A lisszaboni szerződés ideje lejárt, új, közös európai alkotmányról csicseregnek a brüsszeli verebek. A közös költségevetéssel, illetve a közös pénzügyminisztériummal kapcsolatos javaslatok után senkit nem érhet váratlanul az ötlet.

Amikor a politikusok először kezdek az euróválságról a nyilvánosság előtt beszélni, már megírtam, hogy "Európa megmentésének" az egyik szövődménye, illetve természetes velejárója lesz a brüsszeli (vagy berlini) fennhatóság növekedése a tagországokban.

Az európai alkotmány terve azonban nem csak a szorosabb felügyelet érdekében születtett, a javaslatnak sokkal kézzelfoghatóbb, konkrét okai is vannak.

A mainstream média, a politikusokkal karöltve nem sietett a tudomásunkra hozni, hogy február 28-án a német alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítettte az EFSF, és az ESM néven elhíresült stabilitási eszközöket. Porszem a gépezetben.

A Sarkozy, és Merkel nevével fémjelzett EFSF, és az ESM - amelyhez hazánk egy kis hezitálás után csatlakozott - egyaránt illegális, legalábbis a karlsruhe-i alkotmánybírák szerint.

Könnyen elképzelhető, hogy ez áll a tagországok alkotmányait felülíró, esetleg megszüntető európai szuperalkotmány ötlete mögött. A német alkotmány módosításához kétharmados többségre lenne szükség, ami Merkelnek nem valószínű, hogy összejön a közeljövőben. Egy új európai alkotmány nem csak az integráció tekintetében lenne óriási előrelépés, de a stabilizációs eszközöket övező német alkotmányos aggályokat is orvosolná.

Merkel a magyar alkotmány miatt aggódik, miközben a sajátja sokkal több fejtörést okoz  pillanatnyilag.