A 2007-2009 közötti időszakban a görög kormány 40%- kal csökkentette az egészségügyre fordított kiadásait, de ez nem a hatékokony megelőzéssel áll összefüggésben. Sőt.....
A megszorításoknak az első körben az államilag finanszírozott megelőző programok estek áldozatul.
A görög lakosság általános egészségi állapotának romlása és a gazdasági válság következményei között egyértelmű párhuzam mutatható ki, legalábbis a Dr Alexander Kentikelenis, Dr David Stuckler és Martin McKee professzor által készített tanulmány szerint. Az egészségügyi ellátás nyomasztó problémái ellenére 2009-2010 között 24%-kal nőtt a kórházi ellátásra szoruló betegek száma.
A kórházakban egyre jellemzőbb a személyzet, az orvosi eszközök, és a gyógyszerek hiánya. A műtétek várólistái végtelenre nyúltak, a járóbeteg ellátásokon, és a háziorvosi rendelőkben is órákig tart a várakozás, csak hálapénz segítségével lehet megkerülni a sorokat.
Görögországban az orvosi ellátás elvileg alanyi jogon jár, az 5 eurós vizitdíj befizetése mellett, de a gyógyszerek kiváltása már sokaknak problémát okoz. Egyre többen vannak azok a cukorbetegeknek akik képtelenek inzulint venni maguknak.
AIDS fertőzöttek száma 52% -kal nőt 2010-ben, a prostitúció, és az intravénás drogok terjedésének következtében.
A becslések alapján 20% -kal nőt a Heroin rabjainak a száma 2009-ben.
Athénban az intravénás drogok felhasználói körében 1000%-kal nőtt az AIDS fertőzöttek száma 2011 januárja óta.
2007 és 2009 között 17%-kal, 2009-2010 között 25%-kal, 2011 első félévében pedig további 40%-al nőtt az öngyilkosságok száma, az előző év azonos időszakához képest.
A tanulmány szerzői rámutatnak, hogy a szociális, és az egészségügyi intézményrendszer fokozatos leépülése, valamint a görög lakosság egészségi állapotának együttes romlása komoly aggodalomra ad okot. A görögök az egészségükkel fizetik meg a gazdasági összeomlás árát.
The Lancet nyomán
A görög kormány valószínűleg további kiadáscsökkentésekre kényszerül a közeljövőben, az IMF, az EU, és az ECB vezényletével.