratulál a hazánkban zajló folyamatokhoz, az minimum szarul hangzik. Azért szeretném tudni miből gondolja Lukasenko, hogy a magyarok már temetik a demokráciát. 

Valószínűleg nem a Századvég Alapítvány felméréséből tájékozódott, mert az megállapította, hogy Magyarországon nincs érzékelhető diktatúraveszély:

A Századvég 2012. november elején készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a megkérdezettek döntő többsége nem érzékel Magyarországon diktatúraveszélyt. A kérdés megítélése szorosan összefügg a pártszimpátiával, az LMP és a Demokratikus Koalíció szavazói tudnak leginkább azonosulni az ország fasizálódásával kapcsolatos állításokkal. - Századvég Alapítvány

A nyugalmam most már csak az tudná megzavarni ha kiderülne, hogy az Alapítvány közvéleménybúvárai a rendszer haszonélvezői közé tartoznak.

Folytatódott a nyugati bankok forráskivonása a a közép-, kelet- és délkelet-európai régióból, ezzel kapcsolatban az elmúlt héten több, egymástól független elemzés is napvilágot látott.

Bécsi Kezdeményezés:

A jelentés szerint a közép-, kelet- és délkelet-európai államok közül Magyarországról vonták ki a legtöbb forrást a nyugati pénzintézetek 2011 júliusa és 2012 júniusa között. A szervezet honlapján közzétett összehasonlító adatok szerint Magyarországon a 2012 második negyedévével záródó évben a bruttó hazai termék mintegy 14 százalékával csökkent a nyugati bankok Magyarországon kihelyezett forrásállománya. A csökkenés elsősorban a pénzügyi szektorból történő forráskivonás okozta, ahol a GDP valamivel több mint 10 százalékával csökkent a forráskihelyezés. - Magyarország a legnagyobb vesztes a régióban - folytatódott a forráskivonás bankokból - Napi Gazdaság

Erste Group:

Korlátozott mértékű maradt a banki tőkekivonás a kelet-közép-európai régió országaiban, az osztrák, német és olasz bankok Magyarországot leszámítva viszonylag stabil szinten tartották a hitelezést - állapítja meg az Erste Group "Élet a tőkekivonások árnyékában" című elemzése. Magyarország ugyanakkor kilóg a mezőnyből: hazánk egymaga felel a régióban történt tőkekivonás 40 százalékáért. Éves összehasonlításban a világ bankszektora mintegy 18 milliárd dollárral, vagyis a magyar GDP 14,2 százalékával csökkentette külső pozícióját Magyarországgal szemben, amely érték nagyon közel jár a Spanyolország által elszenvedett 14,3 százalékos mértékhez. - Magyarország az utolsó: óriási forráskivonás zajlik a bankszektorból - Portfolio

A tőke magyarországi menekülésének a nemzetközi sajtóban is volt némi visszhangja, és Spanyolországgal még egy lapon szerepelni sem jó, nemhogy egy mondatban.

Azt hiszem keveseknek okozhat meglepetést a régiós trendeket is túlszárnyaló magyar adat, a kormányunknak sikerült meglehetősen barátságtalan környezetet teremteni a pénzintézetek számára, a bankszövetség elnöke nem is bírta tovább idegekkel. Hitelek nélkül azonban nem olyan egyszerű gazdasági növekedést elérni, megduplázni a GDP-t pedig....na mindegy.

A korlátozott hitelezés kétségtelenül probléma, és a kieső forrásokat belföldről nem lehet hiánytalanul pótolni, azonban a nyugati bankok egyelőre nem hagyták el az országot, és addig nem is fogják ameddig egy fillért is lehet keresni hazánkban. Mivel a politikai kockázaton kívül az érdemi kereslet csökkenése az egyik fontos tényező a forráskivonások hátterében, a folyamat önmagában tekintve még nem tekinthető tragédiának, legalábbis egyelőre. Azt gondolom, hogy a kereslet és a működési feltételek pozitív változása esetén a forráskivonás lassulna, közelítene a régiós átlaghoz. A problémát másban látom.

A jelentés kimutatta: a nemzetközi csoportok továbbra is elkötelezettek a térségbeli jelenlét mellett, de egyre inkább megkülönböztetik országonként a követett stratégiájukat.  - Magyarország a legnagyobb vesztes a régióban - folytatódott a forráskivonás bankokból - Napi Gazdaság

A nemzetközi pénzintéztek a befektetési stratégiájuk kialakítása érdekében minden bizonnyal rengeteg pénzt és komoly figyelmet szentelnek a piacok elemzésére, és a forráskivonások mértékére független előrejelzésként is tekinthetünk. A jelek szerint a régión belül a magyar gazdasági növekedésben, és az unortodox gazdaságpolitikában bíznak a legkevésbé.

Ezt a bejegyzést szerdán írtam, és ebben a pillanatban olvastam, hogy újabb seggberúgást kaptak a "bankok". Kiváncsian várom a pénzintézetek legújabb kondíciós listáit, és a nemzetközi kommentárt.

Két héttel ezelőtt egy régi adósságomat törlesztettem magammal szemben, elolvastam a Szép új világot Aldous Huxley-tól. Égett a pofám amikor egy hivatkozás, vagy utalás eszembe jutatta az alkotást, pontosabban  azt, hogy még mindig képtelen voltam elolvasni.

A végső lökést egy publicisztika váltotta ki amely a két leghíresebb 20. századi angol disztópiát hasonlította össze, a napjaink valóságával felfedezhető párhuzamok alapján, 1984 vs Szép új világ. Az utólagos elolvasás után én a Huxley műben véltem több hasonlóságot felfedezni, a fogyasztásra kihegyezett gazdaság, és a lakosság figyelmének terelése ijesztően találó.

A legérdekesebbnek mégis a ciprusi kísérletet leírását találtam amelyben a történet szerint Ciprus szigetét kizárólag szellemi nagysággá kondícionált Alfa egyedekkel népesítették be, azonban a társadalom életképtelennek bizonyult, mert a túl okos egyedek egyike sem akarta az élelmezéshez elengedhetetlen, de kemény és alantasnak gondolt mezőgazdasági munkákat elvégezni.

Azonnal a Demján Sándor újszerű társadalomelmélete jutott az eszembe, amely szerint kevesebb okos és több szorgalmas emberre van szüksége Magyaroszágnak. De akár a kormány felsőoktatási politikájára is asszociálhattam volna, mert a jelek szerint ők is észben tartják a ciprusi kísérlet tanúságait. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél kevesebben legyenek a magasan képzett Alfák, viszont megfelelő mennyiségű szorgalmas Delta és Epszilon egyed álljon a gyárosok rendelkezésre, arra az esetre ha egyszer majd mi leszünk a világ termelési központja. Az Alfákkal egyébként is csak a baj van, nem akarnak éhbérért robotolni, elégedetlenkednek ha korlátozottak az érvényesülésükhöz szükséges feltételek, a szaktudásukkal együtt dezertálnak ha nem találják a helyüket Orbán Viktor szép új világában, a munka alapú disztópiában. (Ne adj Isten még politizálni is nekiállnak.)

Az idei nagy vágás után jövőre további 27 milliárd forintot vonnak ki a felsőoktatásból, és már csak 31 340 új hallgató képzését finanszírozná az állam. A kormány által eddig előnyben részesített természettudományos, orvosi, műszaki képzéseken is jelentősen csökkentenék a tandíjmentes állami helyek számát - írta a Népszabadság a birtokába jutott jogszabálytervezet alapján. - Még nehezebb lesz továbbtanulni 2013-ban - Napi Gazdaság

Matolcsyt a jegybankba? Ekkora őrültséget már régen hallottam.

Matolcsy György vagy Varga Mihály válhatja Simor Andrást a jegybank élén – összegezték forrásaink a kormányzaton belüli találgatásokat. Simor mandátuma ugyan csak márciusban jár le, ennek ellenére megindultak a pletykák arról, ki lehet Orbán jelöltje az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai posztra. Matolcsytól a piac retteg, és összeomlásról beszél, de van, aki szerint akár eladható is lenne. A Fidesz az utolsó olyan bástyára hajt, amit még nem kaparintott meg. - Matolcsy György nagy esélyes az MNB élére - Index

Az ötlet nem csak azért abszurd mert Matolcsy valószínűleg kapásból kiterjesztené az unortodoxiát a jegybankra is, hanem azért mert a piacok a személyét nem értékelnék túlságosan. Mario Draghi - Európa főnöke - levegőért fog kapkodni ha ez a fülébe jut.

A kormány már számos látványos kísérletet tett a Magyar Nemzeti Bank feletti befolyás megszerzésére, a nemzetközi reakciók még soha nem is maradtak el, bizonyos esetekben meghátrálásra kényszerítve a kétharmadot. A jegybank függetlenségét (legalábbis a kormánytól) a nemzetközi pénzvilág komolyan veszi.

Nemrég hazánkban járt a Nomura egyik londoni elemzője, és rövid körbeszimatolás után összeállított egy 12 pontból álló listát, amely a piacok szempontjából a Magyarországgal kapcsolatos kockázati tényezőket tartalmazta. Az zéró növekedés, az infláció, a kétséges IMF szeződés, a forintárfolyam, és a piaci finanszírozás mellett a 12 pontból 4 - ben a Magyar Nemzet Bankra vonatkozó aggályainak adott hangot, a legjelentősebb kockázati tényezőként jelölve meg az új jegybankelnök személyét, és Matolcsy Györgyöt.

3. Az elemző szerint a hazai körökben egyöntetű az a vélemény, hogy a Magyar Nemzeti Bank külső tanácstagjai politikai irányítás alapján döntenek.

4. A külső MT-tagok sokkal nagyobb befolyásra tettek szert az új jegybanktörvény következtében, ám eddig nem éltek vele. A devizatartalék felhasználásával kapcsolatban konzervatívak maradtak eddig, az elemző szerint azonban ez csak azért van, mert nem kaptak iránymutatást a kormánytól.

5. A legfőbb kockázati esemény a márciusban az új jegybankelnök kinevezése lesz az elemző szerint. Olyan aggodalmak is megfogalmazódtak, hogy a jegybank két alelnökének júliusi távozása után igazgatósági szinten is változások lesznek az MNB menedzsmentjében. A jegybankelnök személyére vonatkozóan beindultak a találgatások, Peter Attard Montalto két forgatókönyvet lát jelenleg. Az egyik egy ismeretlen Fidesszel szimpatizáló akadémikus lehetne, hogy próbálják megtartani a jegybankelnök hitelességét a felszínen. A másik opció szerint egy olyan személy lenne a jegybankelnök, aki már jelenleg is hasonló vezető szerepet tölt be, mint az Államadósság Kezelő Központ jelenlegi vezérigazgatója, Töröcskei István. A legtöbb megkérdezett szkeptikusan nyilatkozott arról, hogy Varga Mihály kerülne az MNB élére, mivel túlságosan konzervatívnak és ortodoxnak tartják. Matolcsy György jelenlegi nemzetgazdasági miniszter jegybankelnökké történő kinevezését tartanák a leginkább aggasztónak a hazai szakértők a Nomura elemzőjének benyomásai alapján. Az elemző azt is megjegyzi, hogy a miniszter ebben a pozíciójában akar maradni a ciklus végéig. Járai Zsigmond és Szapáry György személyét kizárták. Úgy tűnik, hogy az utolsó pillanatban születik döntés a személyről, várhatóan február végén - írja a közgazdász.

6. Az MNB új vezetése után csökkenhet a jegybank transzparenciája és erősebb késztetés lesz a szokatlan eszközök alkalmazására

Ezekre a magyar veszélyekre figyelmeztetnek Londonból - Portfolio.hu

A saját véleményem Matolcsy tevékenységéről, és az esetleges jegybankelnökségéről nem lényeges, de a piacok rendkívül veszélyesnek ítélik a lehetőséget, és a piacok véleménye számít. Magyarország - egyébként sem fényes - nemzetközi megítélését a föld alá fogja döngölni Matolcsy kinevezése. Én értem, hogy a kormány a gazdaságpolitikáját maximálisan kiszolgáló jegybankot szeretne, de legalább a látszatra adhatnának egy kicsit, mert ha Matolcsy jelölése nem vicc, akkor márciusban tényleg a konnektorba fognak vizelni.

Komolyan mondom, talán még az is kevesebb kárt okozna ha egy kavicsot neveznének ki jegybankelnöknek Matolcsy helyett.

A felvétel nem új, de aktuális. Magyar felirattal:

A kiterjedt központosított rendszerek szükségszerűen pazarlók.

Az Európai Unió kerget egy álmot, és mindeközben megalkotott egy dagadó kormányzati szuperstruktúrát, amelyet 41000 bürokrata, és jónéhány, a pozicióját választások nélkül megszerző politikus üzemeltet. 2011-ben 129 milliárd eurót költöttek ami a tagállamoktól és azok adófizetől származott. De most az Európai Számvevőszék kiadta a jelentését a 2011-es évre - egy meglehetősen kellemetlen dokumentumot amely körvonalazza, hogy hogyan szivárgott el az EU költségvetés 3.9 százaléka a repedéseken keresztül, mielőtt megközelítette volna a rendeltetési helyét. - Testosterone Pit

Az uniós kormánygépezet a költségvetésének emelését szeretné elérni, azt amit a tagállamok adófizetőinek kell majd állnia. Nem valószínű, hogy ezt egyszerű lesz lenyomni a költségvetési hiány lefaragásán keservesen munkálkodó, és kétségbeesetten megszorító kormányok torkán. Nem lesz egyszerű, de sikerülni fog. Mindenesetre érdekes lesz követni az alkudozási cirkuszt.

De vissza a jelentéshez, A számvevőszék megállapította, hogy a kifizetéseket jelentősen befolyásolták a hibák, és a felügyeleti és ellenőrzési rendszerek csak részben voltak hatékonyak. A számok ijesztőek: az összes tranzakció 44 százalékában találtak lényeges hibákat, és az egész költségvetés 3.9 százaléka megmagyarázhatatlan körülmények között eltűnt, anélkül, hogy bárki el tudna számolni vele.

Százalékos értelemben a legtöbb "hibát" a vidékfejlesztéssel, környezetvédelemmel, halászattal, és egészségüggyel foglalkozó munkacsoport követte el, akik 13.8 milliárd eurót költöttek, aminek 7.7 százaléka párolgott a világűrbe. A legnagyobb munkacsoport, a Mezőgazdasági Garancia Alap 43.8 milliárd eurónyi támogatást osztott ki földtulajdonosoknak és gazdáknak, miközben nyomát vesztette az összeg 2.9 százalékának.

De voltak gondok a bevételi oldalon is. A bevétel nagyobb részét ugyan vaskézzel hajtották be a tagállamok kormányain, de a cégekre kiszabott pénzbírságok terén már közel sem voltak ennyire hatékonyak: az esetek 57 százalékában nem sikerült érvényt szerezni a követeléseknek.

Ez volt az Európai Számvevőszék 18. jelentése amely kritizálta az Európai Bizottság pénzmozgások feletti ellenőrzésének hiányosságait, illetve rámutatott azokra a fekete lyukakra ahol évről-évre eurómilliárdok tűnnek el nyomtalanul. De szerintük ez még belefér:

A számvevőszék összegzése szerint 2011-ben az Európai Unió 129,4 milliárd eurót költött, aminek hozzávetőleg 80 százalékát a mezőgazdaság és a kohéziós támogatások tették ki. A pénzek sokszor nem érték el céljukat, vagy nem a legnagyobb hatékonysággal használták fel őket, a bizottság és a tagállamok mechanizmusai pedig csak részben működtek hatékonyan a kifizetések szabályosságának ellenőrzésekor. "Az ellenőrző rendszerek lehetőségeiken alul teljesítenek a hibák feltárása és kiküszöbölése területén" - fogalmazott a jelentés keddi ismertetésekor Vítor Caldeira, az Európai Számvevőszék elnöke, aki azt is hozzátette, hogy a tagállami hatóságoknak nagyobb elkötelezettséget kellene vállalniuk az uniós pénzek kezelésében és ellenőrzésében. - Európai Számvevőszék: nincsenek súlyos hibák az EU tavalyi büdzséjében - Webrádió

Egy 27 országon átívelő monstrum tekintetében talán nem is olyan rossz a 3.9% biztosra veszem, hogy vannak olyan magyar intézményrendszerek ahol ennél sokkal rosszabb az arány. De forintosítva közel 1500 milliárdról van szó ami eltűnt a bürokrácia útvesztőiben, csak tavaly. És volt már rosszabb év is.

Az Európai Bizottság szerint csalásokról nincs szó, csak jogosulatlan kifizetésekről. Most már én is boldogabb vagyok.

Éppen most fejeztem be Joseph Stiglitz a Gobalization and its Discontents című könyvét, ami magyarul A globalizáció és visszásságai címmel jelent meg.

A cím megtévesztő, a szerző elsősorban nem a globalizációt bírálja, hanem az azt levezénylő globális intézményeket. A Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) és a Világbankon kívül Stiglitz különösen nagy figyelmet szentel a Valutaalapnak, részletesen elemzi az IMF hatalmi struktúráját, a gazdaságpolitikai irányelveinek alakításában résztvevő érdekcsoportokat és ellentmondásokat, illetve az ázsiai és az orosz válságban, és a volt szocialista országok gazdaságainak átalakításában játszott szerepét. Konkrét példákon keresztül mutat rá az IMF által eröltetett gazdasági intézkedések hibáira, gazdasági és társadalmi következményeire. A Nobel-díjas közgazdász könyvének erőssége az objektivitás, a szerző elfogulatlanul, szakmai szempontok alapján értékeli az IMF tevékenységét.

Ez a könyv már több mint 10 éves, de azt gondolom, hogy keveset veszített az aktualitásából. Stiglitz megjegyzi, hogy vannak pozitív változásokra utaló jelek, de nem elégségesek, és ajánlásokat is megfogalmaz az IMF hatékonyabb működésének, és elfogadottságának előmozdítása érdekében. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Joseph Stiglitz reformjavaslatai süket fülekre találtak.

A New York Times cikke az Európában terjedő szervkereskedelemről:

Black Market for Body Parts Spreads Among the Poor in Europe

Chikán Attila előadása a debreceni egyetemen 2012.11.07

Számos dokumentumfilm és könyv, illetve egyéb iromány foglalkozott a nemzeti bankok kormányok feletti hatalmával, a világ közvéleményének jelentős része azonban tudomást sem vesz róla, vagy az összeesküvés-elmélet kategóriába sorolja ezeket a fejtegetéseket. Pedig titokról szó sincs, az uniós monetáris politika gyakorlása, az alapkamat, illetve a pénzmennyiség meghatározása kétségbevonhatatlan hatalommal ruházza fel az Európai Központi Bankot, és Mario Draghi főkormányzót.

Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet vezetője Timothy Geithner, az amerikai pénzügyminiszter elmúlt két éves telefonhívásait és találkozóit elemezve arra a következtetésre jutott, hogy egy tucatnyi képviselője volt Európának az utóbbi időszakban, de mind közül az EKB elnöke, korábban Jean-Claude Trichet, illetve napjainkban Mario Draghi a legfontosabb hivatalban lévő európai vezető. - Kiderült, ki Európa igazi ura - Index

Tim Geithner és a forró drót - Bruegel

Az amerikai pénzügyminiszter híváslistája alapján összeállított fontossági sorrend szerint - a washingtoni székhelyű, elsősorban amerikai érdekeket képviselő Valutaalapon kívül - Európa legfontosabb személyében egy olyan embert tisztelhetünk aki semmiféle felelősséggel, illetve számadási kötelezettséggel nem tartozik az európai országok kormányai, illetve választópolgárai felé.

Nem először írom le, hogy Európa második legnagyobb gazdaságával komoly problémák lesznek hamarosan, Franciaország a gazdaság tekintetében sokkal inkább görög mint német. Mindenesetre nem én vagyok az egyetlen aki aggódik, hivatalosan nem megerősített információk szerint Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter  gazdasági tanácsadókat bízott meg a francia gazdaság állapotával és kilátásaival kapcsolatos tanulmány elkészítésével. Schauble nem véletlenül tekintget gyanakvással Párizs felé, a franciák a német termékek legnagyobb európai fogyasztói.

Ezalatt a Dexia francia-belga bankóriást harmadszor is meg kellett menteni:

Az újabb bankmentés piaci megítélése ellentmondásos lehet, hiszen rontja a két ország költségvetésének helyzetét. Egyfajta kompenzációként a bank számára korábban vállalt 90 milliárd eurós garanciakeretet 85 milliárd euróra csökkentik. Magához a tőkeemeléshez az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges, az ezzel kapcsolatos egyeztetések viszont újabb feszültségeket okozhatnak Brüsszel és a két érintett állam között. - Újabb bankmentést jelentett be Franciaország és Belgium - Portfolio.hu

Hollande a recesszió jelei ellenére tartózkodik a drasztikus a kormányzati kiadáscsökkentéssel, bankokat és autógyárakat menteget, amit az olcsó finanszírozási lehetőségek egyelőre lehetővé is tesznek, de számos befektető már hangot adott a kétségeivel kapcsolatban. Véleményük szerint a rekordalacsony francia kötvényhozamok nem tükrözik megfelelően a gazdasági kockázatok szintjét.

Stephane Gatignon polgármester pénteken éhségsztrájkba kezdett egy sátorban a francia parlament előtt - jelentette szombaton a Reuters. A Párizs közelében található település, Sevran első embere 5 millió eurót szeretne kiharcolni a városának az államtól, különben kedden mert már nem tudják teljesíteni az önkormányzattal szembeni követeléseket. "Szó szerint elértük az út végét, a városnak már nincs hozzáférése további hitelekhez." - nyilatkozta Gatignon.

Elszigetelt jelenség, vagy az első dominó?

Néhányszor leírtam már, hogy a 21 század uralkodó gazdaságmodelljét nyugodtan nevezhetnénk mentőcsomag-kapitalizmusnak, de az is elképzelhető, hogy évtizedek múlva a gazdaságtörténészek majd a mennyiségi lazítások koráról fognak beszélni ha jelenünk pénzügyi politikáját kívánják jellemezni.

Szeptemberben ismét a Fed és az EKB volt a főszereplő, a jegybankok tovább folytatják a pénznyomtatást, ez pedig alapvetően jó hangulatot hozott a világ tőkepiacain. Már-már úgy tûnik, semmi sem állhat az árfolyamok további szárnyalásának útjába, nem árt azonban tisztában lenni a kockázatokkal. - Zakatol a pénznyomda - nem kell félnünk semmitől? - Portfolio.hu

Az elmúlt hónapok különösen mozgalmasak voltak a jegybanki lazulás tekintetében. A világ legjelentősebb nemzeti bankjai a FED, az ECB, a Bank of England és a Bank of Japan egyaránt izzította a bankópréseket és vásárolta az eszközöket.

"A jegybankok világszerte lazítanak monetáris politikájukon. A japán jegybank februárban egy százalékos inflációs célt határozott meg, de ezt nem sikerült elérni. A folytatódó árindex-esés miatt arra kérem a jegybankot, hogy erőteljesebb monetáris lazítást hajtson végre" - közölte Maehara, aki kinevezése óta részt vesz a monetáris tanács ülésein. - Újabb jegybanki lazítás jöhet Japánban - Gazdasági Rádió

A szeptemberi QE 8 után alig egy hónappal QE 9, amely már egy fél napi piaci optimizmusra sem bizonyult elegendőnek. A kérdés, hogy a világ jegybankjai meddig kezelhetik a pénzügyeket ilyen lazán.

Japánban már nem sokáig:

Elemzők szerint a folyamatosan romló adatok arra engednek következtetni, hogy a japán gazdaság recesszióba léphet. A Dow Jones által megkérdezett 15 közgazdász szerint a harmadik negyedévben éves összevetésben 3,9 százalékkal csökkent a szigetország GDP-je. A szakértők úgy vélik, a gazdaság zsugorodása a negyedik félévben is folytatódik, így az év végére hivatalosan is recesszióba süllyedhet Japán. - Drasztikus esés Japánban, recesszió várható - Gazdasági Rádió

Az ismétlődő jegybanki beavatkozások hanyatló hatása az Egyesült Államokban via Zerohedge:

A görögök megszorítottak a megegyezés szerint, a nagy válságkezelők azonban izmoznak még egy kicsit:

Továbbra is képtelenek megegyezni a Görögországnak nyújtandó újabb hitelkönnyítésről az országot életben tartó donorok, ám jövő pénteken ötmilliárd eurót kell törlesztenie Athénnak, amire szokás szerint képtelen. - Összeomlás egy hét múlva? - Napi Gazdaság

Nem kell megijedni, a görög összeomlás a jövő héten elmarad. Az Európai Bizottság, az IMF, és az Európai Központi Bank a görögöknek hitelező befektetők elsőszámú biztosítója, amiért még fizetni sem kell. Legalábbis nekik nem. Ezúttal sem hagyják cserben őket, Görögország megkapja a pénzt amit azonnal továbbutalhatnak a befektetőknek.

A válságkezelés a szokásos módon folytatódik, miközben a 25 év alattiak munkanélküliségi mutatója már nyalja a 60%-ot Görögországban, és a spanyolok sincsenek nagyon lemaradva.

Marc Faber szerint nem árt fegyverkezni:

Meg vagyok lepődve, hogy Obama újraválasztása után a részvénypiacok csupán 2 százalékot estek, én ugyanis arra számítottam, legalább 50 százalékos zuhanás jön majd ezután - mondta a neves svájci guru, Marc Faber. Ha nem is 50, de legalább 20 százalékos esésnek kell jönnie a részvénypiacokon. A befektetők jobban teszik, ha vásárolnak maguknak egy gépfegyvert, nekem pedig inkább egy tankra lesz szükségem - viccelődött Faber. - Összeomlás jön: jobban tesszük, ha fegyvert veszünk a guru szerint - Portfolio.hu

Faber talán csak viccelődött, de a poénját a jelek szerint sokan egészen komolyan veszik odaát. Az Egyesült Államok egyik legnagyobb kézifegyvergyártója a Sturm, Luger and Co újabb rekordeladásokkal büszkélkedhet.

Közben a Smith and Wesson.......

Meglehetősen ellentmondásos információk érkeznek az LMP háza tájáról a Bajnai-féle választási szövetséggel kapcsolatban.

Scheiring és Doroszi együtt szurkolt Bajnai leleplezési szertartásán, Jávor Benedek - aki nemrégiben már tárgyalt is Bajnaival - azt nyilatkozta, hogy felelőtlenség lenne ha nem vizsgálnák meg az együttműködés lehetőségét. Mile Lajos viszont bírálta Jávor megnyilvánulását, véleménye szerint káros a párt novemberi kongresszusa előtt összefogásról fantáziálni, nyilatkozgatni, vagy tárgyalni, Schiffer András pedig egy október elején készült interjúban még határozottan elutasította a Bajnai-LMP szövetség ötletét.

Kifogta az LMP vitorlájából a szelet a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt 2014 mozgalom. A legkisebb ellenzéki párt ugyanis „önálló pólus” címen maga akarta az MSZP ellenében összefogni a parlamenten kívüli új szervezeteket, és ezek révén megnyerni a kormányban csalódott jobboldali szavazókat. Míg ez a koncepció a párton belül jelentős vitákat váltott ki, Bajnai feltűnése egyfelől - az Orbán leváltására áhítozó szavazóbázis miatt - komoly dilemma elé állította az LMP-t, másrészt egy táborba sodorta a korábban más állásponton lévő vezetőket. - Megütötte Bajnai harcba szállása a tagsága és a választói között őrlődő LMP-t - HVG

A pártvezetést feszítő dilemma oka még egy csecsemőnek is egyértelmű: az LMP az alapításakor az aktuális politikai kultúra reformját tűzte a zászlajára - ahogy a párt elnevezése is sugallja - amelyből az Együtt 2014 vezéralakja, illetve az új választási szövetség számos oszlopos tagja akkoriban alaposan kivette a részét. Sőt, Bajnai, Gyurcsány, Kuncze esetében talán nem túlzás azt állítani, hogy a nevük egyenesen fémjelezte a korszakot. Nagyon ocsmányul fog mutatni az LMP vezetősége amikor összeborul a pártjuk irányvonalát kijelölő egykori negatív példákkal.

A kongresszusig még hátra van néhány nap, de remélem senki nem haragszik meg ha most lelövöm a poént. Az LMP keménymag be fog állni Bajnai mögé. Azt nem tudom, hogy a párton belül lesz-e szakadás vagy nem, a leszakadók (azok akik nem állnak be Bajnai mögé) azonban elbúcsúzhatnak a politikától egy időre. És itt van a probléma gyökere. Az LMP a Medián elhíresült felmérése szerint jelenleg nem jutna be a parlamentbe, tehát vagy beállnak a csatasorba, vagy eltűnnek a süllyesztőben.

Az LMP vezéregyéniségei - egyben döntéshozói - megízlelték a nagypolitizálás gyümölcseit, és nem szivesen mondanának le a képviselői kiváltságokról, a parlamenti koszt és kvártélyról. Az Együtt 2014 nélkül viszont most esélyük sincs, egyedül Bajnai biztosíthatja az országházi belépőjüket 2014 után. A nap végén a gyereknek enni kell adni, még akkor is ha ennek érdekében arcul kell köpniük saját magukat és a választóikat.

Egyenesen az LMP oldaláról - új emberek, hiteles arcok, tiszta kezek, 15 lájk, és egymillió LOL:

Az utóbbi időben sokat írogattam az európai autógyártás kilátásairól, gondoltam mellékelem ezt a meglehetősen szemléletes illusztrációt, amit tegnap találtam.

A görög parlamenti képviselők szerda éjjel rábólintottak az éppen aktuális megszorító intézkedésekre.

A szükségprogram 2014 végéig 13,5 milliárd euróval csökkenti a költségvetés terheit, 2016 végéig azonban további 3,4 milliárd eurót kell megtakarítani. A csomag elfogadása a legfontosabb előfeltétele volt a nemzetközi hitelezőkkel való megállapodásnak, és a második, 130 milliárd eurós mentőcsomag 31,5 milliárd eurós részlete folyósításának. E nélkül a görög állam már novemberben fizetésképtelenné válna. - Elfogadta görög parlament az újabb megszorító csomagot - Portfolio.hu

Az új csomag a szokásos finomságokat tartalmazza, a nyugdíjak vágását, a közalkalmazottak, és az állami vállalatok dolgozóinak bércsökkentését, a munkavállalók jogainak nyírbálását. Az egészségügyben 1.5 milliárdos kiadáscsökkentés keretein belül kórházakra tesznek lakatot, illetve vonnak össze.

Az UBS napokban napvilágott látott elemzése megállapítja, hogy a saját fizetőeszközzel rendelkező országok könnyen helyreállíthatják a versenyképességüket és a növekedési pályát a nemzeti valuta leértékelésével. Ez a lehetőség az eurózóna országai számára azonban nem adott. Az UBS szerint az egyetlen lehetőség a munkaerő költségeinek - a bérek és egyéb juttatások - csökkentése, és a modelljeik segítségével arra az eredményre jutottak, hogy Görögország tekintetében a munkaerő 20%-os, Spanyolországban pedig 15%-os értékcsökkentésére van szükség.
A görögök jól haladnak az biztos.

Kételkedem a dologban, de a KSH-nak én akár még azt is hajlandó vagyok elhinni, hogy bizonyos mértékben növekedtek idén az ingatlanárak. Mindenesetre érdemes ezt óvatosan kezelni.

Ha kismértékben is, de már emelkedésnek indult mind az új, mind a használt lakások átlagára az idén. Ezzel három éven át tartó csökkenő trend látszik megtörni.

Miután a devizahitelek végtörlesztése 2012 elején lezárult, a lakásfinanszírozást érintő további intézkedések hatása pedig egyelőre nem mutatható ki, az év első felében rendkívül kis forgalom mellett szerény áremelkedés jellemezte a lakáspiacot − állapította meg a KSH közelmúltban publikált elemzése. - Itt a lakásár-fordulat - valami elkezdődött - Napi Gazdaság

Trendváltozásról, vagy az ingatlanárak várható tartós emelkedéséről beszélni nettó hülyeség. Akkor már inkább statisztikai hiba. Az áremelkedéshez növekvő keresletre, vagy a kínálat csökkenésére, lakáshiányra van szükség. A lakásépítések soha nem látott mélyrepülése ellenére ez még eltarthat egy darabig. Az ingatlanpiacon különösen fontosak a finanszírozási lehetőségek, és ezen a területen nem vettem észre pozitív változásokat idén. A 2008 előtti árrobbanáshoz az alacsony kamatozású devizában jegyzett hitelek biztosították a lőport, de ennek már vége. A korlátozott hitelezés, a magas hitelkamatok, és a szigorodott feltételrendszer nem kedvez az ingatlanfinanszírozásnak, állami lakásvásárlási támogatásra pedig nincsenek források.

Jelenleg szociális katasztrófa van az országban, ez határozza meg, hogy mit szabad csinálni a lakáspolitikában − mondta a Napinak Horváth Csaba, az MSZP lakáspolitikusa. Véleménye szerint nemzeti tragédia, hogy évi tízezer környékére csökkent az új lakások száma, miközben több tízezer lakás áll üresen, fizetőképes kereslet pedig nincs. Az előző tíz év tulajdonszerzésre irányuló támogatási rendszere nem folytatható, most a lakhatás lehetőségét kell megteremteni − véli a szakember. - Vallottak a politikusok: így változhat a lakástámogatás! - Napi Gazdaság

Ennyi, csodák nincsenek.

Bajnai jött, látott, és győzött, legalábbis a HVG megrendelésére készített október végi Medián felmérés alapján. A hivatalos zászlóbontás után alig egy héttel az Együtt 2014 mozgalom a legjelentősebb ellenzéki erővé lépett elő. A bizonytalankodókat nem ijesztették el a múlt - Millás tömegben kószáló - kísértetei: Kuncze és Gyurcsány.

Egészen más viszont a helyzet, ha a kérdésfeltevés során a szavazócédulára felkerül az Együtt 2014 Mozgalom is. Bajnaiék szervezete máris a teljes választókorú népesség 14 százalékának támogatására számíthat, ami a választani tudó „biztos” szavazók (jelenleg még csekély jelentőségű) csoportjában 22 százaléknyi voksot jelent. - Medián: Bajnaiék lettek a legjelentősebb ellenzéki erő - HVG

A első jelentősebb, Bajnaiék támogatottságát centiző közvéleménykutatás eredményei valószínűleg legalább annyi fejvakarást okoztak az egyelőre tartózkodó MSZP pártszékházában mint a Miniszterelnöki Hivatalban. Nyilvánvalóvá vált, hogy ha a szocialisták 2014 után szeretnének egy szeletet a kormányzásból akkor előbb-utóbb fejet kell hajtaniuk a legújabb messiás előtt. Az Együtt 2014 mozgalom fő célja a balközép erőinek az egyesítésével megnyerni a következő parlamenti választásokat és erre a jelek szerint még esélye is lehet, a szövetség azonban megosztott, és ez a megosztottság az MSZP feltételezhető betársulásával csak fokozódni fog. Az Orbán-kormány elmozdításának szent célja elfedi a törésvonalakat, és elhomályosítja az érdekellentéteket - de csak ideiglenesen. Az esetleges választásokon aratott siker után viszont azonnal elszabadulnak majd az indulatok a demokratikus balközép oldalán, és olyan hatalmi harcoknak lesznek a választók a tanúi amelyeket akár még szórakoztatónak is lehetne tekinteni - ha nem az ország jövője lenne a tét.

A pozícióharcok vesztesei kétségtelenül a Bajnai ugródeszkájául szolgáló lelkes amatőrök lesznek, az olyan szervezetek mint például a Milla és a Szolidaritás, azt viszont nehéz lenne még megjósolni, hogy a politikailag fajsúlyosabb MSZP Kft, vagy a Bajnaihoz közelebb álló dezertőr Gyurcsány fog jobban kijönni a csatározásokból. Sok a bizonytalanság, de a valószínű, hogy a második Bajnai-kormány - ha egyáltalán lesz olyan - a hátbaszúrás kormánya lesz.

Update!!!!!

Elő a pattogatott kukoricával, kezdődik a műsor:

Mesterházy: Az MSZP nélkül nem lesz kormányváltás

Index