A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint új, féléves futamidejű, fix kamatozású kincstárjegyekkel kívánják bővíteni a lakossági állampapír kínálatot. Úgy látszik a kormány szeretné ha a magyar lakosság közvetlenül is kivenné a részét az évtizedek alatt felhalmozott államadósság finanszírozásából, amit egy május közepétől induló kampánnyal próbálnak majd ösztönözni. A koncert nem vált be, jöhet a B-terv.

A minisztérium véleménye szerint, a külföldi befektetőkkel szembeni kiszolgáltatottságot is csökkenteni kívánják ezzel a módszerrel.

Nem okoz meglepést a hír, Orbán Viktor már korábban is beszélt arról, hogy szeretné, ha a lakosság több államkötvény vásárolna megtakarítás céljából, amiről akkor írtam is.

"A háztartások fogyasztásának csökkenésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok családnál van több pénz most, mint egy évvel ezelőtt, szerinte azonban "innentől kezdve" a kormánynak nem dolga, hogy eldöntse az emberek helyett, mit csinálnak a pénzükkel: fogyasztanak, megtakarítanak vagy adósságot törlesztenek. "Inkább azon gondolkodom, hogy ha már az emberek többet takarítanak meg, mint korábban, akkor hogy tudnánk lehetővé tenni, hogy ez a pénz (...) valamilyen módon szerepet játsszon a magyar állam finanszírozásában. Tehát hogyan tudnánk elérni például azt, hogy a magyar államkötvényeket közvetlenül az emberek vásárolják meg, és a lehető legegyszerűbb úton jusson el hozzájuk, ha már takarékoskodni akarnak" - vetette fel, hozzáfűzve, hogy a magyar állampapíroknál biztosabb megtakarítás nem létezik ma Magyarországon." - Kossuth rádió, 180 perc, 2011 augusztus 31.

Hazafias gondolat, de szerintem van itt néhány probléma.

Elöször is az államadósság lakossági finanszírozása nem lenne olcsó. Ahhoz, hogy valóban versenyezni tudjanak a lakosságnak szánt állampapírok a hagyományos bankbetétekkel, a hazafias húrok pengetése nem elegendő, és minimum 8% feletti hozamot kellene, hogy produkáljanak a kincstárjegyek, ami nagyjából megegyezik a külföldi befektetőknek ígért hozamokkal.

Véleményem szerint egy kétségbeesett kísérletnek lehetünk tanúi, melynek célja mindössze az újabb források bevonása az állam működésének finanszírozása érdekében. Az, hogy hazai kötvénykibocsátások növekedésével párhuzamosan valóban csökkenteni fogják-e a külföldi befektetők számára értékesített állampapírok számát még a jövő zenéje.

Azonban van itt még más is. Egyszer azt tanácsoltam valakinek, hogy soha ne adjon kölcsön pénzt olyanoknak, akiket nem tud megverni.

Ha a magyar állam nem teljesíti a külföldi befektetők követeléseit annak súlyos következményei lehetnek, egy ilyen húzás elvileg államcsődöt jelent. Ezzel szemben a magyar lakossági kisbefektetőknek sokkal korlátozottabbak az érdekérvényesítési lehetőségeik, az állam, ha úgy hozza a helyzet egyszerűen beinthet nekik. Nem állítom, hogy ez biztosan meg fog történni, de ha fizetési problémája adódik a magyar államnak, akkor a külföldi befektetők előnyt fognak élvezni. Persze lehet tüntetéseket szervezni, és néhány élesszemű külföldi elemző is áldozna néhány sort a dolognak, de világgazdasági szempontból csak egy vihar lenne a biliben, belügy.

A magyar gazdasági kilátásokról sokat elárul ez az újszerű kezdeményezés, ha figyelembe vesszük, hogy a világtörténelem folyamán a kormányok általában milyen helyzetekben szorítkoztak a lakossági kötvényvásárlások propagálására.