Kormányunk igen megtisztelő, és figyelemre méltó szerepet szán az autósoknak a költségvetési lyukak befoltozásában. Az üzemanyagok árába beépített különböző sarcok változatos növelése, a baleseti adó, az autópályadíjak "használatarányosítása" csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül. És már itt is van a legújabb pofon jobbról, a műszaki vizsga díjának emelése. Nem egy egetrengető összegről van szó, de mégis.

Személy szerint nem sok problémám van a műszakival, ha lejár, akkor elviszem az autót vizsgáztatni, ha valami kopott akkor kicseréltetem. Úgy gondolom, hogy a gépjárművek időszakos műszaki ellenőrzése mindannyiunk érdeke, (senki sem szeretné ha a családját egy bontószökevény leszakadt motorházteteje fejezné le) és nem várom el, hogy ingyenbe kerüljön.

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy nagyobb társaságban szóba elegyedtem valakivel akiről a beszélgetés folyamán kiderült, hogy egy autójavítót üzemeltet ahol műszakiztatnak is. Megkérdeztem, hogy lehet-e manapság mutyizni a vizsgával, vagyis szivességből, esetleg némi kenő-anyag ellenében olyan gépjárműveket átengedni, amelyek nem felelnek meg a vizsga követelményeinek.

Egy sóhaj után elmondta, hogy szigorúan ellenőrzik őket fentről, és nagyon nehéz mutyizni, de sajnos ellenszolgáltatás nélkül is kénytelenek átengedni olyan autókat amelyek hivatalosan nem mennének át. Elmondása szerint a náluk leműszakizott autóknak a 60-70%-át a szabályok szerint meg kellene buktatni, azonban ha ezt megtennék akkor előbb-utóbb senki sem műszakiztatna náluk, mert elterjedne, hogy nagyon görények.

Engem már csak az érdekelne, hogy a BKV járműveinek a műszaki vizsgáztatását, hol oldják meg, mert ott valamit nagyon okosan csinálnak.

A szerviz tulajdonosa volt olyan kedves, hogy eltáncolja a panaszait.

Az MF Global után szabadon:

Rengeteg magyar pénze úszott el online devizakereskedésen

SG.hu

"Az ügyfelek nem is látták számlájuk valós állását, csak a nyereséges pozíciókat, ami Kiss szerint részben a Tadawul FX, részben pedig a szoftver felelőssége. A kereskedést ugyanis a szoftver végezte. A hongkongi társaság nevében beszélő férfi szerint csupán átmenetileg halmozódtak fel nagy veszteségek a számlákon, ám a jövőben bizonyára nyereséget hoztak volna - mivel azonban a ciprusi cég március 31. és április 2. között az elszámolási rendszer cseréje miatt önkényesen lezárta a pozíciókat, ezért maradtak a vaskos mínuszok. Részletes tájékoztatást a sajtótájékoztatón nem kaptunk a Tadawul elszámolási rendszere cseréjének okairól sem."

Ja igen, a robotok hibáztak. A szoftvereket nem lehet felelősségre vonni.

Szorítok az áldozatoknak (befektetőknek), de attól félek, hogy egy ilyen országhatárokon átívelő szövevényes cégbirodalom ellen jogi úton küzdeni a frontális szélmalomharc eredményességével kecsegtet. Az elbukott befektetésektől sajnos érzékeny búcsút kell venni, tanulópénz.

Az MF Global ügyében is zajlanak a bizottsági meghallgatások, senki nem tud semmit, felelősök nincsenek. A befektetők pénze eltűnt, a volt ügyvezető John Corzine pedig annyira szabadlábon van, hogy még Obama elnök kampányához is sikerült némi aprót összekuporgatnia. Félmillió dollárt.

A bűnözés nem kifizetődő. Amikor ezt a "népi bölcsességet" halljuk általában azokra asszociálunk akik fegyvernek látszó tárgyakkal 30000 forintot rabolnak a benzinkútról, a divatosan berendezett irodákban, vagy hivatalokban trónoló nyakkendős bűnözők képe kevesekben sejlik fel. Elrettentő ítéletek nélkül egyre vonzóbb sport lesz lenyúlni a befektetők pénzét.

STCroiss via Flickr

Az IMF führer Christine Lagarde elégedetten nyugtázta, hogy összejött a nagy feltőkésítési akció, sikerült összetarhálni azt a 430 milliárd dollárt amit Európa megmentéséhez tartanak szükségesnek. Gyűlnek az ígéretek, és a felajánlások a páncélszekrényben.

Európát nem véletlenül emeltem ki. Jelzésértékű, hogy a hagyományosan a "fejlődő" térségekben operáló IMF fő hadműveleti területe Európára helyeződött át. Európa az új harmadik világ?

Nem tudok szó nélkül elmenni a tény mellett, hogy a felajánlók listáján olyan nyakik eladósosott országok is szerepelnek mint például Japán, vagy az Egyesült Királyság, nem is beszélve a legbőkezűbb adakozóról, az eurozónáról (200 milliárd), amelynek éppen a megmentésén fáradoznak. Az eurozóna tagállamai az IMF közvetítésével mentik meg egymást, és saját magukat. Lagarde köszöni az adományokat, és azonnali strukturális reformokat követel az európai vezetőktől.

Az adófizetők - és unokáik - pénzéből feltőkésített IMF továbbhitelezi az adományokat a rászoruló kormányoknak, némi kamat ellenében. Irigylésre méltő üzleti modell.

Látszólag a vonakodó BRIC (Brazília, Oroszország, India, Kína) országok is jobb belátásra tértek és beígértek némi aprót. Több cikk is megjelent az elmúlt napokban arról, hogy a BRIC államok a világgazdaságban megnövekedett szerepük miatt szeretnék, ha az IMF, és a Világbank döntéshozási folyamatában is jobban kivehetnék a részüket, még vezetőket is szívesen biztosítanának e nemes intézmények élére. Úgy érzik, hogy az érdekképviseletük nem áll arányban a növekvő gazdasági jelentőségükkel. Lagarde egyelőre nem engedett a zsarolásnak, de nem figyel eléggé. A világgazdasági erőviszonyok változnak, lassan de biztosan.

A március végi konferenciájuk után bejelentették, hogy a BRIC államok a Dél-Afrikai Köztársasággal karöltve, egy saját mega-bankot alapítanak.

A költségvetési lyukakat a lakossággal fogják betömni.

Nem is olyan régen tiszteletreméltó kormányunk egyik tisztviselője fejezte ki az ÁFA hatékonysága iránti elragadtatását, elsősorban annak "megkerülhetetlen" természete miatt. És milyen igaza van! Az ÁFA emelése gyors bevételnövekedést eredményez, anélkül, hogy az államot bármiféle új, vagy extra szolgáltatásra kötelezné. Ennek az adónemnek a beszedéséhez még új behajtó-rendszer kiépítésére sincs szükség, az emeléssel jelentkező extra profitothoz minden különösebb befektetés nélkül jut az állam, a beszedést a szolgáltatók automatikusan elvégzik. A Nemzetgazdasági Minisztérium agytrösztjei jól megtanulták a leckét.

De ÁFA emelés már volt a közelmúltban, és már a levegőben lóg az új, ötkulcsos rendszer, és a 30%-os plafon réme is. Itt azért megállnék egy pillanatra. Talán sokan tisztában vannak vele, nekem azonban újdonság volt, hogy elvileg a jelenlegi forgalmiadó- rendszerünk is ötkulcsos.

1. - 27 százalékos áfa (a 2011. évi 25% helyett)
2. - 18 százalékos áfa
3. - 5 százalékos áfa
4. - 0 százalékos áfa
5. - mentes az adó alól 

Ezek alapján viszonylag könnyű következtetni arra, hogy mit is fog az "új" ötkulcsos a gyakorlatban jelenteni, ha megvalósul, különösen akkor, ha biztosak lehetünk abban, hogy az ötletet nem az ésszerűsítés, hanem a bevételnövelés motiválta. A 27%-ból lesz 30%, és így tovább, néhány százalékot odacsapva minden kulcshoz, és szűkítve a mentesség szféráit. ( Például távfűtés)

A csipszadó, az internet, és telefonadó a fantáziadús elnevezések ellenére a gyakorlatban ÁFA-emelésként fognak funkcionálni, megjelenik egy új ÁFA-kulcs amely meghatározott szolgáltatásokra, és termékekre vonatkozik.

Például a telefonszámlák már tartalmazzák a forgalmi adót. Erre rátelhelik majd az új adókat extrában. Ha megtudjuk majd, hogy mekkora lesz az új adók mértéke kiszámolhatjuk, hogy mekkora adótartalommal cseveghetünk, vagy netezhetünk a továbbiakban.

Ez az eljárás sokkal hatékonyabb, gyorsabb, és egyszerűbb mint például egy új adónem bevezetése, a törvényi háttér kidolgozásától kezdve a behajtás infrastruktúrájának kiépítéséig. Nem is beszélve az ilyen ÁFA-szerűségek megkerülhetetlenségéről.

A legtöbb ország felelős vezetői azon fáradoznak, hogy az internetet minél szélesebb rétegek számára elérhetővé tegyék. Csak így tovább!

Egy demagóg gondolatsort még megengednék magamnak a bejegyzés végére: Törvényhozóink a telefonszámláikat minden bizonnyal költségként számolják el, azaz mi fizetjük őket, az új adókkal együtt.

Sok minden történt, és sok érdekes cikk is megjelent amíg távol tartottam magam a blogolástól. Ugyan nem a bolondok napján jelent meg, de az áprilisi tréfa kategóriába is simán belefért volna az MTI híre, amelyet számos oldal átvett, és többször el kellett olvasnom ahhoz, hogy meggyőződjek róla, hogy nem álmodom ez a baromság valóban megjelent:

Megszerették az IMF-et a görögök

MTI/Index

Nem egészen 24 órával a cikk megjelenése után a rajongás látványos keretek között materializálódott:ismeretlen elkövetők spontán tüzijátékot rendeztek az egyik minisztérium épületénél. Házilag készült pokolgép robbant Athénban 9-én hajnalban.

"Athénban gyakoriak a gyújtogatások és a kisebb méretű pokolgéppel elkövetett támadások, amelyek többségét anarchista csoportok követik el, jellemzően bank- és kormányzati épületek, nagykövetségek és külföldi érdekeltségű intézmények ellen. Idén február végén az athéni metróban kíséreltek meg működésbe hozni egy házilag készített robbanószerkezetet. Ezt a merényletkísérletet a múlt héten a Február 12-e mozgalom nevű szervezet vállalta magára. A csoport neve utalás arra a napra, amikor a görög törvényhozás elfogadta a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által követelt − a pénzügyi segély fejében folyósítandó − újabb megszorító intézkedéseket." - Merénylet Athén szívében - MNO

A szélsőséges állapotok szélsőséges megnyilvánulásokat, és szélsőséges választási eredményeket fognak produkálni. Nem mintha komoly jelentősége lenne a közelgő választásoknak Görögországban.

A Wikileaks sztorit feltehetőleg mindenki ismeri akit valamilyen szinten érdekel a téma. Az egyre kényesebb és titkosabb információkat szivárogtató Assange ellen szinte hajtóvadászatot indítottak, és mindent megtettek annak érdekében, hogy befogják a száját, és anyagilag ellehetetlenítsék őt, és a vállalkozását. Az USA vezető tisztségviselői szerint Assagne egyszerűen egy high-tech terrorista.

A Wikileaks alapítója jelenleg háziőrizetben van az Egyesült Királyságban, és ügyvédei segítségével próbálja megakadályozni a kiadatását Svédországba, ahol nemi erőszak miatt vár rá egy kis ejnye-bejnye, onnan pedig lehet, hogy egyenesen Guantano felé repítik majd tovább.

Az angol, spanyol, és arab nyelven egyaránt sugárzó orosz propaganda-hírcsatorna az RT azonban fantáziát látott a Wikileaks vezérben, és saját műsort kreáltak neki, a világ holnap címmel. A tervek szerint Julian Assange olyan személyiségekkel fog interjúkat készíteni akiknek a mainstream média nem ad lehetőséget a véleményük kifejtésére. Az első adás interjúalanya Hassan Nasrallah a Hezbollah félkatonai szervezet vezetője volt. Az adás óriási negatív visszhangott keltett az amerikai mainstream vonalon, jó kis ingyenreklámot csapva az orosz csatornának, és Assange-nak.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint új, féléves futamidejű, fix kamatozású kincstárjegyekkel kívánják bővíteni a lakossági állampapír kínálatot. Úgy látszik a kormány szeretné ha a magyar lakosság közvetlenül is kivenné a részét az évtizedek alatt felhalmozott államadósság finanszírozásából, amit egy május közepétől induló kampánnyal próbálnak majd ösztönözni. A koncert nem vált be, jöhet a B-terv.

A minisztérium véleménye szerint, a külföldi befektetőkkel szembeni kiszolgáltatottságot is csökkenteni kívánják ezzel a módszerrel.

Nem okoz meglepést a hír, Orbán Viktor már korábban is beszélt arról, hogy szeretné, ha a lakosság több államkötvény vásárolna megtakarítás céljából, amiről akkor írtam is.

"A háztartások fogyasztásának csökkenésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok családnál van több pénz most, mint egy évvel ezelőtt, szerinte azonban "innentől kezdve" a kormánynak nem dolga, hogy eldöntse az emberek helyett, mit csinálnak a pénzükkel: fogyasztanak, megtakarítanak vagy adósságot törlesztenek. "Inkább azon gondolkodom, hogy ha már az emberek többet takarítanak meg, mint korábban, akkor hogy tudnánk lehetővé tenni, hogy ez a pénz (...) valamilyen módon szerepet játsszon a magyar állam finanszírozásában. Tehát hogyan tudnánk elérni például azt, hogy a magyar államkötvényeket közvetlenül az emberek vásárolják meg, és a lehető legegyszerűbb úton jusson el hozzájuk, ha már takarékoskodni akarnak" - vetette fel, hozzáfűzve, hogy a magyar állampapíroknál biztosabb megtakarítás nem létezik ma Magyarországon." - Kossuth rádió, 180 perc, 2011 augusztus 31.

Hazafias gondolat, de szerintem van itt néhány probléma.

Elöször is az államadósság lakossági finanszírozása nem lenne olcsó. Ahhoz, hogy valóban versenyezni tudjanak a lakosságnak szánt állampapírok a hagyományos bankbetétekkel, a hazafias húrok pengetése nem elegendő, és minimum 8% feletti hozamot kellene, hogy produkáljanak a kincstárjegyek, ami nagyjából megegyezik a külföldi befektetőknek ígért hozamokkal.

Véleményem szerint egy kétségbeesett kísérletnek lehetünk tanúi, melynek célja mindössze az újabb források bevonása az állam működésének finanszírozása érdekében. Az, hogy hazai kötvénykibocsátások növekedésével párhuzamosan valóban csökkenteni fogják-e a külföldi befektetők számára értékesített állampapírok számát még a jövő zenéje.

Azonban van itt még más is. Egyszer azt tanácsoltam valakinek, hogy soha ne adjon kölcsön pénzt olyanoknak, akiket nem tud megverni.

Ha a magyar állam nem teljesíti a külföldi befektetők követeléseit annak súlyos következményei lehetnek, egy ilyen húzás elvileg államcsődöt jelent. Ezzel szemben a magyar lakossági kisbefektetőknek sokkal korlátozottabbak az érdekérvényesítési lehetőségeik, az állam, ha úgy hozza a helyzet egyszerűen beinthet nekik. Nem állítom, hogy ez biztosan meg fog történni, de ha fizetési problémája adódik a magyar államnak, akkor a külföldi befektetők előnyt fognak élvezni. Persze lehet tüntetéseket szervezni, és néhány élesszemű külföldi elemző is áldozna néhány sort a dolognak, de világgazdasági szempontból csak egy vihar lenne a biliben, belügy.

A magyar gazdasági kilátásokról sokat elárul ez az újszerű kezdeményezés, ha figyelembe vesszük, hogy a világtörténelem folyamán a kormányok általában milyen helyzetekben szorítkoztak a lakossági kötvényvásárlások propagálására.

Görög válság kirobbanása, pontosabban nyilvánvalóvá válása óta számos spekuláció látott napvilágot az ország eurozónából történő kiválásával, illetve a drahma, a görög nemzeti fizetőeszkösz visszavezetésével kapcsolatban. Ez természetesen nem történhet meg addig amíg az országot egy Brüsszelből, Washingtonból, valamint Berlinből kézivezérelt báb irányítja.

Ez azonban nem zárja ki (egyelőre) a helyi, alternatív fizetőeszközök megjelenését. Volos városában terjedőben van a cserekereskedelem, és egyre népszerűbbé, és elfogadottabbá válik egy új, alternatív fizetőeszköz a Tem. Volos lakóközössége saját magának teremtette meg az új pénzpótló eszközt amelyett az euróval párhuzamosan használnak, és a városban előállított javak, illetve szolgáltatások ellentételezéseként használható. A polgármester támogatja az új kezdeményezést, amely példaként szolgálhat további görög településeknek is.

A lokális fizetőeszközök jelentősége a helyi gazdaság erősítésén kívül még abban rejlik, hogy ellentétben például az euróval illetve az egyéb nemzeti bankok által teremtett fizetőeszközökkel, nem adósságként jön létre, azaz kamatmentes, a kereskedelem megkönnyítését célzó eszköznek nincsenek vámszedői, akik pusztán a pénzforgalomból profitálhatnak.

Az ötlet nem új, Magyarországon is találhatunk rá példákat. A legismertebb a soproni kékfrank, amelynek sikerét bizonyítja, hogy a példa alapján számos önkormányzat tanulmányozza a helyi pénz bevezetésének lehetőségét. Számomra a legjobb, sőt talán az egyetlen pozitív hazai gazdasági fejlemény idén a balatoni korona megjelenése volt, még akkor is ha országos léptékben csak egy igen jelentéktelen jelenségről beszélhetünk.

Hosszú ideje nem írtam már új bejegyzést, és ennek számos oka van. Egy hosszabb szabadság, építkezés, egy nyakamba akasztott per - amely végül szerencsésen végződött -, szóval az időhiány csak úgy általában. Rá kellett jönnöm, hogy az írással eltöltött időt, elsősorban az olvasástól vonom el - azaz minnél többet írok annál hülyébb leszek -, továbbá azt is észrevettem, hogy a látogatottság növekedésével párhuzamosan a megfelelési kényszer (a blikkesedés) is egyre komolyabb befolyást gyakorol rám. A fő ok azonban egy olyan bejegyzés elkövetése volt ahol vakon bízva, ellenőrzés nélkül vettem át, és közöltem információkat, amelyek később falsnak bizonyultak. Elsősorban ezért határoztam el, hogy befejezem a blogolást, nagyjából örökre, és hasznosabb dolgokkal fogom tölteni a szabadidőmet.

Úgy tűnik, hogy ezt a fogadalmat nem fogom tudni megtartani, mert valamiféle belső késztetést érzek az irogatásra, még akkor is ha nincs túl sok értelme.

Tisztában vagyok vele, hogy ez egy jelentéktelen blog, ezzel együtt a távozásomnak, és visszetérésemnek sincs jelentősége, amiből az következik, hogy ez a bejegyzés is nonszensz.  Ma azonban azt is észrevettem, hogy a többhetes távollét után is vannak visszetérő látogatók a blogon.

Az ő türelmüket szerettem volna megköszönni ezzel az írással.

Ehhez nem szeretnék különösebb kommentárt fűzni, talán annyi is elég lenne, hogy én szóltam, de ilyen bejegyzés már volt.

Ingatlanadó 2012 címmel publikáltam egy írást januárban, amelyről sokan gondolhatták akkor, hogy nem több mint szenzációhajhász ámokfutás a billentyűzeten.

A hírek szerint azonban brüsszeli szakértők jó ötletnek tartanák az értékalapú ingatlanadó bevezetését Magyarországon.

Emellett további intézkedések is beazonosíthatóak - írják a szakértők, akik javaslatokat is megfogalmaznak a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Így például megfontolandó a szakértők szerint az univerzális családi adókedvezmény és/vagy az univerzális családi juttatások felmérése, a bevételek oldalán pedig az értékalapú ingatlanadó bevezetése és a jelenlegi személyi jövedelemadó rendszer progresszivitásának javítása. - Portfolio

Azt hiszem ha Brüsszelben már a fejükbe vették akkor már csak néhány formális lépés van hátra az ötlet megvalósulásáig.

Görögországban, és Spanyolországban a 25-év alatti korcsoport több mint a fele már hivatalosan is munkanélküli. Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam az OECD tagállamok tavaly nyilvánosságra hozott 2010-es munkanélküliségi adataival. A helyzet azóta nem javult, sőt.

A Portfolio nemrégiben megjelent cikke szerint Spanyolország jó úton halad. Az út talán jó, de abban nem vagyok teljesen biztos, hogy az irány is megfelelő. A válság orvoslásának eszközeként általánosan alkalmazott megszorítások nem kedveznek a munkanélküliségi mutatóknak, és valószínűleg egyre komorabb számokkal találkozunk a közeljövőben. A fiatalok körében drámaian növekvő munkanélküliség kétségtelenül komoly feszültségek forrása lesz Európában.

A lisszaboni szerződés ideje lejárt, új, közös európai alkotmányról csicseregnek a brüsszeli verebek. A közös költségevetéssel, illetve a közös pénzügyminisztériummal kapcsolatos javaslatok után senkit nem érhet váratlanul az ötlet.

Amikor a politikusok először kezdek az euróválságról a nyilvánosság előtt beszélni, már megírtam, hogy "Európa megmentésének" az egyik szövődménye, illetve természetes velejárója lesz a brüsszeli (vagy berlini) fennhatóság növekedése a tagországokban.

Az európai alkotmány terve azonban nem csak a szorosabb felügyelet érdekében születtett, a javaslatnak sokkal kézzelfoghatóbb, konkrét okai is vannak.

A mainstream média, a politikusokkal karöltve nem sietett a tudomásunkra hozni, hogy február 28-án a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítettte az EFSF, és az ESM néven elhíresült stabilitási eszközöket. Porszem a gépezetben.

A Sarkozy, és Merkel nevével fémjelzett EFSF, és az ESM - amelyhez hazánk egy kis hezitálás után csatlakozott - egyaránt illegális, legalábbis a karlsruhe-i alkotmánybírák szerint.

Könnyen elképzelhető, hogy ez áll a tagországok alkotmányait felülíró, esetleg megszüntető európai szuperalkotmány ötlete mögött. A német alkotmány módosításához kétharmados többségre lenne szükség, ami Merkelnek nem valószínű, hogy összejön a közeljövőben. Egy új európai alkotmány nem csak az integráció tekintetében lenne óriási előrelépés, de a stabilizációs eszközöket övező német alkotmányos aggályokat is orvosolná.

Merkel a magyar alkotmány miatt aggódik, miközben a sajátja sokkal több fejtörést okoz  pillanatnyilag.

"Akasszanak fel egy bankárt minden héten addig amíg a többi nem javul meg" - jegyezte meg Ken Livingstone angol baloldali politikus egy hivatalos vacsora után tartott beszédében a múlt héten. A politikus a munkáspárt londoni főpolgármester jelöltje a 2012-es választásokon, és ezt a tisztséget töltötte be 2000-2008 között.

Szóvivője szerint a politikus csak viccelt, a kijelentés azonban komoly indulatokat kavart. Az angol bankárszövetség szerint a bankárok démonizálása nem szerencsés az adott gazdasági helyzetben, különös tekintettel arra a tényre, hogy a bankszektor félmillió munkahelyet biztosít az Egyesült Királyságban.

Az elmúlt időszakban a munkáspárti polgármester-jelölt már több alkalommal került az újságok címlapjára a bankárellenes kirohanásai miatt, miközben a kormány kétségbeesett küzdelmet vív annak érdekében, hogy megőrizze London pénzügyi központként betöltött szerepét.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a homoszexuális bankárok jobban teszik ha Londonban maradnak, mert Dubaiban esetleg levágják a farkukat, egy másik interjú során pedig azt, hogy a bankárok csak azért ragaszkodnak Londonhoz, mert ott könnyebb kokainhoz jutni mint Frankfurtban.

A hisztéria ellenére nem hinném, hogy komolyan lehetne venni Livingstone kijelentéseit, valószínűleg csak a bankárokkal szembeni növekvő ellenszenvből próbál politikai tőkét kovácsolni a polgármesteri szék elnyerése érdekében. A válság előtt Gordon Brown munkáspártinak csúfolt kormánya nagyon büszke volt az angol pénzügyi szektor teljesítményére.

Londoni életkép 2008:

Ken Livingstone London főpolgármestere a munkahelyére siet....... No Comment. 

Annie Mole via Flickr

Február 19-én szolidaritási tüntetés zajlott Párizsban a görög lakosság mellett.

Olli Rehn szerint Görögország egyedi eset, véleményem szerint viszont az Európai Bizottság alelnöke vagy túlzottan optimista, vagy egyszerűen nem hajlandó tudomást venni a tényekről. Elég csak hazánk államadóssággal vívott szélmalomharcára gondolni, a megszorítások és az erőfeszítések ellenére a helyzet érdemben nem javult.

És ezzel nem vagyunk egyedül.

Ajánlom mindenkinek a The Economist összeállítását az európai gazdaságok helyzetéről, és vonja le a saját következtetéseit.

Néhány napja a Slog nevű blogra hivatkozva jelentettem meg egy bejegyzést Görögország tervszerű bedöntéséről. Ez könnyen hangozhatott légbőlkapott baromságnak, különösen a görög mentőcsomag második részletéről történő tárgyalások csúcspontján, amikor úgy tűnt, hogy mindenki a görögök (fizetőképességének) megmentésén fáradozik.

Kétségtelen, hogy egy esetleges görög államcsődnek az állampolgárokon kívül is rengeteg károsultja lenne, azonban az is megkérdőjelezhetetlen, hogy nyertesek is akadnának szép számmal.

A befektetők követeléseinek részleges leírása - divatos kifejezéssel élve a "haircut" - egy kalkulálható veszteség, ráadásul amennyiben a szóban forgó államkötvények után a bankok még kártérítésért is folyamodhatnak.

A Credit Default Swap (CDS) szerződések mennyiségét azonban még megbecsülni sem lehet. Görögország csődje esetén ezek a szerződések aktiválódnak, és a kedvezményezetteket pedig kifizetik, ha lesz miből.

Az amerikai ingatlanlufi kidurranásakor a CDO-kat ( Collateralized debt obligation) biztosító társaságok - például az AIG - azonnal fizetésképtelenné váltak. Valaki nagyon találóan megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy a CDS biztosításokat abban a hiszemben kötötték a pénzintézetek, hogy azok soha nem kerülnek majd kifizetésre.

CDS szerződéseket viszont nem csak azok köthetnek akik az államkötvényekkel rendelkeznek, hanem bárki, aki megengedheti magának. Ezek a személyek, vagy érdekcsoportok a görög államcsőd esetén rendkívüli profitra tesznek szert, anélkül, hogy az elértéktelenedett kötvények miatt veszteségeket szenvednének el.

A Fitch a mentőcsomag második részletét érintő megállapodás utáni váratlan leminősítése legalább annyira értelmetlennek tűnhet mint a korábbi bejegyzésem, viszont alátámasztja a Slog névtelen informátorainak értesüléseit a Görögország tervszerű bedöntését illetően.

Még volt hova leminősíteni Görögországot

"Meredeken, a csődbesorolás szélére minősítette vissza Görögország szuverén adóskockázati osztályzatát szerdán a Fitch Ratings, közölve egyben, hogy az előző nap elfogadott segélyprogram magánszektorbeli adósságcsere-elemének végrehajtása után nem törlesztői kategóriába süllyeszti tovább a görög államadós-osztályzatot." - Napi Gazdaság

A BKV lehetséges csődjéről felröppent első híresztelések után írtam egy bejegyzést, amelyben nem a konkrét gazdasági okokkal, hanem az ügy kulcsfiguráinak - BKV vezérek, kormány megbízottak - hozzáállásával foglalkoztam. A BKV problémáit az amerikai ingatlanpiaci buborékhoz hasonlítottam, ami elismerem nem egy teljesen egyértelmű párhuzam, de a főszereplők mentalitása sok tekintetben egyezést mutat, legalábbis az én véleményem szerint. Mielőtt annak bejegyzésnek nekiláttam nem voltam teljesen biztos abban, hogy van-e egyáltalán értelme egy ilyen, meglehetősen egyedi szemléletnek.

Néhány nappal ezelőtt a kezembe került John Kenneth Galbraith  könyvének angol nyelvű kiadása a The Culture of Contentment. Nem tudom, hogy megjelent-e magyarul, mindenesetre én úgy fordítanám le a könyv címét, hogy az elégedettség kultúrája.

Nagy meglepétesemre Galbraith professzor a nagy befolyással rendelkező döntéshozók mentalitásának tekintetében hasonlóan nyugtalanító következtetéseket vont le.

A könyv hátoldalán levő rövid összefoglalóban ez olvasható:

"Amikor a rövidtávú érdekek forognak kockán, az elégedettek kasztja ellenáll a változásnak. Amikor fájdalmas döntések meghozatalára van szükség, az elégedettségnek katasztrófális következményei lehetnek...."

(A professzor az elégedettek kasztjaként azokra hivatkozik akik az adott társadalmi, gazdasági, vagy esetünkben a vállalati struktúra legfőbb haszonélvezői, kedvezményezettjei.)

John Kenneth Galbraith természetesen nem a Budapesti Közlekedési Vállalat, és a legutolsó amerikai ingatlanbuborék példájával illusztrálta mondanivalóját, de a lényeg ugyanaz. A vezető pozícióban lévő személyek a rövidtávú érdekeiket akkor is védelmezik, ha az szemben áll akár saját hosszútávú érdekeikkel is. Talán hatalmi rövidlátásként lehetne definiálni ezt a furcsa viselkedészavart.

J.K. Galbraith a római birodalom bukását, és a francia XV - XVI Lajosok uralkodásának alkonyát hozza fel példaként. Mindkét esetben egyértelmű jelei mutatkoztak a fenntarthatatlanságnak, az uralkodó osztály azonban a teljes mértékben ellenált a legenyhébb reformoknak is, nem voltak hajlandóak felfogni a változások szükségszerűségét. Megemlíti még F.D. Roosevelt New Deal-jét is, amelyet az akkori amerikai kapitalista arisztokrácia minden lehetséges eszközzel megpróbált akadályozni, annak ellenére, hogy a kapitalizmus túlélését, és éppen az ő gazdasági hatalmuk folytonosságát biztosította.

A példák sorába szerintem remekül beleillenek -többek között - a magyar állami vállalatok is. A vállalatok vezetői a saját rövidtávű érdekeiket tartják szem előtt a vállalat jövőjére való tekintet nélkül, és ehhez a tevékenységhez hathatós kormányzati támogatást is kapnak amelyről egy nagy adag jóindulattal talán feltételezhetjük, hogy kizárólag a tétlenségben nyilvánul meg.

Kitűnően illusztrálja a jelenséget a Malév csődje, illetve a legújabb BKV mentőcsomag is, amelyet a vezetők nagyvonalúan a saját jutalmazásukra fordítottak. 

(A BKV esetében az utazóközönség is a haszonélvezők táborába tatozik, azonban nincsenek döntési helyzetben.)

Első pillantásra talán nem nyilvánvaló, hogy hol jelentkeznek majd az elégedettek érdekeit érintő következmények. A tétlenkedő politikai elit választási eredményeire közvetlen hatást gyakorolhatnak a közcélú vállalatok körüli problémák. Az önjutalmazással foglalatoskodó vállalatvezéreknek akár egy intő jel is lehetne a Malév csődje. A saját, jól fizető pozícióikat is kockáztatják. A hűséges pártkatonáknak mindig lesz hely egy állami vállalatnál, vagy alapítványnál, azonban a lehetséges munkahelyek száma csökken, egyre jobb kapcsolatokra, alakoskodási, helyezkedési és seggnyalási ismeretekre lesz szükség. A Malév-val együtt például megszűnt néhány igazgatótanácsi szék, és "felelős" beosztás is, nem is beszélve a haveri, vagy rokoni szálakra alapozott beszállítói szerződésekről.

A parazitáknak nem ártana vigyázni egy kicsit, mert a mohóságba könnyen beledögölhet a gazdaszervezet is.

                         Greed by burstingwithcolors via Flickr

Hétfőn várhatóan döntést hoznak az euróövezeti országok pénzügyminiszterei a Görögországnak utalt második mentőcsomagról.

A görög kormány elkötelezte magát az újabb hitel érdekében szabott feltételek teljesítése mellett, de van akiket ez nem nyugtat meg teljes mértékben.

Görögországban tavasszal választások lesznek, és egy új kormány lép hivatalba. Az EU döntéshozói közül többen aggályaiknak adtak hangot a leendő kabinet elkötelezettségét illetően. Fennáll a lehetőség, hogy az új kormány nem tartja majd tiszteletben a trojka feltételeit.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter ötlete szerint az áprilisra tervezett választásokat el kellene halasztani, és még legalább egy évig egy szakértői kormányra kellene bízni az ország irányítását.

Ennél enyhébb álláspontot képvisel a holland pénzügyminiszter, Jan Kees de Jager aki nem a választásokat függesztené fel, hanem a hitelcsomag folyósításával várná ki az új kormány megalakulása utáni időszakot.

Január 31-én publikáltam egy bejegyzést, amelyben azt állítottam, hogy az Európai Központi Bank előzetes várakozásokat jóval meghaladó likviditásnövelő akciója felkészülés lehet a görög államcsődre. Az extra likviditás segíthet megakadályozni a görög államadósságnak, és a CDS szerződéseknek kitett pénzintézetek összeomlását.

A tervszerű államcsőd elméletét megerősíti a The Slog ma megjelent bejegyzése amely szerint egy írásos dokumentum kering a Wall Street bankárai körében, amely pontos dátumokat, és intézkedési terveket tartalmaz a görög államcsődre vonatkozóan. A dokumentum létezését két egymástól független forrás is megerősítette. A nevüket titokban tartó informátorok szerint a januári keltezésű dokumentum nem egy eshetőséget, hanem  tényeket, illetve egy menetrendet reprezentál, és az államcsőd napját március 23-ában határozza meg.

Én a saját szemeimmel nem láttam a dokumentumot, a létezését nem tudom megerősíteni. Meglátjuk.

Az azonban biztos, hogy az államcsőd katasztrófális következményekkel fog járni a görögök számára, ha ugyanis olcsón megússznák az vonzó alternatívává tehetné a nemfizetést a többi bedőlés határán tántorgó ország számára is.

Az iráni kormány eddig nem volt hajlandó eleget tenni az Egyesült Államok azon követelésének, hogy szolgáltassák vissza az elfogott amerikai drónt, az álláspontok azonban közeledni látszanak. Egy iráni játékgyár a közelmúltban piacra bocsátott drón-makettjével kívánja meglepni Barack Obamát. A játékokat forgalmazó vállalat megbízottja elmondta, hogy szeretnék ha az amerikai elnök megtudná, hogy az irániak nem szeretik mások kívánságait megválaszolatlanul hagyni.

A rózsaszínre festett játékdrónt Irán svájci nagykövetségének közvetítésével juttatják el Obamának.

Jól időzítettek az iráni játékgyárosok, az amerikai kongresszus ugyanis a múlt héten hagyta jóvá azt a törvényt amely engedélyezi a pilóta nélküli gépek kereskedelmi, és magáncélú felhasználását az USA légterében.

A tőzsdeindexek szerint minden rendben van, kitűnő a hangulat.

Napi Gazdaság:

Görög öröm Európában is

 

"Egész Európában jó hangulat közepette zajlik a kereskedés..."

Ünnepeljen ön is a görögökkel! Az athéni karnevál képei:

5 amerikai nagybank szokatlan nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot annak a megegyezésnek a keretein belül amely köztük, és a szövetségi állami hivatalok között jött létre, az Egyesült Államokban.

"A mintegy egymillió jelzálogadóst érintő megállapodás értelmében az állami szervek elengedik egyes követeléseiket öt bankkal szemben, azok pedig cserébe - jelzálogleírással és hitelszerződés-módosítással - enyhítenek az adósokra nehezedő terheken." - Napi Gazdaság

A bankok fizetnek az adósaiknak, jól hangzik nem? A méltányosság magasfoka.

A bankok 26 milliárd dolláros kötelezettséget vállalnak azoknak a károknak az enyhítésére, amelyeket a kilakoltatások, és a jelzálog-érvényesítések körüli visszaélésekkel, és szabálytalanságokkal okoztak. (MERS-botrány) 

A kormányzat óriási sikerként értékeli a megállapodást, Obama újabb csontot dobott a választóknak, az elnökválasztás előtt. 26 milliárdért a kormány fátylat borított a bankok illegális, és kriminális jelzálog-érvényesítési, pontosabban kilakoltatási gyakorlatára.

A Napi Gazdaság jelzálogadós-mentőcsomagnak nevezi a döntést, de ha már a mentőcsomagoknál tartunk......

Mielőtt fejet hajtanánk a bankok nagylelküsége előtt, ne felejtsük el, hogy az önfeláldozó öt pénzintézet - a Citigroup, a Bank of America, a JPMorgan, a Wells Fargo és az Ally Financial - mindegyike részesült a 700 milliárd dolláros bankmentő-csomagból 2008-ban. (Az Ally Financial akkoriban GMAC néven futott, ha esetleg nem találnád a listán.)

26 milliárdért elkerülték a felelőssére vonást, valamit egy remek PR kampányra is futotta belőle a média, és a kormány segítségével.

Kép:Williambanzai7

A Malév csődjének számtalan vesztese lesz, a több mint 2000 munkavállalón túl azok is akik a Balkánra, Odesszába, Damaszkuszba esetleg Bejrútba készültek a közeljövőben.

Azonban nyertesek is lesznek, talán azok az utasok akik olcsóbban utazhatnak az élénkülő verseny miatt, de a tuti befutók azok a konkurens légitársaságok, amelyek betöltik majd a Malév megszűnése után keletkezett űrt. Vitathatatlan, hogy az egyik nyertese a Malév csődnek a Wizz Air, akik súgtak az Európai Bizottságnak a "piactorzító praktikákról". Nem szeretnék konspirációs teóriákat alapozni erre a fejleményre, hiszen állampolgári kötelességünk, hogy a jogsértésekről, és törvénysértésekről értesítsük az illetékes hatóságokat. Váradi kötelességtudó mintaeurópaiként cselekedett.

Oszkó Péter a blogján egy részletes, több részes bejegyzésben foglalkozik a Malév körüli viszontagságokkal, érdemes elolvasnia azoknak aki ezt még nem tették meg, és érdekli a légitársaságok, és a privatizáció titokzatos világa. Az aprólékos gonddal készített, hosszadalmas írásba ugyan nem fért bele a saját Wizz Air igazgatósági tagsága, de ez szerinte nem hírértékű információ. Belsősként annyival azért segíthette volna az olvasóit, hogy mi az amit a Wizz Air-nél jobban csinálnak.

"Közlése szerint minisztersége után kevesebb mint egy évvel ugyan valóban szakmai munkát vállalt egy másik légitársaság, a Wizz Air igazgatóságában, de azóta is folyamatosan a Malév megmentésének szükségessége mellett érvelt." - Index

LOL.

Vajon mi a realitása egy olyan igazgatósági tagnak egy magán-légitársaságnál, aki folyamatosan egy konkurens cég megmentése mellet érvel? Szerintem zéró.

Korábban azon a véleményen voltam, hogy az állam a Malév felszámolásával hosszútávon megtakarítja a légitársaságba öntött milliárdokat, de akkor még nem tudtam a repülőtér privatizációjának titkos záradékáról. A magyar privatizációs gyakorlat legújabb gyöngyszeme, ha a repülőtér veszteséges, majd az adófizetők megtérítik a kárt a befektetőnek. Ez a bankmentő csomagoknál tapasztalt szociál-kapitalizmushoz hasonlít, amikor a haszon a befektetőké, a veszteség az államé.

Buda Gyula szerint 1000 milliárdról van szó, de vannak akik szkeptikusak a záradék létezésével kapcsolatban. A Malév privatizációs kisérletének körülményeit szem előtt tartva azt hiszem valószínűsíthető, hogy az állami profitgarancia valamilyen formában létezik.

Kiváncsi lennék mi történt volna akkor - feltéve hogy a záradék létezik - ha a Malév egy sikeres privatizáció után magántulajdonban ment volna csődbe. Abban az esetben is a magyar állam vállalta volna a garanciákat? A titkos záradék szigorúan bizalmas bekezdéséből majd kiderül.

Egy a Reuters birtokába került levél szerint Görögország legnagyobb rendőrszakszervezete elfogatóparancs kiadására készül az IMF magasrangú tisztségviselői, köztük Poul Thomsen ellen.

A vádak között szerepel a zsarolás, illetve a demokrácia, és a nemzeti függetlenség felszámolására irányuló burkolt tevékenység. A fenyegetés szimbólikus jellegű, bírói aláirás hiányában ugyanis jogi értelemben érvénytelenek minősülne az elfogatóparancs.

A levélben figyelmeztették az EU, az IMF, és az ECB képviselőit, hogy nem akarnak harcolni a saját testvéreik, szüleik, a gyermekeik, és a görög állampolgárok ellen, akik az aktuális politika megváltoztatása érdekében vonulnak az utcára.

"Belefáradtunk már, hogy gyilkosoknak, disznóknak neveznek, és kövekkel, valamint molotov-koktélokkal dobálnak minket."

A szakszervezet vezetője azt is elmondta, hogy a kilátásba helyezett elfogatóparanccsal csak a szolidaritásukat kívánták kifejezni a görög nép irányába, de meg fogják akadályozni, hogy a tüntetések elfajuljanak.

Tegnap még tették a dolgukat: 

Brüsszelben több száz tűzoltó vonult a miniszterelnök hivatala elé, tiltakozásul a nyugdíjkorhatár emelése ellen. Miután áttörték a rendőrség vonalait, sikeresen slagolták a hivatalt, az azt védő rendőrökkel együtt.

Megegyeztek, megszorítanak, mehet az újabb mentőcsomag Görögországnak, a piacokon jó a hangulat. Az euró, és a befektetők megint nyertek egy kis időt.

"A többször elhalasztott tárgyalásokon végül megegyezésre jutottak a görög kormánypártok a második, 130 milliárd eurós IMF/EU-segélycsomagért meghozandó megszorítások ügyében." - Napi Gazdaság

A görög kormány elkötelezte magát a megszorítások mellet a következő részletért cserébe, amivel megint elvegetálhatnak néhány hónapig. Kételkedem abban, hogy a kilátásba helyezett megszorító intézkedések, és az újabb segély kombinációja hosszútávú megoldást fog nyújtani, amikor minden egyes görög állampolgárra kb 9.5 millió forintnyi államadósság jut.

Komolyan gondolják Brüsszelben, hogy a megszorításoktól fog növekedésnek indulni a GDP? A közalkalmazottakon, nyugdíjasokon, a minimálbéren "megtakarított" kiadások, és az új EU/IMF/ECB segély csak a államadósság finanszírozására lesz elegendő. Egy darabig. Az intézkedések görög társadalomra gyakorolt hatásait, és a hosszútávú következményeket nem árazzák a tőzsdéken.

A piac, a trojka, és a kormány elégedett, a görög szakszervezetek ezzel szemben 48 órás sztrájkra készülnek péntektől, hogy kifejezzék a nemtetszésüket a megszorításokkal kapcsolatban. A köztisztviselők egyik érdekvédelmi szervezetének képviselője Ilias Iliopoulos szerint a zavargások kialakulásának az esélye növekszik Görögországban.

Frissítés:

Úgy tűnik a vezető magyar és külföldi gazdasági kiadványok megelőlegezték a tárgyalások sikerét a görög mentőcsomag újabb részletével kapcsolatban. A végleges döntés az új hírek szerint szerdán várható. A görög kormány mindent megtesz, hogy megfeleljen a trojka feltételeinek, ennek ellenére tartom a korábbi véleményem, hogy az IMF/EU/ECB már felkészült az államcsőd esetére is.