Különböző teóriák keringenek azzal kapcsolatban, hogy minek, vagy kinek köszönhetjük korunk globális gazdasági válságát. A kapzsi bankároktól kezdve a deregulált pénzügyi vadnyugaton keresztül a jóléti államok kifizethetetlenné dagadt államadósságáig, végtelen a lista, mindenki megtalálhatja a maga boszorkányát.

Peter Schiff szerint a probléma gyökerei egészen 2001-ig nyúlnak vissza, amikor a lassuló amerikai gazdaság felpörgetése érdekében az amerikai jegybank, a FED nekivágott az alapkamat csökkentését célzó pénzügyi politikájának. Schiff véleménye szerint az ingatlanpiaci buborék gyakorlatilag ekkor, az olcsó hitelkamatok terjedése idején kezdett dagadni. Hetekig lehetne vitatkozni azon, hogy kié a felelősség, illetve évszázadokra visszamenőleg lehetne boncolgatni az ok-okozati összefüggéseket mindenkit megnyugtató eredmény, vagy általánosan elfogadott bűnbak kijelölése nélkül, most azonban nem ez a lényeg.

 A FED az alapkamatot a 2001 áprilisától 2002 novemberéig tartó időszakban 5%-ról fokozatosan 1.25%-ra csökkentette, majd 2004 júniusától kezdték el újra emelni. A 2001 és 2004 közötti időszakot tartja Schiff az ingatlanpiaci buborékot kiváltó olcsó pénz éveinek.

Az átmeneti emelést követően 2009-től az alapkamat rekordmélységbe ( 0.25% ) zuhant, és a FED nyilatkozatai szerint még marad is egy darabig. Ha némi hitelt adunk Schiff nézeteinek akkor azt gondolom, hogy jogosan merülhet fel a kérdés, mi a helyzet azóta? Elképzelhető, hogy az olcsó pénz, a mennyiségi lazításokkal (Quantitive Easing) megbolondítva egy újabb buborékot képez valahol, és ha igen, akkor hol?

Az ingatlanpiacon biztosan nem.

Véleményem szerint az olcsó pénz következtében kialakult, vagy alakulóban lévő buborékra azok a mutatók hívhatják fel a figyelmet amelyek a globális gazdasági visszaesés, illetve a fogyasztás általános csökkenése ellenére szárnyalnak. A munkanélküliségi adatokon kívül ilyenek például a részvényindexek. 

Mennyiségi lazítások, olcsó (de kevesek számára hozzáférhető) pénz, és a piacokon kereskedő algoritmusok, reményteljes nyilatkozatok. Azt hiszem túl sok, a valódi piaci folyamatoktól független, mesterséges felhajtóerő érvényesül napjainkban a világ tőzsdéin, és nincs kétségem, hogy ez a buborék nagyot fog szólni amikor kidurran.

Tyler Durden (Zerohedge) szerint a tőzsdék a jegybanki lazítások lélegeztetőgépére vannak kapcsolva.

Persze lehet, hogy tévedek, Schiff és Durden is téved.

Bizonyára sokan kedvelik azokat a műsorokat ahol a televízión keresztül próbálnak mindenféle gagyit nélkülözhetetlenséget rásózni a kedves nézőkre. Bevallom őszintén én sem.

Néhány napja az egyik Home Shopping-ra specializálódott csatorna, a QVC műsorvezetője élő adásban esett össze. A show természetesen nem állhatott le, vágókép, majd a tenyérbemászó kolléga szemrebbenés nélkül folytatta a küldetését - a termék népszerűsítését. Mi is lenne a gyermekeinkkel ha nem jutnának hozzá időben a részükre kifejlesztett hájperszuper androidos táblagépekhez.....

Hétfőn hivatalosan is megkezdte működését az Európai Stabilitási Mechanizmus.

Megtartotta alakuló ülését az eurózóna válságkezelésre életre hívott önálló intézménye, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) kormányzótanácsa hétfőn, Luxembourgban. - Startra kész az ESM, összeült a kormányzótanács - HVG

Európa ismét gazdagabb lett egy olyan nagyhatalmú bürokratikus intézménnyel amelynek a működésébe, illetve a döntéseibe az átlag adófizetőnek, szavazópolgárnak, vagy a tagállamok parlamentjeinek semmiféle beleszólása nem lesz. Ezentúl az ESM hatáskörébe fognak tartozni azok a mentőcsomagok amelyeket gondos mérlegelés után fognak folyósítani az európai kormányoknak és pénzintézeteknek, valamint ha úgy adódik akkor a kötvénypiacokon is beavatkoznak. Ezentúl már nem lesz szükség a kormányokkal történő egyeztetésre vagy alkudozásra ha bankokat kell menteni, majd az ESM csendben elintézi, amíg alszol.

A felgyorsított feltőkésítés értelmében a szervezet alaptőkéjét az alapító országoknak három részletben, 2014-ig kell befizetni. Ez 80 milliárd eurót jelent, amelynek az első részletét az ESM startot követő 15 napon belül be kell fizetni. Az első fizetési felszólításokat olyan országok is meg fogják kapni az elkövetkező napokban mint például Görögország, Spanyolország, Olaszország, vagy Ciprus. Ez a 80 milliárd azonban csak az első védelmi vonal, a váratlan pénzügyi krízishelyzetekkel szembeni gyors intézkedés eszköze. A maradék 620 milliárdot az ESM aktuális elnöke akkor hívhatja le a tagállamok kincstárából, amikor jónak látja. Egyszerűen küld nekik egy csekket néhány milliárdról amit 7 napon belül "visszavonhatatlanul" és "feltételek nélkül" utalnia kell a tagság kormányainak az ESM kasszába.

A további részleteken itt szörnyülködhetsz.

A napokban olvastam egy cikket az újautó-eladások alakulásáról.

Szeptemberben idei mélypontjára esett vissza az újautó-regisztrációk száma Magyarországon, a 3521 darab forgalomba helyezett gépkocsi 0,6 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit - derül ki Carinfo friss adataiból. - Ez volt az év legrosszabb hónapja a magyar autópiacon - Napi Gazdaság

A havi adatokat természetesen szezonális hatások is befolyásolhatják, illetve a magyar újautó-eladások tekintetében még figyelembe kell venni a regisztrációs adót érintő rendelkezéseket is ami a külföldrül importált használt gépjárművek piacának az élénkülését eredményezte az újautó piac kárára. Mindezek ellenére azt hiszem bátran kijelenthető, hogy ennél még rosszabb hónapok is lesznek, a megszorítások nem tesznek jót a számoknak.

És ez nem csak hazánkra igaz. A 2010-2011-es nyugat-európai autóeladási adatok árulkodóak.

Kiemeltem azokat az országokat amelyeket az első körben nyalt be a válság, és elsőként folyamodtak széleskörű megszorító intézkedések alkalmazásához. A kétszámjegyű százalékos visszaesés az újautó-eladások terén minden bizonnyal egyéb országokra is jellemző lesz a közeljövőben.

Ha azonban a trend tartós marad akkor az már nem csak a forgalmazóknak fog problémát okozni hanem a gyártóknak is, különösen azoknak amelyek elsősorban az európai piacra termelnek. A leépítések, illetve az egyéb költségcsökkentő intézkedések elkerülhetetlenek lesznek, és csak fokozza a problémát, ha azok a bizonyos gyárak Európában helyezkednek el.

Ezzel kapcsolatban a közelmúltban már nyilatkozott egy olyan kormányfő akinek az országa jelentős mértékben az autóiparnak köszönhette a gazdasági eredményeit:

Robert Fico a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban kifejtette: Szlovákia az évi 1 millió kocsi gyártására alkalmas kapacitásával a lakosságszámhoz viszonyítva a legnagyobb autógyártó ország a világon. Az ország "annyira függővé vált az autóipartól, hogy rögtön komoly problémák keletkeznek, ha nem megy jól az ágazatnak" az üzlet - mondta Robert Fico. - Kivonulnak az autógyártók Szlovákiából? - Napi Gazdaság

A görög recesszió a hatodik évébe lépett.

A görög GDP 2013-ban is csökkenni fog, így sorban a hatodik egymást követő évben lesz recesszióban a gazdaság - közölte a dpa hírügynökséggel a görög pénzügyminisztérium egyik illetékese. - Hat éve recesszióban Görögország - Napi Gazdaság

A görög napilapok publicistái tegnap a trojka hajthatatlanságáról cikkeztek, kifejezve azt a közhangulatot, hogy Görögország nem tud olyan megszorító csomagot összeállítani, ami kielégítené az EU−IMF-segélyt összeadó donorokat képviselő szakértők elvárásait. Állítólag két-hárommilliárd eurón folyik a vita. A trojka kétli, hogy le lehet faragni ennyit a védelmi, az egészségügyi és az önkormányzati kiadásokból, ezért a minimálbér csökkentését követeli, mert az biztosan javítja a költségvetés egyensúlyát. - Erősödő feszültség Athénban - Napi Gazdaság

A görög közhangulatot, illetve a feszültséget mi sem jellemzi jobban mint az, hogy a reformok végrehajtása felett őrködő IMF/EU/EKB revizorokat kedden feldühödött közalkalmazottak tömege üldözte ki az irodáikból. A küldöttség érkezése óta eltelt 24 órában ez volt a harmadik, a trojka tisztségviselőit érintő atrocitás. Szerencsére az egyiket valaki meg is örökítette.

Az RT operatőrének pedig azt sikerült elkapnia amikor frusztrált hajógyári munkások benéztek a védelmi minisztériumba, mindössze azért, hogy megkérdezzék mi van a munkabérükkel, amit már 6 hónapja nem fizettek ki.

A Tárki szerint borulátó a magyar.

A Tárki szerdai közleményéből kiderül, hogy a megkérdezettek 16 százaléka közepesnek ítélte saját és az ország gazdasági helyzetét, miközben alig akad olyan - száz magyarból csupán egy - aki elégedett lenne mind a saját, mind pedig az ország helyzetével. - Százból egy magyar elégedett a saját és az ország helyzetével - Portfolio

A százezer optimista országa lettünk.

A Tárki kutatása önmagáért beszél, megjegyzést csak azokkal kapcsolatban szeretnék tenni akik a saját, illetve az ország kilátásait pozitívan ítélik meg. A magyar gazdaság szerves, elválaszthatatlan részét képezi az európai, illetve a globális gazdaságnak. Az a feltételezés például, hogy a válság lefékez az ország határainál már a kijelentés másodpercében óriási tájekozatlanságra, szimpla vagy baromságra utal.

Elég egy pillantást vetni az általános világgazdasági állapotokra - és ha elfogadjuk, hogy a magyar gazdasági folyamatok nem függetlenek a világgazdasági eseményektől - akkor nagyjából felvázolható az irány. A magyar kormány jóval kisebb befolyást képes gyakorolni ezekre a folyamatokra mint azt ők, és sokan mások gondolják, a jobbik esetben lépést tarthatnak a változásokkal a rosszabbikban még ronthatnak is a dolgokon. Azt feltételezni, hogy a globális recesszió közepette a magyar gazdaság főnixmadárként képes felemelkedni a válság örvényéből minimum mosolyra fakasztó. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy ugyanazok a politikai-gazdasági érdekcsoportok a globális konjunktúra időszakában sem voltak képesek átütő sikereket elérni.

Hasonlóan nevetséges feltételezni, hogy az egyén kivonhatja magát az országban uralkodó gazdasági helyzet hatásai alól. Természetesen a vagyon növelésére van lehetőség azonban a válság és a kormány arra adott válaszai közvetetten is rányomhatják a bélyegüket az állampolgárok életminőségére. Például elképzelhető, hogy a Tárki kutatása során a megkérdezettek között volt olyan jól menő vállalkozó aki a játékautomaták üzemeltetéséből élt, és a saját helyzetét egy héttel ezelőtt még pozitívan ítélte meg.

Az állami kiadások csökkenése, a bevételnövelés kényszere, és az egyéb recessziós tünetek automatikusan magukban hordozzák az infrastruktúra és a közszolgáltatások leépülését, a bűnözés, a munkanélküliség, és az adók növekedését, az emberi jogok és kapcsolatok sérülését, az ingatlanárak zuhanását, a szakemberek távozását, és még sorolhatnám estig. Az életminőség általános romlásának hatásait csak egy egyre szűkülő kör, egyre komolyabb anyagi áldozatok árán képes csak tompítani, teljes mértékben kivonni magát alóla azonban senki nem tudja.

Az Index értesülései szerint a Miniszterelnökség "előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel" indított közbeszerzési eljárására az IMF-fel kötendő megállapodás kommunikációs megalapozása érdekében kerül sor.

Az indoklásban csupán annyi szerepelt, hogy "Magyarország lakosságának tájékoztatása érdekében előre nem látható okból és rendkívüli sürgősséggel” kell a Miniszterelnökségnek a médiakampány. - Az IMF miatt kell a nagyon sürgős médiakampány - Index

Az IMF megállapodás dátumának közelségét jelzi a lakosság tájékoztatásának hirtelen felmerült igénye, eljött az ideje a Valutaalap más megvilágításba helyezésének. Közel két év szájkarate után elhiszem, hogy az átlagos miniszterelnökségi állományban tengődő fafejek már nem tudnak kitalálni olyan meggyőző-közeli tündérmesét amivel komolyabb presztizsveszteség nélkül be lehetne nyeletni az IMF-paktumot a forradalmi szavazóbázissal. Ide már komoly PR tapasztalat szükséges, de még egy igazi szakmai zseni is bele fog izzadni a zakójába. (Mondjuk a magyar közbeszerzési népszokásokat ismerve nem feltétlenül a legalkalmasabb szakember fogja elvinni a melót.) Mindenesetre sok sikert kívánok az IMF népszerűsítéséhez.

Nagyon kiváncsi vagyok mit fognak kiagyalni, a válság biztosan előkerül, illetve sanszos még az előző kormány által nyélbe ütött szerződésnél kedvezőbb feltételek hangsúlyozása, ez azonban visszaüthet akkor amikor a megszorító intézkedéseket próbálják majd az IMF számlájára varrni. Mert ne legyenek illúzióid, gyanítom, hogy a kapkodás többek között annak is köszönhető, hogy a kormány a közelgő megszorításokkal járó "népszerűséget" szeretné majd megosztani a Valutaalappal. Ennek ellenére az IMF-haver kampányban bizonyára megemlítik majd azt is, hogy a kormány tárgyalócsoportja hősies alkudozások során kényszerítette ki az IMF eredeti követeléseinek lazítását. Mert ők mindent vinni akartak ám, nyugdíjakat, közszolgákat, vasutat és elsőszülött fiúkat.

Az IMF és a magyar kormány szappanoperája bővelkedett a fordulatokban az elmúlt hetekben, Orbán képzeletbeli halállistájától kezdve, az izgatott levelezésen és ellentmondásos nyilatkozatokon keresztül, a megállapodás dátumát, illetve a feltételeket övező találgatásokig. Még nagy vonalakban is nehéz lenne összefoglalni, pláne egy bejegyzésbe röviden belesűríteni. Egy dolgot azért szeretnék kiemelni, ami szerintem a lényeg:

"Az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban" - Orbán: IMF-hitel nélkül is meg tudjuk oldani, csak drágábban - Portfolio

Orbán ezek szerint tudja, hogy el lehet lenni az IMF nélkül is, csak éppen többe kerül. Rengeteg olyan szolgáltatás létezik a világon amelynek tekintetében a minőségi különbségek miatt előnyös a drágább opciót választani, az államháztartás finanszírozása azonban nem feltétlenül ilyen. Számos rémtörténet kering a Valutaalapról, nem szamaritánusok az biztos, de olyat még nem hallottam, hogy például a magánnyugdíjpénztárak vagyonának államosítására kényszerítették volna valamelyik kormányt, vagy jogerős börtönbüntetésüket töltő gyilkosok szabadlábra helyezését szabták volna feltételként.

Természetesen nem tölt el örömmel az IMF legújabb vendégszereplése, a kormány viszont a saját csapdájába sétált bele. Az IMF hitelszerződést a gazdasági szükségszerűség diktálja, a kormányt azonban soha senki nem kényszerítette az IMF gazemberségét és kiűzését hangoztató olcsó politikai propagandára. Egészen máshogy állna most a helyzet ha akkor befogják a szájukat, kényszeres magyarázkodás nélkül is sokkal könnyebb lenne elfogadtatni a választóikkal az IMF szerződést - amit már régen meg is köthettek volna - megspórolva néhány milliárdot a kamatokon, a Valutaalap népszerűsítését szolgáló közbeszerzés költségein kívül is. A hallgatás nem került volna semmibe, a görény IMF retorikát a Fidesz emelte a politikai közbeszédbe.

Orbán az ég felé köpött, és most sétál alá.

Néhány hónappal ezelőtt még viszonylag sokat lehetett hallani arról, hogy az illetékesek mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a görög pénzügyi kórság kiterjedését az egész kontinensre. A probléma ezzel csak az, hogy a rendszer fenntarthatatlanságának betegségét számos egyéb európai gazdaság már azelőtt is a génjeiben hordozta, mielőtt a görög nehézségek a széles nyilvánosság számára is egyértelművé váltak volna. A gyakran emlegetett tűzfalak, a görög karantén a legjobb esetben is csak késleltetheti a katasztrófát, megoldást semmiképpen nem jelent.

Egymásnak ellentmondó hírek sora érkezett tegnap Spanyolországból azzal kapcsolatban, hogy a kormány akar-e uniós támogatást kérni, és ha igen, mikor. Eközben a Moody's megkérdőjelezte a pénteken nyilvánosságra hozott bankstresszteszt eredményét. - Zűrzavar Spanyolország körül - Napi Gazdaság

Véleményem szerint a spanyol mentőcsomag elkerülhetetlen, és ezt már egy július 19-én kelt bejegyzésben leírtam. Akinek kétségei vannak, illetve akit a spanyol miniszterelnök szavai elbizonytalanítanak az egyszerűen nem figyel eléggé. Rajoy vagy taktikázni próbál, vagy simán hülye, mert úgy látszik, hogy rajta kívül már minden érintett tisztában van vele, hogy a spanyol mentőcsomag halálbiztos. Már Christine Lagarde is tudja. A süllyedő hajó bölcs kapitánya azonban húzza az időt.

Persze Mariano Rajoy viselkedésében semmi szokatlan nincs, ő volt az aki a végsőkig - a Bankia államosításának pillanatáig - bizonygatta, hogy a spanyol bankszektorral minden a legnagyobb rendben van.

A folyamatos tüntetések és a múlt heti zavargások talán azt sugallják, hogy a spanyol közvélemény nem fogja fel a megszorítások szükségszerűségét. A jelek szerint azonban nagyon is tisztában vannak vele, sőt a megszorításokat, illetve a "vágásokat" még támogatják is. Bőven elég ha azok a bizonyos "szükségszerű vágások" a megfelelő kontextusba kerülnek.

Az elmúlt hét meglehetősen mozgalmas volt, a menetrendszerű megszorítások menetrendszerű zavargásokat eredményeztek Spanyolországban és Görögországban is. Nem mondanám, hogy kesztyűs kézzel bántak a választópolgárokkal.

Nincs szükség nostredamusi adottságokra ahhoz, hogy belássuk, hasonló jeleneteknek még szemtanúi leszünk a közeljövőben - szerencsés esetben csak a képernyőkön keresztül - és a zavargások nem fognak kizárólag Athénra vagy Madridra korlátozódni.

A Silver for the People blog Brother John néven publikáló szerzője általában az ezüst árfolyamának változásait szokta elemezgetni, (mindenkinek ajánlom aki érintett a témában) de néhány napja egy eléggé unortodox módszerrel állt elő annak megállapítása érdekében, hogy hol várhatók újabb megszorítás ellenes megmozdulások. Véleménye szerint a legbiztosabb mutató ezzel kapcsolatban az országok GDP arányos költségvetési hiányának nagysága. A szokatlansága ellenére az elmélet mögött van némi logika, mégpedig annyi, hogy ahol a jelentős államadósság szűkülő újrafinanszírozási lehetőségekkel párosul, illetve magas a költségvetési hiány, ott valószínűleg komoly megszorításokra kényszerül a kormány ami könnyen erőszakos zavargásokba torkollhat. 

A videót azóta a szerző általam ismeretlen okokból eltávolította, de ha jól emlékszem az esélyesek között szerepelt Írország, Japán, az Egyesült Királyság, az USA, Spanyolország, Görögország, de mindenki a kedvére összeállíthatja a saját prognózisát például az itt található a deficit-lista alapján. Természetesen ez egy eléggé egyoldalú megközelítés, és Brother John is elismerte, hogy óriási kultúrális különbségek vannak a felsorolt országak társadalmai között, szerinte nem várható, hogy például Japánban benzinbombákat fognak dobálni a rendőrökre. Zárójelben azért megjegyezném, hogy a megszorításokkal szemben kifejezetten ellenállónak mutatkozó magyarokat viszonylag könnyen kihozta a sodrából az újabban éhségsztrájkkal olcsó népszerűséget hajhászó Gyurcsány Ferenc néhány meggondolatlan (váratlanul nyilvánosságra került) kijelentése 2006-ban.

Japán, az USA, és az Egyesült Királyság tekintetében nem feltétlenül értek egyet a cikk szerzőjével, ezek az országok ugyanis a saját jegybankjaik nyújtotta olcsó finanszírozási lehetőségen keresztül alacsony kamatok mellett képesek tovább eladósodni, a funkcionáló gazdaság látszatát hosszabb ideig meg tudják őrizni. Természetesen előbb-utóbb ott is borulni fog a bili, és a sort minden bizonnyal Japán fogja nyitni. Ehhez képest az eurózóna országainak sokkal kisebb a mozgástere.

Véleményem szerint a közeljövőben a megszorítások által kiváltott zavargások és könnygázfelhő-szakadás  Spanyolországon és Görögországon kívül elsősorban Olaszországban, Franciaországban, Portugáliában, és Romániában várható. Magyarország tekintetében még sok múlik azon, hogy a kormány milyen eszközökkel próbálja meg betömni a százmilliárdos költségvetési lyukakat. Túl sok választási lehetőség nincs.

Szeretnék röviden minden olvasótól bocsánatot kérni a be nem jelentett távolmaradásért, és a gyatra aktivitásért. Felépült végre az új házam, költözöm, fúrok, faragok, berendezek, de ami a lényeg, még nincs normális internetem. A mobilinternet éppen csak az alaptevékenységre elég és valamiért nincs kibékülve a Blog.hu admin felületével. Gyanítom, hogy a sebességgel vannak problémák, de nem vagyok szakértő. Remélem hamarosan normalizálódik a helyzet, addig is a legjobbakat minden hűséges olvasónak.

A magánbörtönök nem számítanak újdonságnak az Egyesült Államokban sem. Jellemző módon az állam fejpénzt fizet a fegyintézet üzemeltetésére szerződött vállalatnak.

A költségvetési problémákkal küzdő államok örülnek ha megszabadulhatnak a börtönök építésének és fenntartásának a terhétől, különösen akkor ha ezzel sikerül valamennyit lefaragni a kiadásaikból is. A börtönbiznisz egyik amerikai piacvezetője a Corrections Corporation of America (CCA) nagylelkű 250 milliós ajánlattal környékezte meg 48 állam döntéshozó testületét, amelynek keretein belül már létező állami börtönöket vásárolnának, és üzemeltetnének. Természetesen van apróbetűs rész. A CCA 20 éves szerződéséket akar, valamint szeretné ha a szerződő államok kötelezettséget vállalnának a börtönök minimum 90%-os kihasználtságának biztosítására.Egyesek szerint fennáll a veszély, hogy ez a feltétel nyomást gyakorolna az igazságszolgáltatásra, a szerződésbe foglalt keretszámok elérése érdekében indokolatlanul súlyos ítéletek születhetnének.

Az új üzleti modell már nem elsősorban a rabok után fizetendő fejpénzre épül, hanem a szabadságvesztettek termelési tevékenységéből, akik a fegyintézetek alkalmazottaivá válnak. Tisztában vagyok vele, hogy az önfenntartó börtönökkel kapcsolatos elképzeléseket a közvélemény általában kedvezően fogadja - legalábbis az a fele amely éppen nem ül -, de ez a történet nem az önfenntartásról szól, hanem a profitról. Azon kívül, hogy a magánbefektetők haszna és az igazságszolgáltatás keveredése nem feltétlenül szerencsés, a börtönbiznisznek egyéb árnyoldalai is vannak. A börtönök üzemeltetői rendkívül olcsó munkaerőhöz jutnak, és könnyedén aláigérnek a civil szférában tevékenykedő manufaktúráknak.

Két katonai egyenruhákat gyártó cég is kénytelen volt a közelmúltban elbocsátani az alkalmazottai egy részét, mivel az állami beszállítói szerződéseiket nem újították meg, azokat ugyanis egy, az elítéltek foglalkoztatásával és képzésével foglalkozó cég a Federal Prison Industries kapta meg. Az FPI az állami szerződések esetében elsőbbséget élvez egy 1930 - as szövetségi törvény értelmében. Az FPI 80 gyárában nagyjából 13000 elítéltet foglalkoztat, és az előbb említett törvény miatt akkor is automatikusan jogosult a közbeszerzések bizonyos hányadára ha az ajánlata egyébként nem versenyképes. DC Breaking Local News Weather Sports FOX 5 WTTG

 Amikor az úgynevezett euróváláság elkezdett a köztudatba szivárogni megjegyeztem, hogy a gyógykezelés elsősorban bankmentésben és központosításban fog megnyilvánulni. Európa egy lépéssel ismét közelebb került a centralizált überállamhoz.

Szerdán ismerteti az Európai Bizottság közös bankfelügyeletre vonatkozó javaslatát José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztos Strasbourgban. Ennek értelmében az eurózóna összes pénzintézete a közös európai bankfelügyelet ellenőrzése alá kerülne, amelynek feladatait a kibővített jogkörökkel rendelkező Európai Központi Bank (EKB) volna hivatott ellátni. 

Közös felügyelet alá kerülhet az eurózóna összes bankja - Portfolio.hu

 

Az valutaunió tagállamainak monetáris politikáját az EKB határozza meg, a kormányoknak nem sok beleszólása maradt, a saját fizetőeszközeikkel együtt a monetáris politika gyakorlásának lehetőségéről is lemondtak.

A költségvetés terén még van mozgástere az uniós országok vezetőinek -  a maastrichti keretek között - de egyértelmű törekvések mutatkoznak a közös fiskális politika kialakítására, aminek létrehozása már csak idő kérdése. A fiskális politika centralizálásának terve Görögországban még heves ellenérzéseket váltott ki, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban már kifejezetten sürgeti azt.

Elsőként 2014 végéig az euróövezeti tagországoknak teljesíteniük kell minden adóügyi és gazdasági konvergenciafeltételt, és végre kell hajtaniuk az Európai Tanács minden előírását. Utána 2015/16-ban létre kell hozni azt az európai szintű hatóságot, amely ellenőrzi a nemzeti költségvetéseket - idézte a Mariano Rajoy spanyol kormányfő nyilatkozatát a Bild am Sonntag című német lap vasárnap. 

Menetrend a közös kötvény bevezetésére - Napi Gazdaság

Rajoy valószínűleg csak a spanyol gazdasági katasztrófa kezelésének a felelősségétől szeretne minél gyorsabban megszabadulni.

A monetáris politika feladása után a költségvetési unió létrehozása azt eredményezi, hogy az eurózóna tagállamai teljesen elveszítik a pénzügyi függetlenségüket, legabbis azt ami még megvolt. A német alkotmánybíróság mai döntése már csak hab a tortán.

A recessziós félelmek ellenére bőven akadnak olyan cégek az Egyesült Államokban amelyeknek egyáltalán nincs oka a panaszra. A fegyvereket például viszik mint a cukrot.

A Smith & Wesson eladásai az előző negyedévben 48.3%-kal növekedtek, a 136 millió dolláros bevétel minden eddigi rekordot megdöntött a cég történetében. Az elsősorban kézifegyvereket forgalmazó vállalat részvényeinek ára 19%-kal emelkedett a bejelentés után.

Nem tudom mi áll konkrétan a S&W sikere mögött, de nehezen tudok elképzelni olyan pozitív társadalmi változásokat amelyek fegyvereladási rekordokban nyilvánulnak meg.

Egy érdekes kísérlet. Két majom azonos feladatot végez amiért jutalmat kapnak. Az egyik uborkát kap a siker esetén a másik szőlőt. Eddig nem tudtam, de a kapucínus majmok úgy látszik, hogy jobban szeretik a szőlőt. A majmok szemében kevésbé kedvelt uborkával jutalmazott példány az üvegen keresztül jól láthatja, hogy a társa magasabb "munkabért" kap. Érdemes megnézni a reakcióját amikor felfedezi a turpisságot.

A jelek szerint a majmoknál nem fér bele, hogy valaki azonos munkáért alacsonyabb fizetésben részesüljön.

Nyilvánosságra hozta a World Economic Forum a világ országainak versenyképességéről készült jelentését. Magyarország nem a helyezésével, inkább a zuhanás mértékével kelthet feltűnést. A versenyképesség csökkenésében világbajnokok vagyunk.

A helyezésünk jelentős visszaesésére jellemző, hogy az első 70 ország közül csak Sri Lanka veszített több (16) pozíciót. Ciprus (11) is majdnem ugyanannyit esett vissza, mint Magyarország, de ezeken az országokon kívül nem volt több olyan, amelyik négy helynél többet rontott volna pozícióján. A legnagyobb javulók Kazahsztán (21 hely előrelépés), Törökország (16) és Bulgária (12) voltak. - Órásit zuhant a magyar versenyképesség - Portfolio.hu

A látszat azonban csal, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az átmeneti csökkenés tulajdonképpen a siker egyik félreérthetetlen jele. Ilyen az amikor tévedhetetlenek kormányoznak.

World Economic Forum versenyképességi rangsorában Magyarország pozíciójának változása jól mutatja, hogy az elmúlt két év pénzügyi konszolidációja áldozatokkal járt ugyan, de sikeres volt. - Átmeneti a versenyképesség visszaesése - NGM

Valamivel több hitelességet kölcsönözne a kormánynak, ha legalább egyszer kiállna valaki közülük, és valami olyasmit nyilatkozna, hogy tévedtek, vagy elszúrták, de igyekeznek tanulni a hibákból és a lehetőségeik szerint helyrehozni a dolgokat. Kicsit már unalmas, hogy minden gyászos statisztikai adatott sikerként tolmácsolnak a lakosság felé,

Egyre nő a feszültség Németország és az Európai Központi Bank között, a Bundesbank elnöke a közelmúltban kilátásba helyezte a lemondását. Meglátjuk. Mindenesetre az EKB döntéshozók között sem teljes az összhang.

Tovább nő a nyomás Mario Draghi EKB-elnökön, miután a német jegybank vezetője, Jens Weidmann a Bild értesülései szerint lemondással fenyeget arra az esetre, ha az európai jegybank a korábban nyilvánosságra került kötvényvásárlásba kezd.

Nyomás alatt az EKB - Lemondással fenyeget a Bundesbank elnöke -Világgazdaság

A konfliktus oka a megváltó kötvényvásárlási terv, amelynek keretein belül az EKB olasz és spanyol állampapírok vásárlásával próbálná csökkenteni az érintett országok kötvényhozamait, a beavatkozás segítségével kísérelnék meg finanszírozni a finanszírozhatatlant. A németek problémája - az inflációs félelmeken kívül -  a Lisszaboni Szerződés 123. cikkelye, amelynek értelmében az EKB nem finanszírozhatja a tagállamokat, azonban ha terv megvalósul akkor ha nem is közvetlenül, de gyakorlatilag ez fog bekövetkezni.

Az EKB cézárnak azonban más a véleménye.

Többek között Mario Mauro, az Európai Parlament egyik alelnöke is úgy nyilatkozott, hogy Mario Draghi EKB-elnök a gazdasági bizottság zárt ülésén arról beszélt, hogy nem minősül egy tagállam jegybanki finanszírozásának, ha a frankfurti európai jegybank legfeljebb 3 éves lejáratú államkötvényeket vásárol.

Draghi: nem sérti az uniós jogot, ha az EKB kötvényeket vásárol - Hirado.hu

Az EKB legújabb gyógykezelésének számtalan hibája közül az egyik a politikai legitimáció megkérdőjelezhetősége, ami például a németek ellenállásában is körvonalazódik. Egy másik probléma, hogy a korábbi LTRO után ez a beavatkozás is mesterséges hozamszint kialakulásához vezet a kötvénypiacon. A kérdéses papírok tekintetében a kockázati felár nem fog teljes mértékben érvényesülni. Nem tudom elképzelni, hogy az Európai Központi Bankon, esetleg az olasz, illetve spanyol házibankokon kívül ki fektetne olyan állampapírokba amelyek hozamaiban a kockázati prémium a valósághoz képest alacsonyabb, manipulált szinten jelenik meg. Az EKB végfelhasználóként történő fellépése természetesen csökkenti a kockázatot, de vajon meddig?

A titkosítással szemben is vannak kétségeim, mert annak ellenére, hogy logikus érvekkel is meg lehet támasztani az elképzelést, a nyilvánosság elől gondosan eltakarja majd, hogy pontosan mekkora összeget fordít (nyomtat) az EKB a spanyol és olasz állampapírok vásárlására.

Mindezek ellenére azt hiszem, hogy a legnagyobb probléma a fenntarthatóság kérdése. Az LTRO, és a korábbi EKB kötvényvásárlások is csak ideiglenes hatást voltak képesek kifejteni, a problémákat alapjaiban nem orvosolták. Az új program ismét lehetőséget nyújt az érintett országok kormányainak a tökölésre, és ha valódi reformok nem születnek, a krónikus pénzügyi és strukturális problémák tovább mélyülhetnek és állandósulhatnak az EKB segítségével. Ezzel kapcsolatban még az is felmerülhet, hogy van-e kiszállási stratégiája az Draghi mesternek? Ha nem sikerül oldani az olasz és spanyol gazdasági feszültségeket (nem beszélve arról ha esetleg más országokra is ki kell terjeszteni a programot) akkor a nagy terv költségei könnyen elszállhatnak, és ebben az esetben az EKB sem tudna egyszerűen kihátrálni, mert a kötvényhozamok a mesterségesen fenntartott szintekről ugrásszerűen emelkedni kezdenének, és a két ország finanszírozása villámgyorsan lehetetlenedne el.

Románia az elmúlt hetekben a belpolitikai csatározásoktól visszhangzott, de az ország jövőjének tekintetében sokkal fontosabb a közoktatás állapota, amit az érettségizők siralmas eredménye azt hiszem megfelelően érzékeltet.

A legtöbb megyében a diákok egyharmadának se sikerült a pótérettségi, írja az erdélyi Krónika. Az óvások benyújtása előtti jegyeket az oktatási minisztérium vasárnap hozta nyilvánosságra. A mostani eredmények még rosszabbak, mint a nyáriak voltak. Akkor a vizsgázók 44 százaléka ment át, most alig 24,2. - A pótérettségi is siralmas lett Romániában - Index

Véleményem szerint az oktatás egy társadalom fejlődésének szempontjából legalább annyira fontos mint az egyén fejlődésének és jólétének szempontjából. Dél-Korea azt hiszem az egyik legjobb példa. A "gazdasági csoda" amire a koreai árucikkek térnyerése statisztikák nélkül is elegendő bizonyítékot szolgáltat, az oktatáspolitikára helyezett fokozott hangsúllyal kezdődött.

                                                                  Dél-Korea GDP növekedése 1911-2008

Az oktatás színvonalának tükrében úgy tűnik, hogy Romániára nem vár fényes jövő. Ennek ellenére elképzelhetőnek tartom, hogy a magyar kormány irigykedve tekint a román "eredményekre" mivel a felsőoktatási intézményekben továbbtanulni vágyó diákok tömege valószínűleg nem okoz fejfájást odaát, sokkal gyorsabban haladnak a Demján Sándor által megfogalmazott "kevesebb okos több szorgalmas" típusú, a versenyképességet kizárólag az olcsó munkaerőre építő társadalom felé. Még akár be is előzhetnek bennünket.

Ha valaki emlékszik még, tavasszal még úgy tudtuk, hogy Spanyolországban minden rendben van, Mariano Rajoy és kormánya legalábbis mindent megtett, hogy biztosítsa erről a hallgatóságot. A Bankia államosítása után azonban felgyorsultak az események, a spanyol gazdaság kártyavár státusza mindenki számára nyilvánvalóvá vált. Rajoy állítólag még nem döntötte el, hogy kérjen-e egy általános mentőcsomagot a 100 milliárd eurós banki segély mellé, holott ez már régen eldőlt.

A spanyol válság természetesen nem a Bankiával kezdődött, csak az volt az első olyan megnyilvánulása amit már nem lehetett a szőnyeg alá söpörni.

Párizsból jelentik:

Az összeomlás szélére került Franciaországban egy helyi jelzáloghitelező, amelyet ezért a francia kormánynak kellett megmentenie - adta hírül vasárnap a Financial Times. Franciaország még az előző, Belgiummal és Luxemburggal közös bankmentő csomagjáról is tárgyal Brüsszellel.

Ki kellett menteni a hétvégén egy francia bankot - Portfolio.hu

Az a név, hogy Crédit Immobilier de France csak keveseknek mond valamit, és a "helyi jelzáloghitelező" jelző sem kölcsönöz komoly jelentőséget a francia pénzintézet államosításának (csődjének). Azonban az aprócska tény, hogy a CIF Franciaország második legnagyobb ingatlanhitelezője, talán más megvilágításba helyezi a dolgokat. Minimum jelzésértékű a cég dőlése, ennek ellenére a spanyolhoz hasonló gyors eszkalálódásra nem kell számítani, a francia szőnyeg alá még befér néhány dolog. Lehet, hogy a franciák úgy tesznek mintha a német súlycsoportban játszatnának, a valóság azonban az, hogy a gazdaság tekintetében sokkal közelebb állnak a perifériához mint az sokan gondolnák.

A New England-i Összetett Rendszerek Kutatóintézete (New England Complex Systems Institute) augusztus 10-én jelentette meg tanulmányát  "Élelmiszer-krízisek és politikai instabilitás Észak-Afrikában és a Közel-Keleten" (The Food Crisises and Political Instability in North Afrika and in the Middle East) címmel.

A tanulmány készítői ( M.Lagi, K.Z. Bertrand, Y. Bar-Yam) az elmúlt évek zavargásai, illetve forradalmai és az élelmiszerárak változásainak összefüggéseit vizsgálták.

A szociális nyugtalanság számos tényezőre visszavezethető, olyanokra például mint a szegénység, a munkanélküliség, vagy a társadalomban érzékelhető igazságtalanságok. A fennáló lehetőségek ellenére az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten 2008-ban, illetve 2011-ben tapasztalt erőszakos megmozdulások egybeesnek a globális élelmiszerárak tetőzésével. Meghatározható egy olyan határérték amely felett a zavargások egyre valószínűbbé válnak. A megfigyelések arra utalnak, hogy a zavargások nem kizárólag a kormányok elhibázott politikájára vezethetők vissza, hanem a kiszolgáltatott populáció helyzetének hirtelen romlására is. Ha az élelmiszerárak tartósan magasak maradnak növekszik az esélye a globális társadalmi zavarok fokozódó és ismétlődő megnyilvánulásainak. Az élelmiszerárak hirtelen tetőzésén kívül, megfigyelhető az árak növekedésének folyamatos tendenciája is. - NECSI

A kutatók szerint az eredményeik arra utalnak, hogy az élelmiszerárak 2012-2013 folyamán minden bizonnyal átlépik majd az általuk meghatározott lázadás-küszöböt, az ebből fakadó társadalmi problémákra pedig elsősorban azokban az országokban lehet számítani ahol a háztartások a jövedelmük jelentős részét már most is élelmiszerekre fordítják. A NECSI elemzői az elmúlt évek árnövekedésének okaként a bioetanol termelést, és az árupiaci spekulációs kereskedést azonosították, amit jövőre súlyosbítani fog az Egyesült Államokban 1938-óta nem tapasztalt aszály.

Az Independent tegnap előtt számolt be arról, hogy az angol Barclays több mint 500 millió fontot kaszált az elmúlt két évben a szója és a búza árával kapcsolatos spekulációs kereskedelemmel.

Az állami tisztségviselők a kormány bizonyítványának magyarázása közben egyre hajmeresztőbb elméletekkel állnak elő. A bajnok kétségtelenül Matolcsy György, de a napokban tett nyilatkozatával Navrasics Tibor is kiérdemelte a dobogós helyezést.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a belpolitikai konfliktusokban a kormány eredményeinek materializálódását vélte felfedezni.

Navracsics Tibor szerint a belpolitikai konfliktusokat nem a kormány tehetetlensége, hanem éppen reformjai, a "beépült érdekviszonyok megtörése" idézi elő, vagyis azok a kabinet eredményes munkáját jelzik. - Orbán helyettese elárulta, mi okozza a belpolitikai konfliktusokat - HVG

Ezek szerint Navrasics a haladás egyik mellékhatásaként értelmezi a konfliktusokat, szóval ha vér fog folyni az utcákon akkor már biztosak lehetünk abban, hogy valószínűleg a cél közelében járunk.

Az élet néha nagyon furcsa tréfákat képes kiagyalni. Navrasics sajátos elképzelése még el sem tűnt a címlapokról, amikor egy érdekes külpolitikai konfliktus kezdett el körvonalazódni. Nincs szükség hosszas nyomozgatásra a megfejtéshez, lehet, hogy az államkötvényekkel házaló magyar fél a jóindulat jeleként, a tárgyalások olajozása érdekében adta ki a baltás gyilkost, de az is elképzelhető, hogy az azeri kormány kért szivességet, esetleg feltételként szabta Ramil Safarov kiadatását. Nem egyedülálló az eset, Nagy Britannia a Lockerbie-merénylet elkövetőjét adta ki Kadhafinak a BP líbiai pályafutásának egyengetése érdekében.

Jerevánban azonban nem örülnek, ment is a levél Navrasicsnak.

Mélységes felháborodásának és csalódottságának adott hangot az örmény igazságügyi miniszter magyar kollégájának írt levelében amiatt, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak az életfogytiglani börtönre ítélet azeri katonatisztet. Az örmény miniszter többek között úgy vélte, Navracsics Tibornak tudnia kellett, mi történik Ramil Sahib Safarovval a kiadatása után. A levelet egy örmény hírportál szó szerint ismertette pénteken. - MTI

Örményország azóta megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a feldühödött tömeg betámadta a jereváni magyar nagykövetséget, és az azeri határon állítólag már lőnek is. Talán aggasztónak tűnik a kormány diplomáciai baklövése, azonban ha az ügyben személyesen is érintett Navrasics Tibor konfliktus-értelmezését is figyelembe vesszük akkor az események tulajdonképpen a magyar külpolitika rendkívüli eredményeiről árulkodnak.

A Nyugat zabálja a Pussy Riot "punkegyüttest", amelynek két szabadlábon védekező tagja néhány napja menekült el Oroszországból. A rajongás érthető, a Pussy Riot lázadó lányait oda lehet dörgölni az exkágébés Putyin orra alá, lehet egy jót diktatúrázni, az emberi szabadságjogok és a szabad véleménynyilvánítás hiányán sajnálkozni. Szinte természetes, hogy a Nyugat felkarolja a rendszer ellenségeit.

A Nyugat viszont nem szereti Putyint, aki Jelcin katasztrófális szereplése után sajátos eszközökkel ugyan, de összekapta az ország gazdaságát, kivégezte az államadósságot és újra az orosz nagyhatalmi szerepre áhítozik. Félre ne érts, Oroszországban messze nincs rendben minden, amire a választásokat követően utcára vonuló Putyin ellenes tüntetők ezrei bizonyítottak.

Az oroszok azonban nem felejtenek könnyen, és még emlékeznek Jelcinre is, akinek a puccskísérlet felett aratott diadalát gyorsan elhomályosították a vodkagőzös közszereplései, és az államcsőd, amit örökül hagyott. Az oroszok nem is teljesen hülyék, és annak ellenére hogy a vaskézzel irányító pétervári fiúk tevékenységét sokan nem nézik jó szemmel, tudják, hogy a Pussy Riot jelenséget fegyverként használja fel a Nyugat. Nem is vonulnak tömegesen az utcára, hogy a kiszabadulásukat követeljék. Sőt.

A Faith No More még júliusban adott koncertet Moszkvában, és a zenekar tagjai arra gondoltak, hogy meglovagolják a Pussy Riot hirtelen jött népszerűségét, és meglepik egy kicsit a rajongókat. A közönség ellenséges reakciója azonban a szervezőket érte meglepetésként. Pedig nem hinném, hogy az FNM koncerteket elsősorban a kormány bürokratái, vagy Putyin rajongói klub tagjai látogatnák.

Rosztovban pedig a rendőrök közbelépése akadályozta meg, hogy néhány Pussy támogatót meglincseljenek.

Hétfőn délután a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a Matolcsy György ötleteléseinek legújabb gyüjteményét, "A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája" címmel, közismerteb nevén a Wekerle Terv.

Ha nagyon rosszindulatú szeretnék lenni akkor azt mondhatnám, hogy első olvasatra úgy tűnik, Matolcsy gazdasági rohammal kivánja visszahódítani Nagy-Magyarország határait, de ezt biztosan megteszik mások, és nem is hiszem, hogy ez járt a fejében. Mondhatnám azt is, hogy először a határokon belül kellene rendet rakni, és a gazdasági csodát csak utána kiterjeszteni a Kárpát-medencére, de valószínűleg ezt is meg fogja kapni.

Végigolvastam a tervet, és azt gondolom, hogy van az elképzelésben némi ráció, legalábbis abban a tekintetben, hogy a valódi összefogás minden léptékben - legyen az csak település szintű, vagy Kárpát-medencei - a résztvevők hasznát szolgálja. A probléma csak az, hogy ugyan tartalmaz ésszerű elemeket, a nemzetgazdasági miniszter agymenése megmarad a tudományos-fantasztikum szintjén. A megvalósítás akadálya nem kizárólag pénzügyi síkon jelentkezik, hanem elsősorban politikain. A Wekerle Terv megvalósításának alapfeltétele lenne a Kárpát-medencén osztozó országok kormányainak hosszútávú együttműködése. Az adott helyzetben nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar és a szlovák kormány közös infrastruktúrafejlesztési projektbe, vagy akár csak a fejlesztések összehangolásába kezdene, nem is beszélve Romániáról, Ukrajnáról, vagy Szerbiáról. A magyar kissebségre épülő gazdasági együttműködés? Azt hiszem ez ki fogja verni a biztosítékot a szomszédban.

Bele lehetne még kötni az olyan apró részletekbe mint a konkrét intézkedések hiánya, a túlértékelt és már régen eljátszott kelet-nyugati selyemút mantrája, illetve a válság utáni Európa gazdaságszerkezetével kapcsolatos jóslatok, de felesleges, mert az egész terv sansztalan. Az elkeseredettségre azonban semmi ok, ha a feltételek adottak akkor a határokon átívelő gazdasági integráció kormányzati közreműködés nélkül is virágzik. Amikor Ukrajnából csempészett cigivel a szánkban Ausztriába megyünk tankolni a szlovák rendszámú autóinkkal, és amikor a szlovákok hozzánk járnak vásárolni amikor éppen erős a pénzük a miénkhez képest.

Teljesen életszerű a történet, három magyar exrendőr a polgárháború küszöbén vergődő Szíriába megy "városnézésre". Értem én, ennyi év szolgálat után az élményfürdő már biztosan nem pumpálja az adrenalit, oda kell menni ahol minimum lőnek.

A lázadók fogjul ejtik őket, majd ellentmondásos körülmények között kiszabadulnak, és a kormányerők segítségével kerülnek biztonságba. Ezek után Martonyi János köszönetét fejezi a kedves túszejtőknek, amiért voltak szívesek lehetőséget biztosítani a foglyaik szökésére.

A külügyminiszter szerint ki kell vizsgálni, hogy a napokban kiszabadult három magyar állampolgár milyen tevékenységet folytatott Szíriában. Martonyi János az InfoRádió Aréna című műsorában hétfő este azt mondta: még a gyanúját is el kell hárítani annak, hogy a magyar hatóságok bármit is tudtak volna a túszul ejtett magyar szakértők munkájáról. - Martonyi köszöni a szír ellenzéknek - Index

Közben a nyugdíjas turisták szakértőkké váltak.

A különböző nyilatkozatok után egyre zagyvább lesz a szír túszdráma, amelyben már elvétve maradtak biztos pontok: a kormánynak semmi köze semmihez, nem tudnak semmiről, semmiféle követelést nem teljesítettünk, nem is voltak követelések, és Asszadnak mennie kell. A tisztviselők annyira komoly hangsúlyt fektetnek a tagadásra, hogy ha nem bíznék meg tökéletesen a magyar szervek átlátható működésében akkor azt hinném, hogy valamit titkolnak.

Akkor is ez a nagyon komoly kéményseprő-mintás egyenruhában feszítő János volt a TEK-kapitány amikor a hirhedt játékfegyver-nepper, Brad Pitt bandáját lefülelték?

Jobban járt volna ha a saját jótanácsát megfogadva inkább meg sem szólal.