Mubarak után Murszi, egyiptomi elnököt is a hadsereg tette félre az útból. A Fehér Ház egyelőre nem tudja, hogy a katonai hatalomátvételt puccsnak lehet-e minősíteni.
Mubarak az amerikaiak embere volt, évtizedeken át vaskézzel fenntartott stabilitás mellett szolgálta a nyugati külpolitikai érdekeket. Az általános elégedetlenség azonban megingatta a hatalmát, jött a hadsereg, és eltávolította a kényelmetlenné vált vezetőt.
A demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi szintén Washington embere volt, a Muszlim Testvériség és a nyugati titkosszolgálatok kapcsolata a Nasszer korszakig nyúlik vissza. De a Murszi-kormány politikai irányultságát megfelelően szemlélteti a Szíriával kapcsolatos álláspontja is.
Murszinak a zavargások kezdetéig korántsem volt annyi ideje mint az elődjének, az Egyesült Államok viszont nem engedheti meg, hogy huzamosabb ideig eluralkodjon a káosz Egyiptomban. Ismét előkerült a hadsereg.
A hadsereg hatalomátvételét egyelőre ünnepli a tömeg, azonban nem árt néhány dolgot szem előtt tartani.
Például az amerikai katonai segélyek kérdését.
A BBC úgy tudja, hogy Washingtonban egyelőre nem tervezik a jövőre időzített 1.3 milliárd dolláros segély felfüggesztését, nem is fogják, nevezzék a katonai hatalomátvételt akárminek.
Természetesen a segélyt elsősorban amerikai fegyverekre illik költeni, viszont ebből a pénzből - ha nem is hivatalosan - az egyiptomi hadsereg döntéshozóinak is csurran-cseppen. Gondolj csak a magyar honvédelmi minisztériumot övező kiszervezési botrányokra. Biztos vagyok abban, hogy sok egyiptomi tábornok Mercedese mellé ástak úszómedencét az amerikai adófizetők pénzéből. A hadsereg döntéshozói nem szeretnének lemondani a pénzről. Amíg dől a lé, addig a tábornokok Obama zsebében vannak, és vigyáznak rá, hogy Egyiptomnak ezek után se legyen olyan szabadon választott kormánya, amely veszélyezteti az amerikai érdekeket.
Jöhet az újabb báb.
