Ha Orbán Viktor mindenáron ragaszkodik ahhoz, hogy a gazdaság állapotát vízi közlekedési eszközökkel szemléltesse akkor sokkal életszerűbb példákat is találhatna.
A baráti, és produktív kormányzati kommunikáció ellenére nyilvánvaló, hogy O.V. a szőnyeg széléről, lehajtott fejjel hallgatta végig a nagykövetasszony mondanivalóját.
Az egészségesnél talán egy kicsivel jobban érdekelnek az autók, és ebből kifolyólag gyakran olvasgatom az autós blogokat, és oldalakat. Az elmúlt héten a Totalcar egyik cikkének olvasgatása közben egy furcsa gondolat fogalmazódott meg bennem. A cikk a szerző, és az általa birtokolt Suzuki Swift közös kalandjairól szólt. Semmi extra, egészen addig amíg a következő sorokhoz nem érkeztem:
" Osztottam, szoroztam, és egy hirtelen ötlettől vezérelve felépítettük az orrára a ’96 előtti alkatrészeket. Fényezés nélkül persze, hiszen a géptetőt harmadáért vettem, mint amennyiért fényezték volna." Totalcar.hu
A Kubában a mai napig is futó amerikai autócsodák csak tisztes távolból, vagy a képeslapokon mutatnak jól. Nem a veteránautók iránti tisztelet és törődés tartja őket életben hanem a kényszer. A rozsdásodó amerikai vas alatt gyakran orosz alkatrészek zörögnek.
Kevés új autót hoznak forgalomba Kubában, és a használt autó import gyakorlatilag lehetetlen, ez a magyarázat arra, hogy az utakat jobbára a 60 éves amerikai "autócsodák" és a 30 éves Ladák uralják, ezeket próbálják a tulajdonosaik valahogy életben tartani.
Az autóhiány elsősorban a gazdasági embargó, és a szigorú állami szabályozás eredménye, a szürke, illetve a feketeimport megakadályozásában pedig az államnak óriási segítségére van a földrajzi elhelyezkedés.
Magyarországon az olcsó hitelek korszaka után jelentősen csökkent az új autó eladások száma, ami automatikusan a gépjárműpark átlagéletkorának a növekedésével jár. Az jobb állapotú használt autók importját a regisztrációs adó, és a bürokrácia nehezíti, az embargót a kormányaink állították fel. A behozatalból éldegélő nepperek a haszon érdekében kénytelenek lepukkant verdákat behozni, amiket itthon csinosítanak piacképessé, tovább mérgezve a szegényes kínálatot.
A Totalcaros cikk megjelenése óta lassan körvanalzódnak a kormány, az autótulajdonosok számára tartogatott újabb meglepetései is. A biztosítások extraadója, az átírási illeték emelése, az üzemanyagok árának folyamatos növekedése mellett ró újabb terheket az autósokra. A karbantartásra, és a szakszerű javításra értelemszerűen kevesebb marad, egyre többen lesznek kénytelenek alkalmazni a gányolás ősi technológiáit.
Az új autó eladások csökkenése, a használtautó import korlátozásával kombinálva ráadásul áremelkedéshez vezet a belföldi használtautó piacon.
Természetesen erős túlzás a magyar gépjárműparkot a kubaihoz hasonlítani, de a lepusztulási folyamat ott is elkezdődött valamikor.
Kínát lehet szeretni és gyűlölni egyaránt. Sok tekintetben érheti jogos bírálat őket ,de kétségtelen, hogy tanulni is lenne mit. Nekem a keleti nyitással tulajdonképpen nincs semmi bajom, csak annyi, hogy ennyi ideig kellett rá várni.
Az állami szerepvállalás tekintetben feltétlenül érdemes lenne leckéket venni, de nem hiszem, hogy néhány alapvető irányelvért azonnal a nagy falig kellene szaladni.
A szakirodalom szerint a banánköztársaságok egyik általános jellemzője, hogy az állam privatizálja a nyereséges "vállalkozásait" miközben a tartós kiadásokkal járó intézmények fenntartása az adófizetőkre hárul. Azt hiszem elmondhatjuk, hogy ez a gyakorlat nem kizárólag a banánköztársaságok jellegzetessége, de az is lehet, hogy csak túl szűken értelmezzük a meghatározást.
Ezt a folyamatot remekül példázza a MÁV Cargo "privatizációja". A MÁV csoport egyetlen nyereséges részlegét az állam eladta, miközben a folyamatosan veszteséges személyszállítás fenntartására továbbra is minden évben súlyos milliárdokat áldoznak az adófizetők pénzéből. Az állam rossz gazda jelige alatt megköttetett nagy üzletnek a további pikantériája, hogy a MÁV Cargot gyakorlatilag egy másik állam vásárolta meg, az osztrák.
Számtalan példát lehetne még felsorolni, és sajnos nem csak Hondurasból, de a mondanivalóm lényege nem ez. Állami szerepvállalás alatt én inkább azt szeretném látni, hogy az állam beszáll az üzletbe. Véleményem szerint egy állami bank megalapításával kellene elkezdeni. Korábban már szenteltem egy bejegyzést az USA egyetlen állami bankjára a BND-re (Bank of North Dakota) , és tevékenységének pozitív hatásaira az állam gazdaságára. Már az USA más államai is tanulmányozzák a dakota-modellt, Kaliforniában már csak a kormányzó aláírására várnak.
Természetesen komoly hazai, és nemzetközi ellenállásra lehetne számítani, de úgy gondolom, hogy érdemes lenne vállalni a csörtét. Egy állami bank garantált bevételt jelentene az államnak, a bankok ezekben a nehéz időkben is komoly nyereséget produkálnak.
Mi van ha esetleg mégis veszteséges lenne?
Semmi, a jelenlegi gyakorlat szerint, a veszteséges magántulajdonban lévő bankokat is az adófizetők pénzén mentik meg. Biztos vagyok abban, hogy ha az OTP csődközelbe jutna akkor is az állam nyújtana segítő kezet.
Egy állami bank nem csak biztos bevételi forrást jelentene, de valódi versenyre kényszeríthetné a többi piaci szereplőt is. A kartellezés lehetősége rövid úton megszűnne. Az üzletpolitikája kialakításakor nem kizárólag a profitmaximalizálást, hanem a hosszútávú gazdasági, és társadalmi érdekeket is figyelembe tudná venni.
A bankszektorban történő állami szerepvállalás csak az első lépés lenne, egy állami bank finanszírozásának segítségével az állami (önkormányzati) cégek előtt megnyílna az út az egyéb területek felé is.
Nagyon szeretem ahogy a gazdasági kiadványok a különböző amerikai statisztikai adatokat kommunikálják. Nevetséges ahogy az előző hónaphoz képest 2-vel kevesebb regisztrált munkanélküliről, vagy a Google gyorsjelentéséről nyilvánosságra hozott hivatalos jelentéseket általános eufóriával kezelik. Vitathatalan, hogy ezek az adatok befolyással vannak a tőzsdére, de a valóságra nincsenek. Az USA nagy szarban van, még akkor is ha néhány kiragadott kimutatás az alagút végét sejteti.
A szomorú valóság jelei már az utcán tapasztalhatóak, nem csak a detroiti gettókban, a Wall Streeten is.
A valóság az, hogy az Egyesült Államokban évtizedek óta nem voltak a mostanihoz hasonló tömegmegmozdulások, és amikor voltak akkor sem gazdasági okokból.
A Wall Street tüntetőinek transzparensein változatos jelszavakat, és panaszokat olvashatunk, de ezeket az embereket a nyomasztó gazdasági helyzet, a reménytelenség terelte az utcára. Amikor jól ment, az utca emberét nem érdekelte a FED, vagy hogy mit csinálnak a brókerek, és a nagyvállalatok fejesei.
A gazdasági mutatóknál, és grafikonoknál sokkal többet árul el az utca.
A kormány óriási hírveréssel hozta a választói tudomására, hogy sikeresen kiebrudalta a globális uzsorást az országból. Úgy látszik, csendben a hátsó ajtón azonban visszaengedték, tanácsokat kérnek, egyelőre.
Nem valószínű, hogy az IMF konkrét tanácsait nyilvánosságra fogják hozni, ha mégis akkor azokat a kormány javaslataiként ismerhetjük majd meg a későbbiekben. Az IMF korábbi kiigazító programjai alapján azonban levonhatunk néhány következtetést.
Semmi kétség először is megpróbálnak újabb hiteleket folyósítani.
Javasolják majd a további megszorító intézkedések bevezetését, a forint értéktelenítését, a különböző ártámogatások megszüntetését, a befektetői környezet javítását a külföldi befektetők számára, illetve a jogaik erősítését, az állami vagyon maradékának (intézményrendszer, részesedések, vállalatok, területek) privatizálását.
A görög válságkezelés módszereiből is sokat lehet tanulni. Természetesen amíg nincs konkrét tartozás addig az IMF nem utasít csak tanácsokat ad, de kétséges, hogy a kormány megússza a jövő évet az IMF anyagi segítsége nélkül.
Ha esetleg még azt gondoltad, hogy a kormánynak bármiféle határozott elképzelése van az egyre súlyosabb gazdasági, és az ezekkel együtt járó társadalmi problémák megoldására......
"A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországon tárgyaló szakértői az önkormányzati rendszer nemzetközi tapasztalatait tekintik át partnereikkel - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)."
"Tájékozódó beszélgetést folytattak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nél csütörtökön a Kínai Népköztársaság Államtanácsának Állami Vagyont Felügyelő és Kezelő Bizottsága (SASAC), illetve a Bizottság Külügyi Irodájának tagjai Sao Ning (Shao Ning), a SASAC alelnöke vezetésével."
Közel 100 prominens európai személyiség írta alá azt a levelet amelyett tegnap küldtek el néhány nagyobb napilapnak, és az eurozóna 17 országának kormányainak.
A levél aláírói szerint mélyebb európai integráció, szorosabb gazdasági, és politikai együttműködés nélkül a világ pénzügyi rendszere megsemmisülhet.
Javasolják egy közös európai pénzügyminisztérium felállítását, valamint a pénzügyi szektor ellenőrzésének, és szabályozásának európai szintre emelését az unión belül. Véleményük szerint egy valutaunió nem működhet közös pénzügyminisztérium nélkül.
A levél aláírói között található 10 volt miniszterelnök, 10 volt külügyminiszter, és 5 egykori pénzügyminiszter.
2 magyar is nevét adta a nyílt levélhez Bajnai Gordon, és Dessewffy Tibor.
Európa és a világ pénzügyi rendszerének megmentéséért a tagállamok polgárai a függetlenségükkel fognak fizetni.
A kijelentés alapján úgy tűnik, hogy Orbán Viktor nem számít a forint erősödésére a közeljövőben, sőt az is valószínű, hogy a kormány a gyenge forintban látja a versenyképeség javításának a lehetőségét. A devizahitelesek komoly akadályt jelentenek a terv megvalósításában.
Azt is sejteti a cikk, hogy a végtörlesztés minden bizonnyal az utolsó mentőkötél a devizásoknak a kormány részéről.
Ha jól emlékszem korábban már feszegettem, hogy a nemzeti valuták értékét nem feltétlenül a gazdaság valódi teljesítőképessége, hanem elsősorban a bizalom határozza meg. A forintal kapcsolatban ez nem teljesen igaz, a bizalomra jelentősen rásegít a magasnak mondható alapkamat is. A magas alapkamat megakadályozta a forint összeomlását, de piacot teremtett a devizahiteleknek is.
Ördögi kör.
Az értéktelen forint segítségével olcsóbbá váló munkaerő vonzó lehet néhány befektető számára, de az importot drágítja, ami az életszínvonal általános csökkenéséhez vezet.
Nincs könnyű dolga a terroristáknak mostanában. Először a magyar "terrorelhárítók" mértek csapást a Brad Pitt nevével fémjelzett hollywoodi fegyvercsempész bandára, utána pedig az amerikaiak hiúsítottak meg egy merényletet:
Talán még mindenki emlékszik arra a hírre, hogy az al-Kaida atombombát rejtett el valahol európában, arra az esetre ha szeretett vezérüket megölnék. Ez egy akkora ökörségnek hangzott, hogy azonnal billentyűzetet ragadtam, és kiírtam magamból, hogy szerintem miért kamu ez a hír. Oszamát azóta állítólag megölték, a nagy bumm mégis elmaradt.
Azt gondolom, hogy ebben esetben is egyszerű hangulatkeltésről van szó. Az első árulkodó jel a színpadias bejelentés. A terrorizmus elleni harc általában csendben zajlik, ami érthető, nincs szükség a felesleges pánikra. Ez alól kivétel ha a terrorizmust, illetve az ellene folytatott küzdelmet a propaganda eszközeként kivánják felhasználni, a feltételezett terrorveszély célokat szolgál.
Irán vezetése a túlélésre játszik, nagyhatalmi tervei nincsenek, nem lehetnek. Az iráni gazdasági, és politikai elit legfőbb célja, hogy a hatalmát, és kiváltságait megtartsa. Tisztában vannak vele, hogy az célkeresztben vannak, és azzal is, hogy az USA csak a megfelelő alkalomra, indokra vár, hogy "globalizálja" Irán ásványkincseit. Egy iráni eredetű terrortámadás erre a célra a tökéletes casus belli. Irán vezetői nagyon ostobák lennének ha a saját trónfosztásukra, elpusztitásukra ürügyet tálalnának fel.
A következő kérdés, hogy Iránnak milyen előnye származna, ha az őket kritizáló diplomaták ellen merényleteket hajtanának végre ? Gyakorlatilag semmi, sőt a mérsékelt, vagy semleges politikusakat, illetve a nemzetközi közvéleményt is maguk ellen hangolnák, hozzájárulnának az ellenük folyó lejárató kampányhoz.
Egy iráni hátterű terrortámadásnak az USA lenne az elsőszámú haszonélvezője.
Véleményem szerint az iráni terrorveszély valótlan, az egyik célja, hogy elterelje a figyelmet az amerikai gazdaság problémáiról, a másik, hogy rontsa Irán nemzetközi megitélését, a harmadik, hogy a köztudatba ültesse egy esetleges iráni terrortámadás lehetőségét. Egy olyan terrortámadásét amelynek a részletes tervei talán már egy íróasztal fiókjában pihennek, valahol Washingtonban.
2011 március 2-án Hillary Clinton bejelentette, hogy az USA háborúban áll. Információs háborúról beszélt amelyben szerinte rosszul állnak.
Felhívta rá a figyelmet, hogy miközben a CNN, és a BBC csökkenti a kiadásait, új szereplők jelentek meg a (propaganda) hírközlés piacán.
Az Al-Jazeera mellett már ott van az orosz RT angol nyelvű adása, az iráni Press TV, illetve Kína angol nyelvű hírcsatornája is, és nem utolsó sorban az internet.
Itt azért szeretném megjegyezni, hogy ugyan Clintonné a konkurencia táborába sorolta az Al-Jazeerát, de a quatari tulajdonú, ;s a BBC közel-keleti stábjából toborzott csapat nem valódi ellenfél.
Az amerikai hírcsatornák, és a BBC sokáig egyeduralkodónak számítottak a világ eseményeinek közvetitésében, és "értelmezésében", miközben gyengéden rávezették a nézőiket arra, hogy mit is gondoljanak az aktuális történésekről. Az új, alternatív hírforrások azonban a híreket más nézőpontokból tálalják, nyugaton mellőzött, vagy a médiából nézeteik miatt száműzött szakértőkkel elemeztetik.
Erre tökéletes precedens a jelenleg is zajló, a Wall Street elfoglalására indított kezdeményezés.
A nagy amerikai hírcsatornák eleinte egyszerűen nem vettek tudomást a dologról, de mivel a kedélyek nem csillapodtak, utána pedig, és azóta is igyekeznek torzítani az eseményeket. A tüntetőket drogos, lusta, kommunista csőcselékként igyekeznek bemutatni akik azt sem tudják mit akarnak. Ellentmondásos ahogy a külföldi megmozdulásokat általában demokratikusnak mutatják be, ha azonban ugyanez saját felségterületen történik az már amerika-ellenes, a terrorizmus határait súroló cselekedet.
Az angol hírcsatornák sem erőltetik különösebben a dolgot, pénteken a Sky News legfontosabb híre amerikából Michael Jackson orvosának a pere volt, a Wall Streeten zajló események említést sem érdemeltek.
A BBC először szeptember 23-án adott hírt a tüntetésről. A beszámolójukban 50 !!! tüntetőröl tettek említést.
A megmozdulás résztvevői tisztában vannak vele, hogy az amerikai hírcsatornáktól mire számíthatnak. Az RT videóján a FOX News híradósait hajtják el a helyszínről.
A Russia Today angol nyelvű adásának hírei között a megmozdulás a kezdete óta kiemelt helyen szerepel, a résztvevők számát ők általában felfelé kerekítik. (spanyolul is nyomják, nagyon ravasz) A Press TV iráni hírszerkesztői nem győznek párhuzamot vonni az arab tavasz eseményeivel, és természetesen ebből a mókából Kína sem marad ki.
A propagandaháború elveszítéséről korai lenne még beszélni, de az kétségtelen, hogy az USA hírcsatornái, és a BBC súlyos veszteségeket könyvelhetnek el.
A 2007-2009 közötti időszakban a görög kormány 40%- kal csökkentette az egészségügyre fordított kiadásait, de ez nem a hatékokony megelőzéssel áll összefüggésben. Sőt.....
A megszorításoknak az első körben az államilag finanszírozott megelőző programok estek áldozatul.
A görög lakosság általános egészségi állapotának romlása és a gazdasági válság következményei között egyértelmű párhuzam mutatható ki, legalábbis a Dr Alexander Kentikelenis, Dr David Stuckler és Martin McKee professzor által készített tanulmány szerint. Az egészségügyi ellátás nyomasztó problémái ellenére 2009-2010 között 24%-kal nőtt a kórházi ellátásra szoruló betegek száma.
A kórházakban egyre jellemzőbb a személyzet, az orvosi eszközök, és a gyógyszerek hiánya. A műtétek várólistái végtelenre nyúltak, a járóbeteg ellátásokon, és a háziorvosi rendelőkben is órákig tart a várakozás, csak hálapénz segítségével lehet megkerülni a sorokat.
Görögországban az orvosi ellátás elvileg alanyi jogon jár, az 5 eurós vizitdíj befizetése mellett, de a gyógyszerek kiváltása már sokaknak problémát okoz. Egyre többen vannak azok a cukorbetegeknek akik képtelenek inzulint venni maguknak.
(Fotó: Chikadee23 via Flickr)
AIDS fertőzöttek száma 52% -kal nőt 2010-ben, a prostitúció, és az intravénás drogok terjedésének következtében.
A becslések alapján 20% -kal nőt a Heroin rabjainak a száma 2009-ben.
Athénban az intravénás drogok felhasználói körében 1000%-kal nőtt az AIDS fertőzöttek száma 2011 januárja óta.
2007 és 2009 között 17%-kal, 2009-2010 között 25%-kal, 2011 első félévében pedig további 40%-al nőtt az öngyilkosságok száma, az előző év azonos időszakához képest.
A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a szociális, és az egészségügyi intézményrendszer fokozatos leépülése, valamint a görög lakosság egészségi állapotának együttes romlása komoly aggodalomra ad okot. A görögök az egészségükkel fizetik meg a gazdasági összeomlás árát.
A pletykák szerint a bankereknek nem túl pozitív a hozzáállása a végtörlesztéshez. Az összes rendelkezésükre álló eszközzel megpróbálják akadályozni azokat akik élni kívánnak a lehetőséggel, miközben reménykedve pislognak az alkotmánybíróság felé.
Érdekes, hogy a portfolio cikkében a takarékékszövetkezetek kedvezőbb forinthitel kamatait, nem régiós eseményekkel, hanem az alacsonyabb devizahitel állományból fakadó kisebb veszteséggel magyarázzák. Örülnék ha elmagyarázná nekem valaki, hogy milyen konkrét veszteség éri a bankokat a végtörlesztések miatt.
Nyilvánvaló, hogy bizonyos prognosztizálható, feltételezett kamatjövedelemtől esnek el, de ezek csak tervezett bevételek. A végtörlesztők kétségtelenül a bankok ügyfélkörének a kockázatmentes hányadából kerülnek ki, akiknek valószínűleg módjukban állt volna törleszteni (tejelni) a lejárati idő végéig. Ezen kívül azonban nem igazán látom a konkrét veszteség okát. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a feltételezett ezermilliárdos veszteség ellenére néhány bank megengedheti magának azt a luxust, hogy a saját ügyfeleinek nem hajlandó folyósítani a devizahitelek kiváltásához szükséges forinthitelt.
Ha a bankok rugalmasabban álltak volna a devizahitelesek problémáihoz, kölcsönösen előnyös megoldásra törekedve akkor a végtörlesztési törvény talán meg sem született volna.
"Merkel és Sarkozy szavaiból kiderült, hogy a bankok feltőkésítése mellett az eurózónán belüli gazdasági koordináció felgyorsítását és a görög adóssággondok kezelését is érintik majd a javaslataik."
Merkel és Sarkozy megmentette Európát, mindenki megnyugodhat. Elmúlt a világ pusztulásával fenyegető veszedelem. Egy kis adomány a bankoknak, és máris nyugodtan aludhatunk megint.
Mintha ez az egész a görögökkel kezdődött volna, de most már elég ha csak "érintik" a problémát.
A hírhedt Anonymous hackercsapat stratégiát váltott, az üzleti szférában is aktivizálták magukat. A csoport néhány tagja egy gazdasági elemző vállalkozásba kezdett Anonymous Analitics néven. A céljuk hogy kiteregessék a korrupt nemzetközi nagyvállalatok szennyesét. Reményeik szerint a jelentéseikkel komoly csapásokat mérhetnek a kiszemelt cégek részvényáraira. A saját nyomozáson, és kutatómunkán kívül a cégek alkalmazottaitól származó belső infókat is nyilvánosságra kívánnak hozni , Wikileaks stílusban, az informátor személyének titokban tartása mellett.
Ha esetleg van valami infód a weboldalukon keresztül veheted fel velük a kapcsolatot: www.anonanalytics.com
Első célpontjuk a Chaoda Modern Agriculture, Kína legnagyobb zöldségtermelő, és forgalmazó vállalata.
Először is fontosnak tartom megemlíteni, hogy ugyan a multik, a profitjuk nagyságához mérten elenyésző közvetlen bevételt jelentenek az államnak, de az általuk teremtett munkahelyek társadalmi jelentőségét, és az ebből fakadó közvetett hasznot nem szabad alábecsülni. Ennek ellenére a kizárólag a külföldi tőkére alapozott gazdaságpolitikára csak mint ideiglenes megoldásra szabad tekinteni, mivel az állam a külföldi befektetőkkel szemben gyakorlatilag kiszolgáltatott, függő viszonyba kerül, és marad addig amíg ez a helyzet fennáll.
A Hírtv egyik beszélgetős vállveregetős műsorában nyilatkozta az egyik szakértő, hogy amikor becsalták a multikat Magyarországra akkor azt remélték, hogy a profit egy részét majd újra befektetik az országhatárokon belül. A tőke "visszaforgatása" a szakértő szerint sem valósult meg.
A befektetőket egy ország jövője a legkevésbé sem érdekli, az egyetlen céljuk a profit maximalizálása, és ha a viszonyok kedvezőtlenül alakulnak, vagy egy másik országban javulnak a haszonszerzés feltételei, akkor nem az adott helyen próbálnak a körülményeken javítani, befektetni, hanem egyszerűen továbbállnak.
A következő történet amit John Kozy professzortól loptam ezt a folyamatot remekül példázza.
1848 január 24-én James W. Marshall aranyat talált a kaliforniai Colomában. Hamarosan híre ment a dolognak, és ezrével jöttek a szerencsevadászok, akik hevenyészett táborokat húztak fel.
Az aranyásókat rövidesen követték a kereskedők, vállalkozók, prostituáltak, megnyitottak a boltok, kaszinók, kuplerájok, és kocsmák.
Az aranykészletek néhány év múlva kezdtek kimerülni, a kereskedők elsőként hagyták el a területet, és általánosan elmondható, hogy sokkal többek kerestek mint az aranyásók.
" A kaliforniai aranyláz idején a kereskedők, csak az arany felfedezése után jelentek meg, és azonnal távoztak a készletek apadásakor. A tőkét amit felhalmoztak nem fordították produktív vállalkozások alapítására amelyek munkahelyeket biztosítottak volna a munkanélkülivé vált aranyásóknak. A kapitalista gazdaságban a tőkét nem azért szerzik, hogy elköltsék, hanem azért, hogy felhalmozzák. Vállalkozásokat nem azért alapítanak, hogy munkahelyeket teremtsenek. A tőke csak abban az esetben teremt munkahelyeket, ha az megegyezik a pillanatnyi érdekeivel."
Arra lehet következtetni, hogy a kormány továbbra is a multik csalogatásával próbál javítani a siralmas foglalkoztatottsági mutatókon. A multik üzenete pedig egyértelmű, a "kedvező befektetői környezet" keretein belül alacsonyabb béreket, a munkavállalói jogok megnyirbálását, alacsonyabb vállalati adókat, és több állami támogatást szeretnének.
A Fitch éppen ma rendezett egy laza mészárlást az európai bankszektorban, és az aggodalom itthon sem alaptalan, a leminősítés réme lebeg az ország felett ami jelenlegi helyzetben katasztrofális mélységekbe taszíthatja a forintot.
A hitelminősítők kezében komoly hatalom összpontosul, szavaiknak súlya, leminősítéseiknek következményei vannak.
De mennyire tekinthetjük hitelesnek a minősítőket?
Például az USA jobb besorolásnak örvendhet mint Kína, ami meglehtősen érdekes ha a két ország adósságállományát, és tartalékaikat összehasonlítjuk, illetve ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy Kína az Egyesült Államok egyik legnagyobb hitelezője.
A hitelminősítés persze biztosan nem ilyen egyszerű, és nyilvánvaló képleteken alapul.
A Lehman Brothers az összeomlása előtt közvetlenül a létező legjobb besorolást élvezhette.
Izland tekintetében ugyanez volt a helyzet, percekkel a csőd első jelei előtt is tripla A-val büszkélkedhettek.
A közelmúltban Görögország osztályzatát egyszerre három jeggyel rontották. Elaludtak volna?
Úgy látszik a minősítők a problémákat előrejelezni képtelenek, rontani azonban sokat tudnak a helyzeten, a befektetői reakciók miatt jóslataik gyakran önbeteljesítő jellegűek.
Dennis Kucinich kongresszusi képviselő videóüzenetében biztosította szolidaritásáról a Wall Street tüntetőit.
Többek között azt is elmondta, hogy beterjesztette a "H.R. 2990, the National Emergency Employment Defense Act" elnevezésű törvényjavaslatát, amely a gyakorlatilag a Federal Reserve, a "nemzeti" bankrendszer amerikai leányvállalatának az államosítását jelentené. Ezt a minimum eretnek javaslatot biztosan nem fogják megszavazni a bankárok pénzén hízó képviselők, de már az is egy óriási áttörés, hogy egyáltalán felmerült ez a gondolat, ráadásul egy kongresszusi képviselő hozakodik elő vele. Többek között azért is mert eloszlatja azt a legendát, hogy a bankjegynyomtatás állami kezekben van, és megerősíti azt az amerikai köztudatban egyelőre konspirációs teória szintjén tengődő feltételezést, hogy az USA fizetőeszközét az állam gyakorlatilag magánbankároktól kölcsönzi, és kamatot fizet minden egyes dollár után. Az biztos, hogy Kucinich üzenete nem fog széleskörű nyilvánosságot kapni, a törvényjavaslat pedig olvasatlanul fog a kukában landolni.
A világ egyik utolsó valóban állami kezekben lévő nemzeti bankját, a líbiait, március 19-én "privatizálták" a bengázi felkelők segítségével, alig egy hónappal a zavargások kirobbanása után.
A tüntetők még nem unták meg, sőt úgy tűnik egyre többen csatlakoznak a Wall Street megszállásához. A mainstream médiának is egyre kényelmetlenebb félre nézni, különösen azért mert már a republikánus elnökjelöltségért versengő politikusok közül is többen állást foglaltak a tüntetéssel kapcsolatban.
Ron Paul, és Newt Gingrich szolidaritást vállalt a tüntetőkkel, Mitt Romney viszont osztályharc szításával vádolta a megmozdulás résztvevőit. "Ne a bankokat, ne a Wall Street-et hibáztasd, ha nincs munkád és szegény vagy az a kizárólag te hibád"-tette hozzá Herman Cain.
George Orwell 1984 című regényének világtérképe, wikipedia
Talán eröltetettnek tűnhet az orvelli világkép megjelenítése ezzel a cikkel kapcsolatban, hiszen a tudósítás szerint Putyin ötlete az egykori szovjet tagköztársaságokat érinti elsősorban. Azonban ne feledjük, ha a terv megvalósul, akkor ezekkel a tagköztársaságokkal - amelyeknek egy része komoly ásványkincskészlettel rendelkezik - csak Moszkván keresztül lehetne tárgyalni, kereskedni.
Szintén szeretnék visszautalni egy nem egészen 1 évvel ezelőtt megjelent cikkre:
"Az orosz miniszterelnök felhívása egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő óriási gazdasági övezet kialakítására szükségből született - írja a londoni Financial Times Deutschland (FTD) kommentátora a lap pénteki számában."
Természetesen ezek csak Putyin víziói, de elképzelhetőnek tartom, hogy a hagyományos energiahordozó készletek csökkenése, illetve az áruk növekedésének következményei miatt Európa előbb-utóbb kényszerhelyzetbe kerül, és Orwell képzeletbeli birodalmainak határvonalai egyre határozottabban fognak kirajzolódni a szemeink előtt.
Érdemes még egy pillantást vetni a térképen a sárgával jelölt, ugynevezett "vitatott" területekre, ahol Orwell regényében az erőforrásokért zajlanak a háborúk a három nagyhatalom között.
Egy érdekes tanulmány a 3 pólusú világrend kialakulásának lehetőségeiről:
Talán még mindenki emlékszik amikor a parlamenti, és az önkormányzati választások között szinte futószalagon szállították az MSZP-SZDSZ kormány kádereit az előzetesbe. A Fidesz számonkérést ígért, és látszólag nem is vesztegették az idejüket.
Miután az önkormányzati választások során a Fidesz megismételte sikerét, a tisztítótűz mintha veszített volna a hevéből. Újabb letartóztatásokról nem érkezett hír, a zárkák ajtajai kinyíltak, a gyanúsítottak háziőrizetben várják a végítéletet. (pénzbüntetés, megrovás, próbaidő)
Az újabb megszorítások, az emelkedő árfolyamok, és adók, a költségvetés 2.012 időszakában, hirtelen a nagyvad, a saját pártját éppen szalámizgató Gyurcsány Ferenc került a számonkérők célkeresztjébe.
A rácsok mögött kenyéren, és vizen diétázó Gyurcsány Ferenc víziója sokaknak csal őszinte mosolyt az arcára, de félek, hogy csalódni fognak.
Holló a hollónak
A kirakatper kifejezés új értelmet nyert Magyarországon, már nem azt jelenti, hogy az ítélet a tárgyalás előtt megszületett, hanem azt, hogy a pernek kifejezetten a nagyközönség "szórakoztatása" a célja. Ha fogytán a kenyér valamivel nagyobb cirkuszra számíthatunk.
Egyik kubai utam alkalmával volt szerencsém hosszabb beszélgetésbe keveredni egy angolul jól beszélő idegenvezetővel. Politikai kérdésekben meglehetősen visszafogott és óvatos volt, amennyire lehetett igyekezett kerülni a kényes témákat.
Elmondta, hogy az ország vezetésével szerinte semmi probléma (LOL), az egyetlen ok amiért az emberek le akarnak lépni a szigetről, az a nehéz gazdasági helyzet.
Megkérdeztem, hogy hol tanult meg angolul, és elmesélte, hogy az ő eredeti hivatása tanár, de az idegenforgalom sokkal jobban fizet. Idegenvezetőként a pedagógusi fizetés többszörösét viheti haza.
A turizmus fellendülésével párhuzamosan általános tanárhiány lépett fel Kubában. Az idegenforgalomban szükség volt nyelveket beszélő emberekre akik gondolkodás nélkül mondtak igent a kubai viszonylatban hatalmas fizetésekre. Volt rá péda, hogy a tanárhiány miatt az előre rögzített tananyagot az osztálytermekben elhelyezett televíziókon adták le.
Hozzátette azonban, hogy mostanában már nem ilyen egyszerű a helyzet, az állam megelégelte a dolgot, és az ingyenes oktatásért cserébe elvárja, hogy a frissen diplomázott tanárok egy időre kötelezően az állami iskolákban helyezkedjenek el.
- Mégis mennyi ideig?
- Két évig - válaszolta.
Másik földrész, más diktatú államforma, hasonló módszerek.
Az OECD augusztus 31-én publikálta a 2010-es munkanélküliségi adatait.
A munkanélküliek aránya néhány európai OECD tagországban, a 15-24 éves korosztályban:
Egyesült Királyság - 19.1%
Finnország - 20.3%
Törökország - 21.7%
Portugália - 22.3%
Belgium - 22.4%
Franciaország - 22.5%
Lengyelország - 23.7%
Svédország - 25.2%
Magyarország 26.6%
Olaszország - 27.9%
Írország - 28.7%
Észtország - 32%
Görögország - 32.9%
Szlovákia - 33.6%
Spanyolország - 41.6%
Az adatok a 2010-es állapotokat tükrözik, de nem hinném, hogy sokat javult azóta helyzet. A listán szereplő országok közül jónéhányban komoly megszorításokra lehet számítani a következő időszakban........