Mubarak után Murszi, egyiptomi elnököt is a hadsereg tette félre az útból. A Fehér Ház egyelőre nem tudja, hogy a katonai hatalomátvételt puccsnak lehet-e minősíteni.

Mubarak az amerikaiak embere volt, évtizedeken át vaskézzel fenntartott stabilitás mellett szolgálta a nyugati külpolitikai érdekeket. Az általános elégedetlenség azonban megingatta a hatalmát, jött a hadsereg, és eltávolította a kényelmetlenné vált vezetőt.

A demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi szintén Washington embere volt, a Muszlim Testvériség és a nyugati titkosszolgálatok kapcsolata a Nasszer korszakig nyúlik vissza. De a Murszi-kormány politikai irányultságát megfelelően szemlélteti a Szíriával kapcsolatos álláspontja is.

Képek:Zerohedge

Murszinak a zavargások kezdetéig korántsem volt annyi ideje mint az elődjének, az Egyesült Államok viszont nem engedheti meg, hogy huzamosabb ideig eluralkodjon a káosz Egyiptomban. Ismét előkerült a hadsereg.

A hadsereg hatalomátvételét egyelőre ünnepli a tömeg, azonban nem árt néhány dolgot szem előtt tartani.

Például az amerikai katonai segélyek kérdését.

A BBC úgy tudja, hogy Washingtonban egyelőre nem tervezik a jövőre időzített 1.3 milliárd dolláros segély felfüggesztését, nem is fogják, nevezzék a katonai hatalomátvételt akárminek.

Természetesen a segélyt elsősorban amerikai fegyverekre illik költeni, viszont ebből a pénzből - ha nem is hivatalosan - az egyiptomi hadsereg döntéshozóinak is csurran-cseppen. Gondolj csak a magyar honvédelmi minisztériumot övező kiszervezési botrányokra. Biztos vagyok abban, hogy sok egyiptomi tábornok Mercedese mellé ástak úszómedencét az amerikai adófizetők pénzéből. A hadsereg döntéshozói nem szeretnének lemondani a pénzről. Amíg dől a lé, addig a tábornokok Obama zsebében vannak, és vigyáznak rá, hogy Egyiptomnak ezek után se legyen olyan szabadon választott kormánya, amely veszélyezteti az amerikai érdekeket.

Jöhet az újabb báb.

Kevés unszimpatikusabb kormányt hord a hátán a föld mint a Fidesz-KDNP koalíció, azonban jobb lenne, ha Rui Tavares először otthon nézne körül.

A gazdasági válságot politikai válsággal cukrozzák Portugáliában. A pénzügyminiszter és a külügyminiszter sem bízik abban, hogy a kormány képes kezelni a helyzetet. Elhagyták a lángoló bordélyházat:

Portas írásban közölte, hogy reggel benyújtotta a lemondását, és a döntése végleges. Lépése teljesen váratlan volt. Előző nap Vitor Gaspar portugál pénzügyminiszter távozott a kormányból, és a posztra a helyettesét nevezte ki Pedro Passos Coelho miniszterelnök. - Kormányválság fenyeget Portugáliában - Profitline

Talán olvasták a  J.P. Morgan jelentését Portugáliáról, ami röviden összefoglalva ennyi: van ok az aggodalomra.

A befektetők megítélése szerint Portugália az ECB kreativitással együtt is kockázatosabb mint Nigéria:

via Zerohedge

És már nem csak a befektetők szerint.

Néhány évvel ezelőtt még mosolyogtunk volna a feltételezésen...

Munkavállalási engedélyért és vízumért sorban álló portugál állampolgárok Mozambik lisszaboni nagykövetsége előtt.

Ki tudja, talán Portas és Gaspar is beadta már a vízumkérelmét valamelyik egykori portugál gyarmatra.

Ez az elemző nyilvánvalóan összekeveri az alagút végén a fényt, a szembejövő gyorsvonat reflektorával:

A Quaestor ma reggel tartott sajtóeseményén Háda Bálint, vezető elemző ismertette a társaság elemzőinek a nemzetközi gazdasággal valamint a tőkepiacok helyzetével, kilátásaival kapcsolatos véleményét. A szakember többek között elmondta, hogy mivel az Egyesült Államokban a kedvezőbbek a gazdasági kilátások, így az ország részvénypiaca felülteljesítő lehet az európai társakhoz képest.... - Már látszik a fény az alagút végén az amerikai gazdaságban - Portfolio

Az optimizmusra talán a javuló munkanélküliségi mutatók adhatnak némi magyarázatot.

Először is én ezekben az adatokkal kapcsolatban szkeptikus vagyok, szerintem kozmetikázva vannak. Ez csak egy magánvélemény.

De ha készpénznek is vesszük az Egyesült Államok kormányának hivatalos statisztikáit a munkanélküliek csökkenő számára vonatkozóan, a munkahelyek minőségének tekintetében azonban egyértelműek a problémák.

Miközben a válság a középosztály munkahelyeit pusztítja, az létrejövő munkahelyek jellemzően alulfizetett állások.

A piros a megszűnt, a narancssárga az újonnan létrejött munkahelyeket jelzi fizetési kategóriák szerint:

A jellemzően magasabb iskolai végzettséget igénylő munkahely mennyiség csökkenésének egyenes következménye, a nem teljesítő diákhitelek számának növekedése. A frissen végzett diplomások nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, vagy az alacsony fizetésből nem tudják törleszteni a tanulmányaikra felvett hiteleket.

A Bloomberg májusban megjelent cikke szerint a FED tanácsadói már figyelmeztették a jegybank vezetését egy esetleges diákhitel-buborék kialakulásának veszélyeire.

90 napon túli diákhitel tartozások aránya 2012 Q3:

Az amerikai lakosság diákhitel tartozása már tavaly meghaladta a hitelkártya adósságok összegét, miközben a késedelmesen, vagy egyáltalán nem fizető diplomások száma újabb rekordot döntött (12%) májusban.

A helyzeten keveset fog javítani, hogy hétfőtől az új diákhitelek kamatai 3.4% helyett, 6.8%-os kamattal ketyegnek majd az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor 2011 decemberében még azt hitte, hogy:

"Az, hogy Moszkva alá rendelten élte Magyarország az életét, kialakított egy reflexet, egy deformáltságot, egy torzulást a közgondolkodásban. Összerezzenünk mindig, ha abból a központból, ami alá vetettnek tudjuk vagy érezzük magunkat, valami rosszat mondanak ránk. De Brüsszel nem Moszkva" - mondta a miniszterelnök. - Orbán Viktor: Brüsszel nem Moszkva - Index

Tegnap viszont már illúziók nélkül érkezett Brüsszelbe:

Ezután a miniszterelnök átcsapott egy kis jóízű kommunistázásba, és az Európai Unió, valamint a Szovjetunió között vont párhuzamot. Arról beszélt, hogy átélve Közép-Európa sorsát ő tudja, milyen az, amikor nem lehetünk a magunk urai, mert "más országokban mások döntenek az életünkről". Orbán nem akar olyan országot, ahol gyámság alá helyeznek, korlátozzák a szabadságot, ahol a nagyobb visszaél erejével, ahol kettős mércét használnak, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat - célozgatott a szovjetek és az EU közötti hasonlóságra. - Kommunistázás orrba-szájba az EP-ben - Index

Daniel Cohn-Bendit sztálini észérvekkel sietett az EU demokratikus értékrendszerének a védelmére, és felszólította a parlament elnökét az egykori Szovjetunió, és az Európai unió közötti hasonlatok betiltására a parlament falain belül:

Orbán párhuzamára később Daniel Cohn-Bendit reagált a zöldektől, aki azzal kezdte, hogy eredetileg nem akart felszólalni, de arra kéri a parlament elnökét, Martin Schulzot, hogy ha a jövőben valaki az EU-t a Szovjetunióhoz hasonlítja, akkor álljon föl és mondja meg, hogy ez mindennek a teteje... - Kommunistázás orrba-szájba az EP-ben - Index

A következő videó az Európai Parlament szólásszabadság melletti elkötelezettségét hivatott volna propagálni:

A kaller közli, hogy a legújabb szabályozás értelmében a vonaton tilos a vallásról, a bevándorláspolitikáról, illetve a korrupcióról beszélgetni.

A videót végül letiltották.

Talán nincs is félelmetesebb annál, mint amikor a hülyeség akaraterővel és a döntéshozatal lehetőségével párosul. Az ilyen környezet gyakran produkál szélsőséges abszurdumokat.

2 hete arról okoskodtam, hogy milyen lenne, ha magyar kormány a tallini mintára egy ingyen könyvtárat próbálna létrehozni a repülőtéren. Mivel az állami beruházások jelentős része irányul valamiféle méregdrága, teljesen felesleges giccs létrehozására, ezért abba a történetbe is beleszőttem egyet. Szándékomban állt túlozni, és egy elképzelhetetlenül nagy baromságot kitalálni.

Azt hittem sikerült, amikor előálltam a zenélő szökőkút ötletével.

Az élet azonban ismét bebizonyította, hogy kormány még a fantáziánál is jobban teljesít amikor hülyeségről van szó, az enyémnél legalábbis biztosan:

...legalábbis ami a 400 millió forintból megújult margitsziget zenélő szökőkutat illeti, melyet Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök adott át hétfő délután. A zenélő szökőkút 400 milliós felújítása a Margitsziget revitalizációjának első lépése, a további fejlesztések között ingyenes wifihálózat kiépítése is szerepel. A kút játszani fogja a The Rolling Stonestól a Let Me Down Slow-t és a Simon and Garfunkeltől a Ceciliát is.  - Budapest felveszi a versenyt Barcelonával - Index

Zenélő szökőkút 400 milláért?

Ez most komoly?

Erre hírre tényleg nem számítottam, legfeljebb a Blikk április elsejei példányában, vagy a Hírcsárda oldalán. Mert ha még azt olvastam volna egy dubai olajsejk, vagy egy orosz oligarcha választja a fényűzésnek ezt a módját, akkor talán fenn sem akadok a dolgon. De a magyar adófizető?

Tarlós István ráadásul azzal fenyegetőzik, hogy a zenélő szökőkút még csak az első állomása a sziget "revitalizációjának".

Jöhetnek a világító pálmafák és az életnagyságú illatosított műdinoszauruszok?

A 2 héttel ezelőtti hirtelen zuhanás bizonyítja, hogy elsősorban a FED elnökének a pénznyomtatásra, illetve annak esetleges korlátozására vonatkozó szavai határozzák meg a piaci árváltozásokat.

A piacok annyira rászoktak a jegybanki likviditásra, hogy az amerikai gazdasági adatok éppen ellenkező hatást váltanak ki a tőzsdéken mint amilyet elvárhatnánk. Az új normál szerint a jó hírek a rosszak. Ha egy pozitív adat lát napvilágot az indexek lefelé indulnak, ugyanis ez a mennyiségi lazítás és a jegybanki eszközvásárlások végét jelentheti. És ez persze fordítva is igaz, a rossz hírek kedvezően befolyásolják az indexek mozgását.

Ez, a mainstream gazdasági médián kívül régóta figyelemmel követett jelenség néha az elemzőket is összezavarja:

A piacok néha nehezen megmagyarázható módon reagálnak bizonyos hírekre. A péntek délután nyilvánosságra hozott munkerőpiaci helyzetjelentés az Egyesült Államokban 7,5-ről 7,6%-ra növekvő munkanélküliségi rátát mutatott, ami nem számít ugyan drámai romlásnak, de javulásnak meg aztán végkép nem mondható. A reálgazdaság helyzetét tükrözni hivatott részvényindexek mégis felpattantak erre a hírre, a nemesfémek pedig bezuhantak ismét vissza abba a kritikus árfolyam-tartományba, ahonnét nemrég még lassan kikecmeregni látszottak. - Derült égből esett az arany - Gazdasági Rádió

A részvényindexek a reálgazdaság helyzetét tükrözik? Na ne röhögtess.

Azonban hála a Portfolio.hu-nak a pénznyomtatás torzító hatása nem konspirációs teória többé:

Mindebből azt a következtetést is levonhatnánk, hogy a gazdaság talpra állása örömteli hír, a befektetők elkezdhetnének eszeveszetten részvényeket vagy nyersanyagokat vásárolni, folytatódhatna a 2009 márciusa óta tartó rali. A helyzet azonban igencsak faramuci, egyelőre a rossz makrogazdasági híreket inkább jónak, a jókat inkább rossznak értékelik a befektetők. A piaci szereplők ugyanis attól tartanak, hogy amennyiben az amerikai gazdaság egyre jobban teljesít, a Fed egyre kevesebb likviditást pumpál a rendszerbe, akkor pedig egyre kevesebb tőke áramlik majd a kockázatosabb eszközökbe, például feltörekvő piaci részvényekbe, nyersanyagokba vagy egzotikus devizákba. És persze ennek a fordítottja is igaz, a szerdán megjelent gyenge amerikai GDP-adatnak inkább örültek a befektetők, nem számít, hogy gyenge a gazdaság, a lényeg, hogy a Fed biztosítja a további ralihoz szükséges pénzt. - A rossz hír lett a jó - Avagy mindenki a tapírt figyeli - Portfolio

Egy korábbi bejegyzésben már hivatkoztam Kevin Warsh, egykori jegybankár nyilatkozatára.  Szerinte a befektetők beépítették a mennyiségi lazítást az üzleti modelljükbe, függővé váltak. A lazítás mérséklésére vonatkozó kijelentéseket követő reakciók alapján bátran kijelenthető, hogy a pénzpumpa esetleges leállítása komoly elvonási tüneteket fog kiváltani.

Úgy látszik ez a nap a kémkedésről fog szólni. A Naked Citizens című dokumentumfilmet tegnap találtam.

Kémkedéssel vádolják Edward Showdent, aki bepillantást engedett a világnak az Egyesült Államok globális kémkedési műveleteibe. A kémek kéme.

Az amerikai kormány természetesen a terrorizmus elleni háborúra hivatkozik. Ezek szerint Obama az Európai Unió tisztségviselőit is a terroristák közé sorolja:

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke teljes körű tisztázást és sürgős tájékoztatást követelt Washingtontól annak nyomán, hogy a Der Spiegel értesülése szerint az amerikai Nemzetbiztonság Ügynökség (NSA) célirányosan lehallgatja, kifürkészi az Európai Unió tisztségviselőit. - Már az EU-t is elérte az amerikai lehallgatási botrány - Napi Gazdaság

Ami pedig az általános értelemben vett terroristákat illeti, erősen kétlem, hogy a terveiket a Google levelezőrendszerének az igénybevételével beszélnék meg, vagy a Facebook-on osztanák meg egymással és a barátaikkal.

Kilenc internetes óriásvállalattól, köztük a Google és a Yahoo keresőprogramokat működtető cégektől, illetve Facebook népszerű közösségi oldalt vagy a világszerte használt YouTube videomegosztó portált üzemeltető vállaltoktól gyűjtött be információkat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - írja a The Washington Post című napilap. - Megfigyelték a Google, a Facebook és a YouTube adatforgalmát is - Világgazdaság

A biztonság kedvéért minden lehetséges adatot begyűjtenek.

Az események fényében azt hiszem ideje leporolnom egy régebbi bejegyzést:

5 alkalmazás, ami megnehezíti az utánad szaglászók dolgát

Ha valaki még ismer hasonló alkalmazásokat, megköszönném ha a hozzászólásokban megosztaná másokkal is.

A következő néhány gondolatot Reggie Middleton blogján megjelent írásból kölcsönöztem. Vendégposztról van szó, de a a BoomBustBlog.com -ot ettől függetlenül mindenkinek ajánlom. Reggie pusztán az elméjével képes vasúti síneket csomózni.

"A GDP adatokat a közgazdászok, illetve a befektetők annak érdekében vizsgálják, hogy megállapítsák, vajon az adott gazdaság növekszik-e, és ha igen akkor mennyivel. De a GDP összetevői különbözhetnek. Fontos, hogy ne csak a GDP összegét vizsgáljuk, hanem azt is, hogy honnan ered, mert ez nélkülözhetetlen a GDP minőségének értelmezéséhez. A példa kedvéért vegyünk két szomszédot.

Az egyik egy szorgalmas emigráns, aki 100000 dollárt keres egy évben, de egy szerény házban lakik, és a fizetése 40%-át félreteszi a nyugdíjas évekre, a gyermeke iskoláztatására, és arra az esetre, ha egy üzleti lehetőségbe botlana. A szomszédja az állami szektorban dolgozik, szintén évi 100000 dollár a jövedelme, de éppen most vet fel hitelt egy 800000 dolláros új házra, és a hitelkártyái segítségével évente 135000 dollárt költ.

Nyilvánvaló, hogy a GDP összegének tekintetében az utóbbi sokkal hasznosabb fogyasztó mivel több GDP-t kreál, de fenntarthatósági és minőségi szempontokat is figyelembe véve nézve ez már nem feltétlenül igaz. A GDP növekedés elméletileg a javuló termelékenységből és befektetésekből származik. Valójában azonban a GDP növekedés különböző forrásokból eredhet. A lakossági hitelezés (eladósodottság) bővülése, az államadósság növelése, a befektetési eszközök árának inflációja, külföldi befektetők eszközvásárlásai mind a GDP növekedésének a forrásai."

Akit érdekel, a bejegyzés itt folytatódik:

The Right Perspective: Understanding What’s Going On - or - The Correct way to view GDP

A kormányzati túlköltekezés és GDP növekedés közötti összefüggés nem újdonság. Erre van aki gazdaságpolitikát épít. Az olcsó adósságfinanszírozásnak teret biztosító jegybanki eszközvásárlások végének közeledtével viszont, ideje lesz újragondolni a 2014-es növekedési előrejelzéseket.

A görög példa megfelelően szemlélteti az olcsó hitel, illetve a deficitből finanszírozott jóléti állam korszak befagyasztásának a GDP növekedésre gyakorolt hatását:

via Tradingeconomics

Általában kételkedve tekintek azokra az emberekre, akik a saját bevallásuk szerint nem hazudnak. A politikusok kivételt képeznek. Velük kapcsolatban természetes, hogy szinte mindig az ellenkezőjét kell érteni annak, mint amit mondanak. Akkor is amikor azt állítják, hogy ők soha sem kamuznak.

A politikai karriernek nem tesz jót az őszinteség. Azonban valaha a politikusok is embernek születtek, és néha hibáznak. Ilyenkor olyan dolgok is kicsúsznak az arcukból, amelyeket akár komolyan is lehet venni. Meg kell becsülnünk ezeket az értékes pillanatokat.

"Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehelni, akik munkaalapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét csak az emberek viseljék a válság terheit."

2012. október 23.

Orbán Viktor ünnepi beszéde október 23-án, Budapest

"Márpedig, tisztelt Hölgyeim és Uraim, a gazdasági válságból kikecmeregni akaró Európának szembe kell néznie azzal az ősi igazsággal, hogy valódi értékteremtő munka nélkül nem fogunk kijutni a kátyúból. Nincs olyan technológia, tudományos-technikai fejlettség, nincs olyan pénzügyi trükk és manőver, ami a munkát és a termelést kiváltaná."

2013. április 24.

Orbán Viktor beszéde a 6. Szakma Sztár Fesztiválon, Budapest

"Fel kell készíteni közösségeinket a jövőre. Félreértés az, hogy a válság elhárítása után folytatódhat az az európai élet, ami azelőtt volt. A válság után semmi nem lesz olyan, mint amilyen volt, és nekünk abban a jövőben kell helytállnunk."

2012. október 18.

Orbán Viktor beszéde az Európai Néppárt 21. tisztújító kongresszusán, Bukarest

"Magyarország messze van innen"

2013. április 15.

Orbán Viktor előadása a „Keresztény válasz az Európa előtt álló kihívásokra” című konferencián, Bilbao

Forrás: miniszterelnok.hu

Hosszú vajúdást követően az európai döntéshozóknak végül sikerült megegyezniük a kontinens látszólag legégetőbb problémájának kezelésében. Hogyan mentsük meg a bankokat?

A hétórás tárgyalás után Brüsszelben létrejött megállapodás fő célja, hogy levegye a mentőcsomagok finanszírozásának terhét az adófizetőkről, és a támogatások feladatát a banktulajdonosokra, a magánhitelezőikre és a nagybetétesekre helyezze át. Ennek értelmében a bankok megmentésében a részvényeseknek és a 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendelkezőknek kell játszaniuk a főszerepet. - Itt az uniós megállapodás a bankmentések finanszírozásáról - Napi Gazdaság

Ízlésesen körül van írva, de ez bizony a ciprusi sablon.

Az a ciprusi sablon amely Draghi szerint nem minta, Dijsselbloem "nem mondta, hogy ez egy minta lenne, vagy, hogy annak kellene lennie",  és egyébként is szigorúan egyszeri eset.

Az első perctől nyilvánvaló volt, hogy a szigorúan egyszeri esetből sablon lesz.

Most persze a seggemet a plafonba verve kellene örvendeznem, hogy a pénzügyi szektor megmentésének a terhe lekerült az adófizetők válláról. A helyzet azonban az, hogy, a kérdésnek tulajdonított súly azt jelenti, hogy az európai bankszektor még koránt sincs megmentve, és soha nem kerültünk volna ebbe a helyzetbe, ha a bankmentések eleve nem váltak volna általános gyakorlattá.

Ezek után lesz még olyan hülye aki 100000 eurónál többet fog egy európai betétszámlán tartani? Megéri a kockázatot az az elenyésző kamat? Kétségtelen, hogy szűkülnek a lehetőségek, de aki ennyit tart a számláján még találhat biztonságosabb helyet a pénzének.

A 100000 euró alatti betétekről pedig annyit, hogy azok vállalnak garanciát érte, akik esetleg a sarcoltatásáról hozhatnak döntést ha úgy alakul...

A hitelminősítők véleményétől függetlenül, pusztán a makrogazdasági adatokra alapozva azt hiszem nyugodtan tekinthetjük bóvlinak a perifériás országok állampapírjait.

Csúnyán megégethetik magukat azok a befektetők, akik az utóbbi időben a bóvli kötvények piacára tévednek, írja a Financial Times. A Fed ugyanis úgy tűnik, hogy komolyan gondolja az eszközvásárlási program mihamarabbi leállítását, amitől alapvetően változnának meg az elmúlt évek kötvénypiaci folyamatai.

A folyamat lényegében a következő: A Fed visszafogja (majd megszünteti) a 85 milliárd dolláros havi eszközvásárlási programját, ami nagymértékű kereslet csökkenést jelent az amerikai állampapírpiacon. Az alacsonyabb kereslet miatt már nem lesznek olyan nyomott szinten a kötvényhozamok, akár több százalékos hozamemelkedés is elképzelhető a hosszabb lejáratú államkötvények piacán. - Bajban vannak a bóvli kötvény tulajdonosok - Investor

A kötvénybuborék kifejezés egyre gyakrabban hagyja el a jegybankárok száját az és az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is:

Fisher szerint a mennyiségi enyhítési ciklusból eredő likviditás máris árfolyambuborékokat fújt számos piaci szegmensben, köztük a felzárkózó piacokon. Hangsúlyozta, ennek velejárójaként még "CCC" - vagyis mélyen spekulatív - besorolású vállalati adósok is 7 százalék alatti kamatokkal tudnak hitelhez jutni a piacról. - "Vaddisznók" fordultak a Fed ellen - Menedzsment Fórum

A mennyiségi lazítás nem csak a vállalati adósokra vonatkozik. A perifériás országok is bőven 7% alatti kamatokkal tudják finanszírozni az adósságukat. Egyelőre.

Furcsa, hogy csak most kaptak észbe, ez a lufi már hónapokkal ezelőtt is kilométerekről világított:

Az EKB legújabb gyógykezelésének számtalan hibája közül az egyik, a politikai legitimáció megkérdőjelezhetősége, ami például a németek ellenállásában is körvonalazódik. Egy másik probléma, hogy a korábbi LTRO után ez a beavatkozás is mesterséges hozamszint kialakulásához vezet a kötvénypiacon. A kérdéses papírok tekintetében a kockázati felár nem fog teljes mértékben érvényesülni. Nem tudom elképzelni, hogy az Európai Központi Bankon, esetleg az olasz, illetve spanyol házibankokon kívül ki fektetne olyan állampapírokba amelyek hozamaiban a kockázati prémium a valósághoz képest alacsonyabb, manipulált szinten jelenik meg. Az EKB végfelhasználóként történő fellépése természetesen csökkenti a kockázatot, de vajon meddig? - Frankfurti törésvonal - Sorok Között (2012 okt)

Az olasz államkötvényekből elsősorban az olasz bankok vásároltak be.

A spanyolból pedig a spanyol pénzintézetek:

A spanyolok már a társadalombiztosítási tartalékaikat is a saját államkötvényeikbe fektették.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha ezekben az országokban a kedvező, mesterséges államfinanszírozási környezet ellenére sem tapasztalható érdemi javulás, mi történik amikor elkezdenek felfelé kúszni a kamatok, illetve mi lesz a bankjaikkal egy államcsőd, vagy egy csinos kis haircut esetén.

A FED monetáris politikáját övező találgatások közepette viszonylag kevés figyelmet kapott a központi bankok központi bankja, a Bank of International Settlements jelentése.

Azt üzenik a jegybankároknak, hogy be kell fejezni a lazítással kísérletező monetáris politikát:

A jelentés szerint a világ központi bankjai számos taktikát próbáltak ki annak érdekében, hogy fenntartható maradjon a pénzek áramlása, kezdetben csökkentve a kamatlábakat, majd kötvényeket vásárolva és egyben óriási összegeket felszabaditva  a bankrendszer részére. Ám a világ most már "túl van a válság csúcspontján", és ideje, hogy változtassanak az ilyen intervenciós politikán. - Válságkezelés: a jegybankok után a kormányokon a sor - Világgazdaság

Mondjuk én nem hiszem, hogy túl lennénk a válság csúcspontján, de a BIS érvelése jogos. Ideje, hogy a piacok és a kormányok szembenézzenek a gazdasági realitással. A probléma csak az, hogy 5 év időhúzás után, a sokat emlegetett strukturális reformoknak, a deficitcsökkentésnek, esetleg valamiféle fellendülésnek nyoma sincs.

Néhány ország államadósságának változása 2007-2012, a GDP százalékában:

És miközben a FED próbál kihátrálni abból a pénznyomtatási programból, aminek a hosszútávú következményeire vonatkozóan halvány lila elképzelésük sincs, a japánok rádobnak még egy lapáttal.

Valamelyikük biztosan hibát követ el.

Egy újabb csontváz a szekrényben:

Dollármilliárdos veszteségek érhetik az olasz költségvetést azért, mert esedékessé válik olyan származékos ügyletek törlesztése, amelyeket még az eurócsatlakozás előtt, a büdzsé kozmetikázása érdekében kötöttek. Egyes elemzők szerint Olaszország uniós mentőcsomagra szorulhat. - Itt a következő összeomlás - Napi Gazdaság

Nehéz nem észrevenni a görög párhuzamot, ahol szintén származékos ügyletekkel próbálták szépíteni a költségvetést, annak érdekében, hogy megfeleljenek az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek. Azután az arcukban robbant fel a trükk.

Ez most nem a legjobbkor jött az olaszoknak.

A rossz nyelvek már ettől függetlenül egy uniós mentőcsomagról suttogtak. Naponta 134 üzlet húzza le a rolót, a GDP helyett pedig csak a munkanélküliek, és a nem teljesítő hitelek aránya növekszik.

via Zerohedge

A slusszpoén pedig:

Találd ki ki volt az olasz pénzügyminisztérium főigazgatója a tranzakció lebonyolítása idején...

Draghi az olasz pénzügyminisztériumban 2001-ig dolgozott, utána a Goldman Sachs származékos ügyletekkel foglalkozó európai részlegének a vezetője lett. Annak a Goldman Sachs-nak akik 2002-ben a görögöknek segített burkolt kölcsönökkel kozmetikázni a költségvetés számait.

Megjött az aktuális jó hír az Egyesült Államokból. Úgy látszik sikerült életet lehelni az ingatlanpiacba, és ez még közel sem a legnagyobb meglepetés.

Az áprilisi S&P Case-Shiller lakásár statisztika szerint tovább drágultak az amerikai ingatlanok. Márciushoz képest 2,5, tavaly áprilishoz képest pedig 12,1 százalékkal emelkedtek az árak a húsz legnagyobb városban. Éves szinten hasonló mértékben legutóbb hét évvel ezelőtt drágultak az ingatlanok, amit részben a kedvező hitelezési kondíciók, részben a készletállomány csökkenése indokolhatott. - Jelentősen drágultak az amerikai ingatlanok - Portfolio

A hitelezési kondíciók tényleg kivételesen kedvezők az alacsony hitelkamatok miatt, de ebben az esetben ez annyira nem is lényeges.

A lakáshitel igénylések ugyanis...

via Zerohedge

Ha hihetünk a Case-Shiller indexnek, akkor az ingatlanpiacot elsősorban a készpénzes vásárlók pörgetik, akik zsebből vágják ki a új otthonuk ellenértékét. Hm.

Reggie Middleton elmagyarázza, hogy miért sántít a Case-Shiller index:

Hajlandó lennék elhinni, hogy a tegnapi emelkedés mögött az utóbbi napok esését követő természetes felpattanás állhat. De örök szkeptikus vagyok.

Csak a szómágiában hiszek:

Tegnap két, a múlt heti döntés során nem szavazó jegybankár nyilatkozott (Kocherlakota, Fisher) a gazdasági helyzet kapcsán, akik jóval kellemesebb hangnemet ütöttek meg a Bernanke vezette grémiumnál. - Megjött az ajándék a Fed-től - Gazdasági Rádió

Fisher igyekezett megnyugtatni a piacokat, a nyilatkozata szerint nem lesz egy csapásra vége, fokozatosan szeretnék csökkenteni a lazítás mértékét. Hozzátette, hogy a befektetők vaddisznókként viselkedtek a múlt heti bejelentés után. Sőt, továbbment:

A piac több szereplője "vaddisznóként" fordult a Federal Reserve ellen, megpróbálva kikényszeríteni a mennyiségi enyhítési ciklus fokozatos leépítésére bejelentett tervek visszavonását - mondta az amerikai jegybank szerepét betöltő pénzintézet egyik vezető tisztviselője a Financial Timesnak. - "Vaddisznók" fordultak a Fed ellen - Menedzsment Fórum

Fishert talán csak egy lépés választotta el attól, hogy hazaárulóknak, vagy a nép ellenségeinek nevezze azokat, akik az elmúlt napokban eladóként léptek fel a részvény, illetve a kötvénypiacokon, aljas támadást indítva a FED ellen.

Választottak a japánok:

Magabiztos győzelmet aratott a kormányzó japán Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere a vasárnapi tokiói képviselő-testületi választáson, amely elemzők szerint a júliusi felsőházi parlamenti választások főpróbájának és a kabinet gazdaságpolitikájáról való bizalmi szavazásnak volt tekinthető. - Magabiztos győzelmet aratott a kormánykoalíció - Profitline

Ezek szerint tetszik a lakosságnak a kormány radikális gazdaságélénkítési programja, és valószínűleg nem látták még a Bank of International Settlements japán államadósságra vonatkozó előrejelzéseit.

via Zerohedge, BIS

A lehető legjobb esetben közel 400%-kal számolhatnak 2050-ben.

Gondolom ezt sem olvasták még:

A tokiói pénzügyminisztérium adatai szerint a deficit 993,9 milliárd jent, vagyis átszámítva mintegy 10,5 milliárd dollár tett ki, tíz százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. - Rekordhiány a japán külkereskedelemben - Gazdasági Rádió

 

 Persze nincs az a helyzet, amit egy kis pénznyomtatás ne tudna orvosolni:

Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza. - Még tovább pörgetheti a pénznyomdát a japán jegybank - Portfolio

Írország bankjainak helyzetével eredetileg az 5+1 apró jele az európai bankszektor közelgő összeomlásának című irományban akartam foglalkozni, de arra gondoltam, hogy ez egy külön bejegyzést érdemel. És tényleg.

Reggie Middleton hónapok bizonygatja a blogján, hogy az ír bankszektor gyakorlatilag csődben van, és az ír betétesek lesznek legközelebb ciprusizálva. Közben a trojka pozitív példaként emlegeti az íreket, akik éppen csak nem rokkantak bele a bankmentéseikbe. Eddig.

Az IMF hétfő este kiadott értékelésében kiemelte, hogy immár egymást követő második évben nőhet idén az ír GDP, jóllehet csak lassú ütemben. A szervezet szerint Dublin tartja magát a mentőcsomagban vállalt konszolidációs pályához, amelynek értelmében a GDP-arányos államháztartási hiány 2015-ben csökken 3 százalék alá. Az államadósság idén tetőzhet, 123 százalékos szinten. - Írország tartja az IMF menetrendjét - Index

Csak zárójelben, a bankmentések kezdete előtt Írország GDP arányos államadóssága nem érte el a 40%-ot sem.

A rossz nyelvek szerint a Middleton által nyilvánosságra hozott információk miatt mondott le a közelmúltban Matthew Elderfield, az ír pénzügyi felügyelet elnöke. Hivatalosan személyes okokkal magyarázta a lépést. Egy későbbi interjúban annyit elejtett, hogy a fehérgalléros bűnözők elleni kormányzati fellépés nem elég hatékony, és teljes átalakításra szorul.

Tegnap valahogy napvilágra került egy 2008-as hangfelvétel, amelyen az egyik megmentett bank, az Anglo Irish két alkalmazottja megbeszéli az ír pénzügyi felügyelettel folytatott alkudozásokat.

Röhögve poénkodnak azon, hogy a mentőcsomag 7 milliárd euróját természetesen soha nem fogják visszafizetni. A 7 milliárdos összeg is érdekes. A banknak sokkal többre volt szüksége, és ezt tudták is. A beszélgetésből kiderül, hogy azért nem kértek többet nehogy túl nagynak ítéljék az összeget a döntéshozók, és inkább hagyják bukni őket. A 7 milliárd euróval csak behúzni akarták a játékba a központi bankot, hogy utána mindig kérhessenek még egy kicsit.

John Bowe a felvételeken szó szerint úgy fejezi ki magát, hogy a csomag összegét a seggéből húzta elő. (Ez a hasra ütés ír megfelelője lehet.)

Az amerikai jegybank elnökének szavai szép kis pusztítást csináltak a világ tőzsdéin az elmúlt hét utolsó kereskedési napjain. De a részvények árának zuhanása a legutolsó dolog ami miatt aggódnunk kell.

Meddig zuhanhatnak a tőzsdék? Ezt nehéz lenne megjósolni, de az érdemes megjegyezni, hogy a pénzcsapokat még nem zárták el. A FED egyelőre csak kilátásba helyezte a lehetőséget, konkrét menetrendről nem volt szó. Érdemes lesz visszatérni a kérdésre ha az easy money programok valóban véget érnek.

A következő illusztráció amely a lazítás és az S&P 500 teljesítménye közötti összefüggéseket szemlélteti talán adhat némi támpontot. 

Zerohedge nyomán

Legyen azonban akármennyire is negatív a gazdasági környezet, lesznek olyan vállalatok amelyek profitot fognak termelni, és érdemes lesz a papírjaikba fektetni.

Sokkal kevesebb figyelem irányul az államkötvényhozamokra, amelyek emelkedni fognak a jegybanki eszközvásárlások beszüntetésével.

Folytatódik az a meredek amerikai kötvényhozam emelkedés, amely múlt szerdán, a Fed felőli jelzések hatására indult el amiatt, hogy az amerikai jegybank idén év vége felé lassíthatja, majd idővel leállíthatja az eszközvásárlási (jelzálog- és államkötvény vásárlási) programját. Ez havi 85 milliárd dollárt tesz ki jelenleg és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a hozamkörnyezetet leszorítsa az állampapírpiacon is. Ha azonban ez a hatalmas vételi erő eltűnik majd a piacról, akkor az értelemszerűen feljebb tornássza a hozamokat, ez pedig tőkekiáramlást válthat ki a kötvénybefektetési alapokból. - Kétéves csúcsra ugrott az amerikai 10 éves kötvényhozam - Portfolio

És ez nem csak az Egyesült Államokra vonatkozik.

Forrás: Investor.hu

Ennek egyenes következménye lesz, az adósságfinanszírozás költségeinek emelkedése. A lazítás politikáját felváltják a megszorítások. A megszorítások ugyan a legtöbb kormány napirendjén szerepelnek, a költségvetési kiadások érdemleges csökkentését azonban csak néhány országban sikerült keresztülvinni:

A parázs vita az Egyesült Államokban robbant ki, miután Salim Furth, a Heritage Foundation közgazdász kutatója az amerikai szenátus költségvetési bizottsága előtt tartott beszámolójában idézett egy OECD-tanulmányt, melynek tanulsága szerint az európai országok a közhiedelemmel szemben nem hogy megszorítottak volna 2007 és 2013 között, hanem épp hogy növelték a GDP arányos kiadásaikat. - Szinte csak Magyarországról nincs vita - Pénzügyi Szemle

Magyarország a megszorítások tekintetében annak ellenére jól teljesített, hogy hivatalosan itt ilyesmiről szó sincs.

A Tárki májusban hozta nyilvánosságra az Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban című tanulmányát, amelyből a Privátbankár közölt egy, a magyar lakosság elszegényedéssel kapcsolatos összefoglalót.

Érdemes belenézni a "meghökkentő" jelentésbe:

A lakosság is érzékeli az elszegényedést: míg 2007-ben a népesség 3,8 százaléka mondta, hogy nélkülözések között él, addig ez az arány 2012-re 9 százalékra emelkedett. De nehogy azt higgyük, hogy a többiek semmiben nem szenvednek hiányt. Tavaly mindössze a lakosság 1,6 százaléka állította, hogy anyagi gondok nélkül él, és 23,3 százaléka, hogy beosztással jól kijön a jövedelméből. A többiek vagy éppen, hogy kijönnek a pénzükből (40,5%), vagy hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak (25,6%). - Meghökkentő számok: százból 98 embernek vannak anyagi problémái - Privátbankár

Az egyik grafikonból kiderül, hogy Magyarországnak uniós viszonylatban is sikerült lecsúsznia, annak ellenére, hogy az európai országok túlnyomó többségére jellemző a nyomor fokozódása. A magyar lakosság gyorsabb ütemben szegényedik el, mint az európaiak általában.

Már nem is emlékszem melyik blog hozzászólásai között olvastam, hogy a nagybefektetők majd akkor fogják kihúzni a pénzüket a tőzsdéről, amikor a kishalak is beszállnak az örökké emelkedő zeppelinbe.

Dobpergéééééééééés, és tessék:

via GazdaságTV

Félre ne értsen senki, ha tehetném minden pénzemet a kultúrára költeném.

Komoly erőfeszítések árán, de sikerült megakadályozni, hogy az áradó Duna áldozatokat szedjen. Nem sokon múlott. Minden elismerés az önkéntes, és a hivatásos védekezőknek.

Azonban csak csatát nyertünk, nem háborút...

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) egy június elején publikált tanulmányában azt állítja: a globális felmelegedéssel egyre gyakoribbak lehetnek a Duna mostani áradásához hasonló árvizek. "Valószínű, hogy a hőmérséklet-emelkedés erősíteni fogja a hidraulikus ciklust, és ez jelentősebb és gyakoribb áradásokat fog előidézni több európai régióban" – olvasható a jelentésben. - Ezek az idei hatalmas árvíz valódi okai - HVG

Lehet, hogy csak pletyka, de azért illene rákészülni.

Molnár Béla országos vízfőigazgató szerint 600-700 milliárd forintra lenne szükség egy teljes körű árvízvédelmi rendszer kiépítéséhez, de ennyi pénzt biztosan nem tud a magyar állam erre a célra fordítani - tette hozzá.

Mert mindig vannak fontos dolgok:

Árpa Attila Argo című játékfilmjének folytatását és Horváth Lili bemutatkozó filmjét is támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap. Mindkét film forgatása augusztusban kezdődik - tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Filmalap.

Árpa Attila filmje 296 millió 500 ezer forintot, Horváth Lili rendezői bemutatkozása pedig 181 millió 290 ezer forintot kap a Filmalaptól.

A Magyar Nemzeti Filmalap másfél éves működése során több mint 70 filmterv fejlesztését és 23 egészestés alkotás gyártását támogatta. Az új filmfinanszírozási rendszerben készült első filmek ősszel kerülnek a magyar mozikba - írta a Filmalap. - MTI

És jön Toldi is 900 milláért:

Feltámadt halottaiból a magyar filmipar: a Magyar Nemzeti Filmalap döntőbizottsága 900 millió forint gyártási támogatást szavazott meg az Európa Filmdíjas Pálfi György rendezésében készülő Toldinak. A rendező tervei szerint a magyar irodalom egyik legnagyobb hősének kalandjai egy romantikus drámai történetben, szélesvásznon, látványos vizuális trükkökkel kel életre. - 900 millió forintot kapott a Toldi-mozifilm - Cinematrix

Bizonyára nagyszerű alkotások lesznek, de a magam részéről inkább kihagyom az államilag finanszírozott kultúrát.

Amikor pedig a Duna majd újra megindul, mi kulturáltak csak nézünk mint a moziban.

Néha bizonyos dolgok sokkal tisztábban körvonalazódnak néhány lépés távolságból. Remélem most nem ez a helyzet.

A következő üzenetet Max Keiser oldalán találtam.

Kedves Max

Lelkesen követem a jelenlegi gazdasági helyzettel kapcsolatos tudósításaid. Malajziában élek, és aggódom az EU, USA, illetve Japán közelgő gazdasági összeomlásának az országomra gyakorolt hatásai miatt.

Lenne néhány kérdésem, és remélem tudsz időt szakítani a megválaszolásukra. (Tudom, hogy nagyon elfoglalt vagy.)

1. Hogyan fogja ez befolyásolni az ázsiai országokat, különös tekintettel a délkelet-ázsiai régióra, és aláássa-e a helyi fizetőeszközöket, és kereskedelmet?

2. Mit tehetünk, hogy bebiztosítsuk magunkat, az arany és ezüst vásárlásán kívül?

Köszönöm a figyelmed, és várom a választ.

Üdv

Gilbert

Malajziából nézve nem állunk valami fényesen.

Ami pedig a bizalommal kapcsolatos hétfői szavazást illeti, az olvasók 95%-a nem bízik a bankárokban, ezen belül 81.82% még lángolni is szívesen látná őket.

Pesszimisták a cégvezetők:

Ijesztő grafikont készítettek a Reuters munkatársai, mely szerint az elmúlt hónapokban közel hétszer annyi vállalatvezető fogalmazott meg pesszimistább várakozást a második negyedévre vonatkozóan, mint ahányan pozitív üzenetet küldtek. Ez persze önmagában nem feltétlenül lenne annyira rossz hír, de ha azt is gyorsan hozzátesszük, hogy ilyenre utoljára 2001 elején volt példa, akkor már talán tisztábban látjuk a helyzet súlyosságát. A kitartóan emelkedő részvénypiacok persze könnyen lehet, hogy erre is csak legyintenek majd egyet. - Ijesztő a grafikon, de ne fuss el - Investor

Azoknak a cégeknek a vezetői fejezték ki félreérthetetlenül az aggodalmukat, amelyeknek a részvényei szárnyalnak a tőzsdéken. (Legalábbis amikor ezeket a sorokat írom, kedd délután.) Ők valószínűleg sejtik, hogy az értékpapírjaik emelkedése elsősorban nem a cégeik teljesítményének, hanem a jegybanki pénznyomtatásnak köszönhető.

via Investor.hu

A piacok pedig tényleg legyinteni fognak a pesszimistákra egészen addig, amíg dől az easy money.

A FED -en múlik minden. Lassítanak a pénzpumpán és szembenéznek a szarviharral, vagy a japán úton haladva tovább húzzák az időt, amíg a piramisjáték végleg bedől.

A görög mentőcsomag elnevezés megtévesztő. Csak egy bankmentőcsomagról, és kreatív névadásról van szó. A hónap antimeglepetése:

A görög államháztartás stabilizálását célzó nemzetközi hitelek kétharmada bankokhoz és befektetőkhöz jutott - írta a Süddeutsche Zeitung című német lap az Attac nemzetközi globalizációkritikus szervezet számításai alapján.

Az Attac szerint az adatokból kitűnik, hogy "a politikai elit célja nem a görög emberek, hanem a pénzügyi szektor megmentése". A görög lakosságnak a mentőprogramokból csak a "katasztrofális társadalmi következményekkel járó brutális megszorítások jutottak" - idézte a Süddeutsche Zeitung a szervezet egy képviselőjét. - A bankokat mentették a görögök a nemzetközi hitelekből? - Privátbankár

Az úgynevezett görög mentőcsomag egyetlen célja az volt, hogy fenntartsa a fizetésképtelenné vált ország fizetőképességének a látszatát. Valójában azokat a befektetőket mentik, akik felelőtlenül hiteleztek egy felelőtlen kormánynak.

Az EU legújabb tervére általában mint a görög mentőcsomagra hivatkoznak, mintha a görögöket készülnének megmenteni vele. Ez azonban még véletlenül sem igaz, a mentőövnek nem Görögország, hanem az euró, az EU, a befektetők, és az adott pénzügyi rendszer megmentése a célja. Görögország gazdasági, és társadalmi hanyatlása senkit sem érdekel, a mentőcsomag elsősorban a pénzügyi szervezetek, a befektetők érdekeinek figyelembevételével készült. - Görögország Megmentői - Sorok Között

Ezt 2011-ben írtam.