Oligarchák nincsenek a miniszterelnök szerint, így érthető, hogy a kormányoldal nem ragaszkodik a bizottságosdihoz. Mondjuk ezzel az a helyzet, hogy ha egy bizottság lenne megbízva a lakásom takarításával, akkor rövid időn belül felzabálnának a patkányok. A bizottságnak én sem látom sőt értelmét, különösen úgy, hogy ha az esetleges felfedezéseiket évtizedekre titkosítani lehet.

De ha már a titkoknál tartunk:

NFA: szabálysértő a haszonbérleti pályázatok értékelési rendszerének nyilvánosságra hozatala

 

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a hatályos jogszabályok megsértéseként értékeli, hogy az MSZP nyilvánosságra hozta az állami földbérletpályázatok bírálati szempontjait, és jogi lépéseket tesz.                                                                
Az NFA azt követően közölte ezt szerdán az MTI-vel, hogy Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor MSZP-s képviselők sajtótájékoztatón bejelentették: nyilvánosságra hozták a dokumentumokat. Gőgös Zoltán közölte: a bírálati pontok csaknem negyven százalékát szubjektív kritériumok alapján oszthatta ki a földalapkezelő, így a rendszer "haszonleső oligarchák" földhöz juttatására volt alkalmas.
    A földalapkezelő a vonatkozó jogszabályra hivatkozva közölte, a dokumentumokat a képviselő csak munkája végzéséhez használhatja fel, és a nyilvánosságra hozatal ellentétes egy kormányrendelettel, ezért megteszik a szükséges jogi lépéseket.
    Emlékeztettek, hogy Gőgös Zoltán május elején kérte az NFA-t a papírok kiadására, ennek a kérésnek a szervezet eleget tett. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok a haszonbérleti pályázat részletes pályázati kiírásának elválaszthatatlan részét képezik, amelyet a pályázók regisztrációs díj megfizetése és titoktartási nyilatkozat aláírása ellenében vesznek át.
    Harangozó Gábor MSZP-s képviselő a sajtótájékoztatón párttársa szavait kiegészítve azt mondta, a vesztes gazdáknak joguk van megismerni pályázatuk bírálati alapjait, de e jogukat eddig nem érvényesíthették. Az MSZP-s honatya közölte: a szocialisták jogi segítséget ajánlanak a gazdáknak, hogy ezen változtatni lehessen, és a jó erkölcsbe ütköző pályázati eredményeket semmisnek mondják ki.    

 MTI

Még az univerzum legdemokratikusabb államában is lehetnek olyan adatok, amelyek nyilvánosságra hozatala nemzetbiztonsági kockázattal járhat. Annak ellenére, hogy én személy szerint gusztustalannak tartom a titkosítás intézményényének van némi jogalapja.

De a földbérleti pályázatok bírálati szempontjai?

A kormány úgy látszik mindent megtesz azért, hogy a földbérleti pályázatok tekintetében a közvéleményt a homályban tartsa, ezzel viszont csak egyre kiváncsibbá tesznek mindenkit.

Gyanítom, hogy Orbán Viktor már százszor megbánta, hogy nem állt szóba Ángyán Józseffel, mielőtt az ráborította a földbérleti bilit a tisztelt házra. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az évszázad bizniszéből ki lehet hagyni a haveri földműveseket, csak azért, hogy néhány családi gazdálkodó, és az Ángyán kedvére tegyenek?

A montreáli törvényhozók egyelőre nem hajlandók a kompromisszumra, a gyülekezési szabadság korlátozásával próbálják megoldani a problémát.

Már száz napja tüntetnek a diákok Montrealban az évi 254 dolláros tandíj miatt

Kedden nemcsak a tandíjemelés ellen, hanem egy, a demonstrációt korlátozó új törvény ellen is több tízezren vonultak az utcákra Montrealban. Québecben vannak a legalacsonyabb tandíjak Kanadában, a tartományi kormány most 80 százalékkal emelne. - Kanada világa

A J.P. morgan 2 milliárd dolláros bukást jelentett be a múlt héten.  A srácok hanyagok voltak, semmi különös.

"A befektetésállomány kockázatosabbnak, ingadozóbbnak és kevésbé hatékonynak bizonyult, mint gondoltuk. Sok volt a hiba, a hanyagság és a téves ítélet" - ismerte el Jamie Dimon. A veszteség a származékos befektetési termékek portfóliójában keletkezett a cég azon részlegénél, amelynek feladata a piaci kockázatok ellenőrzés alatt tartása és a készpénzfelesleg beforgatása a vállalati kockázatkezelő részlegbe. - Origo

A szármázékos befektetési termékek kifejezést nem véletlenül emeltem ki. A J.P Morgan származékos befektetési portfóliója, és egyben a származékos termékek piacával szembeni kitettsége a legnagyobb a világon, valamivel több mint 70 ezer milliárd dollár. Csak a viszonyítás kedvéért az USA államadóssága 15737 milliárd, a világ GDP-je 2010-ben 63 ezer milliárd dollár volt.

70 ezer milliárd százdollárosokban nagyjából így néz:

Egy ekkora összegből 2 milliárdot veszíteni talán tényleg a hanyagság kategóriájába sorolható, azonban van itt néhány, szerintem igen érdekes kérdés.

A származékos termékek portfólióját - vagy akár a piacukat - a legjobban talán úgy lehetne elképzelni mintha két tízezrest magam elé tartva besétálnék egy elvarázsolt kastély tükörtermébe. Ha összeszámolnánk a visszaverődő tükörkép tízezreseket, akár azt is feltételezhetnénk -tévesen-, hogy több millió forint felett rendelkezem.

A hasonlat annyiban sántít, hogy az elvarázsolt kastély példájában szereplő tükörmilliókra nem alapozhatok befektetéseket, mert nehéz lenne egy épelméjű felnőttet meggyőzni a létezésükről. A származékos termékek valódi piacán azonban ez nem probléma, a tükörvagyon alapján további befektetéseket is lehet eszközölni, illetve fedezetként is szolgálhatnak bizonyos ügyletekhez.

De maradjunk még a tükörteremben egy kicsit. Ha bejelentem, hogy elveszítettetem tízezer forintot, akkor nem mindegy, hogy a kezemben tartott tízezresek közül tűnt el valamelyik, vagy csak az egyik tükörkép-tízezres szűnt meg létezni, mert mondjuk a gondnok véletlenül összetörte az egyik tükröt. A J.P. Morgan esetében is lényeges kérdés, hogy a kézzel fogható, létező eszközeiből (illetve a befektetőkéből) veszített el 2 milliárdot, vagy csak a tükör-portfólióból. Lényeges a különbség.

A másik érdekes kérdés pedig az, hogy mennyi is valójában az a 2 milliárd dollár, mert egyelőre ennyit jelentettek be, de én nem vennék rá mérget. Véleményem szerint a valódi veszteség a többszöröse annak amit egyelőre beharangoztak, és a pontos végösszeget jó esetben soha nem fogjuk megtudni, rosszabb esetben majd csak akkor amikor már a mentőcsomagról alkudoznak.

Mindenesetre az ügyben tegnap megkezdődtek a bizottsági meghallgatások, egyelőre a felügyeleti szervek (SEC, CFTC) vezetőit faggatják a szenátusban.

Néhány nappal ezelőtt elárasztotta a mainstream médiát az a hír, hogy az Európai Központi Bank megszűntette a monetáris politikai műveletek végrehajtását néhány görög bank tekintetében, vagyis elzárták a "pénzcsapokat". A Reuters névtelen informátorának titkos tippje különösen aggasztónak tűnt többek között azért is mert nagyjából párhuzamosan futott a kibontakozó görög bankpánikról terjedő hírekkel.

A Reuters forrásának értesüléseit az EKB később megerősítette.

Ha olvasod a blogot akkor még emlékezhetsz rá, hogy akkor azt írtam egy bejegyzésben, hogy a "pénzcsapok elzárása" csak blöff.

A mai hírek engem erősítettek meg:

Titkos hitellel tartja életben az EKB a görög bankszektort

Portfolio

A pénzcsapok elzárásáról szó sincs, sőt még nem hivatalos hiteleket is nyújtanak a görög bankszektornak.

Az EKB elnöke Mario Draghi annak idején amikor még a Goldman Sachs európai ügyleteit intézte segített eltűntetni a görög kormány adósságait a brüsszeli revizorok szemei elől.Öröm látni, hogy egy kicsit legalább megizzad amikor a saját szemetét próbálja a szőnyeg alá söpörni.

Transparency International: az állami támogatás megvonása a legdrágább megoldás

 

A Transparency International (TI) szerint a pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatot jelent, a javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de önmagában nem jelent megoldást, a rendszer átfogó rendezésére lenne szükség.

A TI ezt annak kapcsán közölte pénteken az MTI-vel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a költségvetés rossz helyzete miatt megvonná a 2013-as és 2014-es költségvetési támogatást a pártoktól.
    A szervezet közleményében ismerteti: Magyarországon a párt- és kampányfinanszírozás ügye máig rendezetlen, nem átlátható, hogy melyik párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak, és emiatt nem lehet tudni, hogy a pártok képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják.
    Úgy vélik, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya súlyos korrupciós kockázatokat jelent és azok orvoslására összetett megoldások szükségesek.
    Mivel a pártok és kampányaik finanszírozására vonatkozó szabályozás nem biztosítja megfelelően az átláthatóságot, nagy a kockázata annak, hogy a támogatásért cserébe a pártok a támogatók magánérdekeiket akár a választóik kárára is kiszolgálják - hangsúlyozzák. Hozzáteszik: az ebből fakadó károk hosszabb távon jóval több költséget jelentenek, mint a pártoknak jelenleg juttatott állami támogatás. - MTI

Ha a Transparency International képlete helyes, akkor a politikai korrupció csökkentésének legjobb módszere ha megduplázzuk az állami támogatást. Az adófizetőknek kell lefizetnie a politikusokat, hogy másoknak ne álljon módjában - ha jól értem.

Orbán Viktor ennek ellenére egy szögesen ellentétes javaslattal állt elő ami rendesen megosztja a közvéleményt. Meggyőződésem, hogy a miniszterelnök megnyilvánulása inkább csak hangulatjavító célokat szolgál, (esetleg a következő választási kampány időtartamára akarja ellehetleníteni az ellenfeleit) nem valódi szándékot tükröz. A váratlanul felbukkant mindenkit a saját oligarchái tartsanak el elvet nem lehet komolyan venni, ennek ellenére számos elemző bírálja azt a TI-vel együtt.

Azokat az érveket, és ellenérveket amelyeket már mások leírtak előttem nem fogom megismételni. A magánvéleményem az, hogy a pártfinanszírozás jelenlegi rendszere rossz, és a valódi népakaratot tükröző demokrácia kialakulását nagyban akadályozza. A társadalmi szervezetek elnevezéssel megtisztelt pártok olyan érdekközösségek, amelyek elsősorban gazdasági és egyéni érdekeket képviselnek. A személyes érdekek érvényesülését meghatározza az adott párt táplálékláncában elfoglalt pozíció, amit megfelelően szemléltet például a FIDESZ ideológiájának alkalmazkodása a vezetői életkorához, és az abból fakadó jellemváltozásához. A pártok állami finanszírozása a megélhetési politizálás táptalaja, és az elmúlt huszonnéhány év bőkezűsége az átláthatóság tekintetében nem hozott előrelépést. Az önfenntartó minta természetesen nem jelentené a politikai banditák azonnali eltűnését, de szélesebb teret kapnának azok akik a társadalmi tevékenységet nem elsősorban az anyagi szempontok alapján választják.

Orbán Viktorral egyetértek, a pártok állami finanszírozását meg kellene szüntetni, a különbség a véleményünk között csak annyi, hogy én ezt komolyan is gondolom. 

34.17$

33.05$

Már a csodák sem olyanok mint régen, manapság már 3 napig sem tartanak.

A diplomata rendszámmal rendelkező járművek sofőrjeinek, illetve a mentelmi joggal felvértezett polgártársaink szabályt-megvető vezetési stílusáról számos legenda kering, itt például találhatsz néhányat.

A következő videó nem új, de talán akad még valaki aki nem látta, és a véleményem szerint remekül szemlélteti a mentelmi előjogok vitathatóságát.

Azok kedvéért akik csak alapfokon beszélnek észtül, a történet röviden:

Az észt rendőrök kiszúrtak egy meglehetősen furcsán manőverező Toyota Corollát, és miután megállították kiderült, hogy egy totál részeg orosz diplomata vezeti. A rendőrök megkérték, hogy a saját, és mások biztonsága érdekében inkább ballagjon haza, vagy engedje meg, hogy ők hazavigyék. A diplomáciai mentességére hivatkozó sofőr megtagadta az együttműködést, és elhajtott. A rendőrök még néhány alkalommal megpróbálták feltartóztatni a diplomatát (sikertelenül) miközben ő egy italboltot keresett, ahol vásárolt még egy üveg vodkát, és zavartalanul autózgatott tovább.

A nemi erőszak vádja alól tisztázta a bíróság az IMF egykori elnökét, és a francia baloldal majdnem elnökjelöltjét, aki ellentámadásba lendült, és pert indított az őt megvádoló szállodai alkalmazott ellen. Egymillió dollár kártérítést követel.

Keresetet nyújtott be az őt tavaly szexuális erőszakkal megvádoló New York-i szobalány ellen a Nemzetközi Valutaalap volt vezetője. Strauss-Kahn rágalmazással vádolja a nőt. -Origo

Strauss-Kahn egyik ügyvédje szerint Nafissatou Diallo közvetlenül felelős az ügyfelét ért kiadásokért, a jó hírnevének megsértéséért, illetve a letartóztatása, és őrizetben tartása következtében elszenvedett megrázkodtatásokért.

Nem szeretnék konspirációs-teóriákat kreálni, és nem áll rendelkezésemre semmiféle bizonyíték, a sanda gyanút mindössze egy logikai bukfencre alapozom. Minden bizonnyal nem Strauss-Kahn az első magas beosztású személy aki a hatalmát, és a tekintélyét szexuális előnyökre próbálta váltani. Ezeknek az ügyeknek általában megvan az a közös tulajdonsága, hogy a hatóságok meglehetős óvatossággal és körültekintéssel kezelik őket, és lehetőleg mindent megtesznek annak érdekében, hogy a botlások ne kerüljenek széles nyilvánosság elé. Strauss-Kahn elfogása minden volt, csak diszkrét nem.

DSK esetében a letartóztatást, illetve az eljárást is óriási felhajtás övezte, és a végén, a bíróság megalapozatlannak találta a vádakat, és felmentette. Az IMF elnöki székét, és leendő francia elnökjelöltséget elveszítette ugyan, de a feltételezett nemi erőszakért nem kellett felelnie. A pozicióján, és a "jó hírnevén" kívül szinte semmibe nem került DSK-nak az ügy. Függetlenül attól, történt-e valami abban a bizonyos szállodai szobában, mi a realitása a hatóságok látványos, szinte cirkuszi fellépésének egy olyan kaliberű személy ellen mint Staruss-Kahn? Szerintem semmi.

A motíváció fontos kérdés. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint Sarkozy a francia titkosszolgálat segítségével próbált megszabadulni a riválisától. A konteók szintjén elmegy a történet, a francia titkosszolgák keze biztosan messzire elér, de arra nem vennék mérget, hogy az USA hatóságait nagymértékben képesek manipulálni. Ha mindenképpen választanom kellene a konspirációs-teóriák közül, én máshol keresgélnék.

Az IMF jelentősége megnőtt az európai válság kezelésében betöltött szerepe miatt. Strauss-Kahn az IMF elnökeként Brüsszellel, Berlinnel, az EKB-val, és az IMF trónörökössel szemben a gazdaságélénkítés politikájában látta a megoldást, és hangsúlyozta, hogy a szegényebb társadalmi rétegeket meg kell védeni a megszorító intézkedések káros hatásaitól.

A The Economist szerint a görögök bíztak DSK-ban, aki regnálása alatt egy "megértőbb és szelídebb" IMF létrehozására törekedett. A cikk szerzője azt is megjegyzi, hogy sokak szerint DSK azon kevés nem-német döntéshozók közé tartozott akik még Angela Merkelre is képes volt befolyást gyakorolni. Az európai-krízis megoldásában a döntéshozók megosztottsága és eltérő álláspontja komoly problémákat okozhatna a "gyógykezelés" kivitelezésében.

Nem bizonyít semmit, inkább csak érdekesség kedvéért töltöttem fel az áldozat, Nafissatou Diallo médiában megjelent különböző fényképeit.

Diallo 1.

Diallo 2.

Diallo 3. - Final Edition

A legújabb közvélemény-kutatások szerint semmi ok a pánikra:

Itt a fordulat, megúszhatjuk az összeomlást

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint az uniós paktumot támogató párt vezet Görögországban a pártok népszerűségi listáján. -Napi Gazdaság

Én még nem felejtettem el, hogy a május 6. előtt megjelent közvélemény-kutatások is a paktumot támogató pártok népszerűségének növekedését és egy koalíciós kormány hatalomra jutását jelezték előre. Tévesen.

Azok a közvélemény-kutatási eredmények amelyekre én bukkantam megint ellentétben állnak a Reuters értesüléseivel:

Mandátumok száma május 6 után:

   Várható eredmények a júniusi választásokra vonatkozóan, nem a Reuters forrásai szerint:

A közvélemény-kutatások manipulációjának változatos eszköztára áll rendelkezésre, a megkérdezettek csoportjának körültekintő megválasztásától az eredmények célirányos prezentációjáig, és azt gondolom, hogy ebben az esetben a paktum-párti erők népszerűségének szépítgetése propagandacélokat szolgál.

Az Európai Unió illetékeseinek, illetve a paktumot támogató görög erőknek a következő választásokig mindent el kell követniük annak érdekében, hogy meggyőzzék a görög közvéleményt, hogy a SZIRIZA és az általuk képviselt álláspont nem opció, valamint, hogy a megszorítások ugyan nem túl kényelmesek, de könnyen lehet rosszabb is.

Az MSZP kormányra jutva felülvizsgálná a gyanús földbérletpályázatokat
 

- Ha az MSZP kormányra kerül, felülvizsgálja a botrányt keltő állami földbérletpályázatokat - jelentette ki Mesterházy Attila a szocialisták szerdai elnökségi ülése után.

A pártelnök-frakcióvezető újságíróknak azt mondta: "ne nyugodjanak meg a fideszes haverok, hogy földhöz jutottak", mert az MSZP 2014 után minden olyan földbérletszerződést felülvizsgál, amely vélelmezhetően politikai nyomásra, a győztes politikai kapcsolatainak eredményeként, "mutyigyanús" körülmények között született, és eljárásokat kezdeményeznek azokkal szemben is, akik ezt az államigazgatásban lehetővé tették.

MTI

Mesterházy leszámol az oligarchákkal......

Ugye nem gondolja komolyan a Mesterházy, hogy a számonkérés maszlagot mégegyszer beveszi valaki? A Fidesz ezt már eljátszotta, és nem is kevés naív választópolgár szavazatát sikerült bezsebelniük a szájkaratéval. Ezt már csak a teljesen idióták, az kóros amnéziában szenvedők, vagy azok hiszik el akik egyébként is az MSZP-re szavaznának. Mondjuk elég nagy az átfedés.

A klasszikus váltópártok óvatosak a számonkéréssel, mert a vezetőik tudják, hogy ha keményen odacsapnak akkor a válasz sem marad el. Ez a politika iratlan játékszabálya. (Az MSZP váltópárti státusza erősen kétséges.) És mi lenne a következő lépése az Attilának a nagy leszámolás után? Nyilvánosságra hozná az ügynökök, és a tartótisztek névsorát?

"Olykor persze összecsapnak a jobbosok a balosokkal, de a végén kiegyeznek egymással, hiszen holló a hollónak nem vájja ki a szemét." - Orbánnak üzenem - FN24

Magyarországon csak azoknak kell komolyan tartania a számonkéréstől akiknek nincs az autójában EÜ-doboz, vagy izzókészlet.

Holló a hollónak.....

Termőföld fronton az aktuális kérdés most a vitatott állami földosztogatás, de.

A külföldiek földvásárlási moratóriuma 2014-ben jár le, mondjuk aki külföldi és nagyon szeretne bevásárolni az most is megteheti a zsebszerződések intézményrendszerének igénybevételével.

A földvásárlási moratórium nem csak hazánkat érinti, itt egy hír a szomszédból ami még március végén futott be:

Kétségbeesetten harcol termőföldjeiért Románia

Kétségbeesetten próbál Románia valamilyen megoldást találni a külföldieket érintő földvásárlási moratórium meghosszabbítására, a szaktárca rendelkezésére álló eszközök azonban korlátozottak − mondta lapunknak Tánczos Barna államtitkár.-Napi Gazdaság

Nem tudom, hogy mi a magyar kormány a szándéka a moratórium tekintetében, de a román példa arra enged következtetni, hogy ha akarnak akkor sem tudnak túl sokat tenni.  A két ország uniós szerződései nem valószínű, hogy sokban különböznek. Kétségbeesetten próbálkozni végül is a mi kormányunk is tud.

Az infláció hatásaival kapcsolatos tudásodat tesztelheted az Európai Központi Bank játékával, akár magyarul is. Jó szórakozást!

Katt ide!

Talán még él az emlékezetünkben, hogy nem is olyan nagyon régen bölcs miniszterelnökünk, megbízta a talán még nála is bölcsebb Matocsy Györgyöt, hogy készítsen egy nagy növekedési tervet. A meglehetősen valószerűtlen terv elkészítésébe unortodox módon még a lakosságot is be kivánták vonni. Azóta teljes a hírzárlat a dologgal kapcsolatban, én legalábbis nem hallottam róla, viszont kaptunk egy remekbe szabott megszorító csomagot.

A növekedési tervre pedig a hírek szerint komoly szükség lenne:

"Az idei első negyedévben a szezonális és naptárhatást is figyelembe véve éves szinten 1,5 százalékkal esett vissza a magyar gazdaság; a kiigazítatlan adatok szerint is 0,7 százalék volt a visszaesés. A kormányváltás óta nem alakult ilyen rosszul a GDP. A gazdaság lényegében recesszióba zuhant, a mostani visszaesése az elemzők által vártnál is nagyobb." - Index

Matolcsy tavaly év végén még 1.5%-os gazdasági növekedést vízionált, sőt saját bevallása szerint a 2012-es költségvetést is a GDP-növekedésre alapozta. Számos bejegyzésben utaltam rá, hogy akár csak 0.01 százalékos növekedés feltételezése is a tudományos-fantasztikum kategóriába sorolható. A hasonló jóslatok még abban az esetben sem állták volna meg a helyüket ha azt feltételezzük, hogy Magyarország képes kivonni magát a világgazdasági folyamatok hatásai alól.

Az brüsszeli bürokratákhoz hasonlóan a látszólag a magyar kormány sem képes felfogni azt, hogy a megszorító intézkedések eszetlen alkalmazása esetén a gazdasági növekedést el lehet felejteni.

Itt vége? - Elzárta a pénzcsapot az EKB!

Portfolio

Nem igazán értem az Európai Központi Bank lépését, különösen a bankpánikkal kapcsolatos hírek fényében. Az egy dolog, hogy egyre többen próbálnak felkészülni Görögország kilépésére, de ezzel a húzással akár elősegíthetik, sőt el is dönthetik is a dolgot. Könnyen lehet, hogy most már az is megpróbálja kimenteni a pénzét a bankokból akinek eddig ez meg sem fordult a fejében.

Komolyan az a szándéka az EKB-nak, hogy bedarálja a görög bankokat, vagy csak így próbálnak nyomást gyakorolni a pártokra, és a görög választókra?

Milyen meghatalmazás alapján döntötte el az EKB, hogy a görög kérdést egyoldalúan lezárja, szakmai kérdésekre hivatkozva?

Gondolom Draghi azért sejti, hogy a Görögország bedőlése megingatja néhány francia, spanyol, és még ki tudja milyen európai bank tőkehelyzetét is.

Blöff. Az EKB vadászpuskát tart a görögök fejéhez.

Kína követi Norvégia példáját és kiszáll Európából.

Kína állami befektetési alapja (China Investment Corporation) felfüggeszti az európai országok államkötvényeinek vásárlását. A világ ötödik legnagyobb állami alapkezelőjének elnöke Gao Xiquing Etiópiában, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott ezzel kapcsolatban.

"Ami jelenleg Európában történik aggodalomra ad okot"...." Továbbra is keressük a befektetési lehetőségeket Európában, de nem akarunk többé államkötvényeket vásárolni." - Bloomberg

A kijelentés első pillantásra talán ellentmondásosnak tűnhet, például a nemrégiben, Magyarországnak beígért egymilliárd eurós gigahitel tudatában, valójában azonban jól érzékelteti a stratégiaváltást. Az államkötvények értékesítéséből származó bevételeket a kormány arra költi amire csak akarja, a fejlesztési, vagy beruházási hitelekkel kapcsolatban azonban nem egészen ez a helyzet. A hitelt nyújtó fél feltételeket, kondíciókat szabhat, illetve meghatározhatja a fejlesztések irányát. A fejlesztési hitelek jól felfogott kínai érdekeket is képviselnek, amelyek például a Huawei-gyár építésében és a kínai gyorsvasútban testesülnek meg.

Ezt a befektetési stratégiát a kínaiak mér régóta alkalmazzák Afrikában, ahol az ásványkincsk kiaknázásank lehetőségéért cserébe kínai cégek végeznek beruházásokat.

Egy decemberi bejegyzésben, illetve tegnap is utaltam arra, hogy a görög lakosság egyre kevésbé érzi biztonságban a pénzét az ország bankjaiban. Azóta több hírportál is lehozta a 700 milliós sztorit.

"Karolosz Papuliasz görög kormányfő az athéni jegybank elnökével folytatott beszélgetésére hivatkozva azt mondta, hogy a betétesek 700 millió eurót vettek ki a bankokból az elmúlt időszakban.- Napi Gazdaság"

A bankpánik veszélyére már május 13-án figyelmeztetett az államfő a PASZOK kormányalapítási kisérletének megbeszélései során. A találkozó jegyzőkönyvének angol nyelvű kivonata itt olvasható.

"Az államfő Karolosz Papuliasz kezdte a találkozót azzal, hogy felhívta a figyelmet arra a veszélyre amit egy funkcionáló kormány hiánya jelent az ország borzasztó pénzügyi körülményei között, és a bankpánik kockázatára amely véleménye szerint már megkezdődött. Megjegyezte továbbá, hogy előzetes megbeszélések során Van Rompuy és Shultz biztosították arról, hogy hajlandóak segítséget nyújtani."

A betétek kivonása már korábban megkezdődött, a választások eredménye, vagy inkább eredménytelensége csak felgyorsította a folyamatot. A görög betétesek aggodalma érthető, figyelembe véve a jelenlegi események kimenetelének lehetséges verzióit.

Ha az ország elhagyja az eurózónát a lakossági euróbetéteket a bankok minden bizonnyal az új nemzeti fizetőeszközre váltják, amelynek az értéke, és értéktartó képessége is meglehetősen kétséges. Ha sikerülne az eurózónában maradni, az ország gazdasági állapota miatt elképzelhető, hogy a kormány korlátozni fogja a hozzáférést a megtakarításokhoz, illetve extrém adóterheket ró ki rájuk.

A betétesek rohama Brüsszelben is fejfájásra adhat okot, mivel a példa - a görög események kimenetelének függvényében - akár ragadóssá is válhat ami komoly kockázatot jelenthet az egyébként is gyenge lábakon álló portugál, spanyol, esetleg olasz bankok számára.

A bankok előtt kígyózó sorokról egyelőre nem érkeznek jelentések, de a betétkivonási hullám biztosan fokozódni fog a közeljövőben, és csak olaj lesz a tűzre ha ezt az illetékesek a bankok nyitvatarási idejének korlátozásával, esetleg zárva tartásával próbálják akadályozni.

A görög pénzügyminisztérium bejelentette, hogy kifizetik azokat a magánbefektetőket, akik visszautasították a kötvénycserét, és az azzal járó 53.5% buktát még márciusban.  A jelek szerint végül azok a kötvénytulajdonosok jártak jól akik kitartottak, és nem mentek bele a "hajvágásba". Az államcsőd ma elmarad.

A 485 millió eurót ugyan kifizették a kötvényeseknek, azonban egy újabb probléma merült fel: te mit tennél most egy görög helyében, ha lenne egy nagyobb bankbetéted? Pontosan. A Bloomberg szerint május 6-óta 700 millió eurót vettek ki a betétesek a görög bankokból.

Találtam egy videót amelyben Nógrádi György értekezik a görög helyzetről, itt megtekinthető.

Azt hiszem vitathatatlan, hogy az év legjelentősebb részvénypiaci eseménye a Facebook részvénykibocsátása. Lassan elérkezik a pillanat amikor mindenki vághat egy szeletet magának a Zuckerberg-tortából.  Megszámlálhatatlanul sok cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, amelyekből megtudhattuk, hogy egyesek szerint a részvény túlértékelt, mások szerint viszont mindenképpen érdemes lájkolni, illetve, hogy Warren Buffet egyelőre nem kér belőle.

Nem szeretném a szkeptikusok táborát gyarapítani, annyit azonban megjegyeznék, hogy a Facebook zsenialitása és számtalan hasznos funkciója ellenére gyakorlatilag csak egy közösségi oldal, termelő tevékenység nem áll a hátterében, (Farmville?) a profit jelentős része reklámbevételekből fakad. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy reklámcég nem lehet sikeres, de szerintem valami nincs teljesen rendben ha az "évtized" részvénykibocsátása egy közösségi oldalhoz köthető. A Facebook esetében viszonylag egyszerű volt felhajtást is generálni, mivel egy jól ismert brand-ről van szó, a név sokaknak ismerősen cseng.

Hosszútávú befektetés?

A hírek szerint a nagybefektetők, akik hagyományosan hosszabb távlatokban gondolkodnak, nem kapkodnak túlságosan a Facebook után. Ez érthető, hiszen a technológia rendkívül gyorsan fejlődik, az online közösségi trendek változásai pedig megjósolhatatlanok. A Facebook ugyanolyan gyorsan eltűnhet a süllyesztőben ahogy csúcsra tört ha egy új trend bontakozik ki. Láthattunk erre már példákat Myspace, Hi5, vagy az Iwiw.

Milyen lett volna a Facebook ha a kilencvenes években pattan ki valakinek a fejéből?

Korábban már utaltam rá, hogy holnap néhány befektetőt kellene kifizetnie a görög kormánynak, és véleményem szerint külső segítség nélkül a fizetésképtelenség határán vergődő, és jelenleg kormánynélküli ország nem biztos, hogy eleget tud tenni a kötelezettségeinek. Remélhetőleg alkudozni még tudnak.

A ZDF néhány napja dobott ki egy dokumentumfilmet Die Greichenland-Lüge, a görög hazugság címmel, ha beszélsz németül, és érdekel a téma a német nézőpontból érdemes rá szánni a majdnem egy órát.

Egy pillanatkép a filmből, ami a görög pénzügyminisztériumban uralkodó állapotokat szemlélteti a Zerohedge jóvoltából:

Ezt a cikket csak most vettem észre:

Szakértői kormány Görögországban?

Portfolio

És ki az aki erről ugat február óta?

A trojka már biztos lehet abban, hogy a görög választók többségét demokratikus eszközökkel nem tudják jobb belátásra bírni, és valószínűleg a legkényelmesebb megoldást, egy szakértői kormány "beiktatását" próbálják majd kierőszakolni. - Sorok Között

A demokratikus színjáték az utolsó felvonásához érkezett.

A rendőrség olyan állami szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása. - wikipedia

A rendőrség látványos szerepváltása körüli kérdések egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek. Nyilvánvaló jelei vannak annak, hogy a rendőrség nagyobb hangsúlyt fektet a közlekedésbiztonságra  - a szabálysértési birságok kiszabására - miközben hanyagolja az állampolgárok testi épségének, illetve vagyonának védelmével kapcsolatos feladatait.

Ezzel kapcsolatban még tavaly írtam egy bejegyzést, ezért most csak idéznék magamtól.

A közbiztonság alakulása függ a társadalomban végbemenő folyamatoktól, és a társadalom, illetve az aktuális kormányzat változásokra adott válaszaitól, a rendvédelmi, megelőző, és végrehajtó szervek működésének hatékonyságától.

A rendőrség általános feladatai nem szorulnak különösebb magyarázatra, azonban a poltikai, gazdasági, és társadalmi változások átrendezhetik a feladatok fontossági sorrendjét.A fontossági sorrend meghatározása a kormány hatáskörébe tartozik, így elsősorban egy ország vezetőinek szempontjait tükrözik, amely ideális esetben igazodik a társadalom közbiztonsággal szemben támasztott igényeihez.

A gazdasági körülmények negatív változása önmagában is komoly változásokat idézhet elő. A súlyos állami kiadásokat jelentő rendfenntartásra is rávetül a megszorítások árnyéka, ami a rendelkezésre álló források átszervezéséhez vezet van, az új prioritásoknak megfelelő módon.

A közlekedésbiztonság fogalma is új értelmet nyer amikor a ravaszul kihelyezett traffipaxok egyetlen célja a szabálysértési bírságokból származó költségvetési bevétel-terv teljesítése.

Gondoljunk csak bele mennyivel kifizetődőbb egy 8 órás traffipax műszak, mint egy vidéki betöréses lopás elkövetőinek kézrekerítése, és a kiszabott bűntetés végrehajtása.

Ahogy az említett bejegyzésben utaltam is rá, a költséghatékonyság szempontjából sokkal kedvezőbb az indokolatlanul magas szabálysértési bírságokkal foltozni a költségvetési lyukakat, mint például a vagyon, és életellenes bűncselekmények elkövetőit üldözni, illetve a büntetésvégrehajtás kiadásait fedezni. Ez a gyakorlat azonban csak rövidtávon jelenthet némi előnyt a bevételi oldalon, a közbiztonság romlása hosszútávon nem csak társadalmi, hanem igen komoly gazdasági következményekkel is jár. A bűnügyi szempontból súlyosan fertőzött térségek gazdasági értelemben is leépülnek, amit például a zuhanó ingatlanárak megfelelően tükröznek. Aki teheti menekül, a vállalkozási kedvet pedig alaposan letörheti a bűnözésből eredő extra kockázat megjelenése. Ezeket a területeket a kormányzat vagy hagyja örökre eltűnni a térképről, vagy pedig különböző programok keretében megpróbálja újjáéleszteni, ez azonban egy rendkívül hosszadalmas, és költséges folyamat, és sajnos igen gyakran sikertelen is.

A kormány nem tudja, vagy nem akarja felfogni, hogy az úgynevezett "egyenruhás bűnözés", a különböző önkéntes rendvédelmi szervezetek, és gárdák megjelenése nem maga a betegség, csak a tünet, és azt jelzi, hogy a kormányzat rossz válaszokat ad a közbiztonság problémás kérdéseire.

A rendőri erők pézbehajtókká züllesztése talán segít csökkenteni a költségvetési hiányt, azonban könnyen visszafelé sülhet el.

Nem tudom, hogy csak a véletlen műve volt-e, vagy az Index szerkesztője volt humoros kedvében csütörtökön, de a bankszövetség lázadásáról tájékoztató cikk közvetlenül a leggazdagabb magyarok vagyoni helyzetének elemzése alatt volt fellelhető a főoldalon. Lehet, hogy csak én találtam viccesnek.

135 milliárd: Csányi Sándor a leggazdagabb

Az OTP-vezér vagyona 20, Demján Sándoré 35 milliárddal csökkent a Napi Gazdaság 100 leggazdagabb magyar kiadványa szerint.                                    2012.05.10. 16:51

Patai: A tranzakciós adó elfogadhatatlan

A bankszövetség elnöke szerint az új adó sérti a kormánnyal kötött korábbi megállapodást.                                                                                                                              2012.05.10. 17:09

Mindenesetre nem értem a felhajtást, végül valamilyen formában úgy is a lakosság fog fizetni. Nekem van egy olyan érzésem, hogy a hazai érdekvédelmi szervezetek közül bankszövetség működik a leghatékonyabban. A kormánynál mindenesetre biztosan ügyesebbek, akiknek pedig az egész magyar lakosság érdekeit kellene képviselnie.

Tegnap éppen a lengyeleknél verte ki a biztosítékot a nyugdíjkorhatár-emelgetése:

Durva nyugdíjkorhatár-emelés a lengyeleknél

Napi Gazdaság

Nem egyedi esetről van szó, Európa szinte minden országában hasonló intézkedéseket hoznak, ezen már mi is átestünk. A fokozatosan, meghatározott időközönként automatikusan emelkedő nyugdíj-korhatár trükkje abban rejlik, hogy a népszerűtlen törvénymódosítással nem kell minden évben terrorizálni a közvéleményt, elég egyszer lenyeletni a keserű pirulát, és utána szinte észrevétlenül tolódik a nyugdíjbavonulás időpontja.

A nyugdíj előtti néhány évben általában valamiféle védelem illeti meg a munkavállalókat ami érthető, az idősebb korosztályhoz tartozókat már nem szivesen alkalmazzák a munkáltatók. A probléma szerintem az, hogy ezzel még a munkahelyek száma nem növekszik, tehát a nyugdíjkorhatár-emelkedés miatt továbbszolgáló munkaerő gyakorlatilag a pályakezdők helyét foglalja el. A korhatár-emelgetéssel ugyan az állam megspórol valamennyit a nyugdíjakon, de a kifizetett munkanélküli segélyek, és egyéb juttatások új kiadásként jelentkeznek. Természetesen most lehetne vitát nyitni arról, hogy melyik összeg a nagyobb, de az intézkedésnek a költségvetésin kívül társadalmi vonzata is van.

Távol áll tőlem, hogy különbséget tegyek a fiatalok, és az idősek munkaerőpiaci értékében, a munkanélküliség tekintetében azonban látok némi különbséget. Általánosan elmondható, hogy a fiatalok türelmetlenebbek, elszántak, idealisták, sokkal kevésbe hajlandók beletörődni a nyomorba, álmaik vannak, amelyekért hajlamosabbak kockázatokat vállalni.

Általában a fiatalok dobálják a molotov-koktélokat.

Noam Chomsky 1991-ben megjelent Deterring Democracy című könyvében egy mondatban foglalta össze a szovjet testvéri megszállás alól frissen felszabadult európai országokkal kapcsolatos  jövőképét: banánköztársaságokat vízionált a volt szocialista államok romjain. Mindenki döntse el magában, hogy mennyire talált be Chomsky jóslata.

Ángyán József a hirhedt FN24 interjúban kifejtette a dél-amerikai nagybirtokra épülő mezőgazdasági modellel kapcsolatos nézeteit:

Már ott sem működik, ugyanis tönkreverte a társadalmat. Annak idején megjelent az észak-amerikai tőke, felvásárolt mindent, a falvak népéből kiválogatott magának néhány főt, akit éhbérért alkalmaz, a többieket a városok körüli gettókba üldözte, borzalmas szociális, egészségügyi, bűnözési problémát gerjesztve. A befektető számára ez így hatékony, hiszen olcsón jut erőforráshoz, extraprofithoz, a kisemmizettek ellátását pedig az államra tolja. - Ángyán:Orbánnak üzenem - FN24

A munkanélküliség szempontjából teljesen mindegy, hogy az a külföldi tőkések, vagy a magyar nagybirtokosok tevékenységéből fakad.

A nagybirtokok tulajdonosai a lehető legkevesebbet szeretnének a munkaerővel kapcsolatos kiadásokra fordítani. A számukra ideális -nulla forint - munkaerőköltséget nem valószínű, hogy valaha sikerül elérniük, viszont mindig arra fognak törekedni, hogy ezt az értéket minél jobban megközelítsék.

A másik probléma a nagybirtokokkal, hogy a tulajdonosaik a termelési kapacitásuk miatt illetve a profitmaximalizálás érdekében a világpiaci keresletet, és árakat veszik figyelembe a döntéseik során, és ez nagy kiterjedésű monokultúrák kialakulásához vezet. A mammutgazdaságok jövedelmezőségének szempontjából ez az optimális megoldás, azonban a helyi, és országos igényekre ezek a gazdaságok nem tudnak, illetve nem is akarnak reagálni, ami az importált élelmiszerek arányának a növekedéséhez vezet.

Az óriásgazdaságok a politikai és anyagi tőkeerejüknél fogva tovább híznak, és a mezőgazdasági tevékenység bevételei, valamint a mezőgazdaságban hasznosítható területek egy egyre szűkebb nagybirtokos-részvénytulajdonos kör kezében összpontosulnak. A középkor feudalizmusánál ez annyival rosszabb, hogy a 21. század földesurainak már a jobbágyaik munkaerejére sincs szüksége. Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszakban kialakult nagybirtokokat a külföldieket érintő moratórium lejárata után, jelentős haszonnal, egyben el lehet passzolni, és nem osztrák kisgazdák fognak sorban állni értük.

A hírek szerint a PASZOK vezér Evangelosz "Jabba" Venizelosznak nem sikerült kormányt alakítania, ez mondjuk várható volt, de azért próbálkoznak.  A Demokratikus Baloldal késznek mutatkozott beszállni a megszorítócsomag-párti koalícióba, annak ellenére, hogy a szavazataik jelentős részét azért kapták mert az ellenkezőjével kampányoltak, de a politika már csak ilyen. A megismételt választások esetére leírták magukat, ennyit biztosan elértek. Ha sikerülne is megalapítani ezt ezt a koalíciós kormányt, valószínűleg akkor sem húznák sokáig.

Valamit nagyon össze akarnak hozni, mert a SZIRIZA a közvéleménykutatások szerint az új választásokon tarolni fog, ahogy ezt itt olvashattad először.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy május 15-én lejár néhány görög államkötvény 430 millió euró értékben, amivel olyan türelmetlen magánbefektetőknek tartoznak akik nem vettek részt a kötvénycsere programban, nem voltak hajlandók egy fillért sem leírni az adósságból, és hiánytalanul szeretnék látni a pénzüket. Ilyen például a norvég állami befektetési alap, amelyről az általam is idézett Portfolio cikk tévesen állítja az ellenkezőjét.

Vajon ki fogja felköhögni ezt az összeget egy olyan országban, ahol pillanatnyilag se pénz se kormány? Talán az EU, vagy az ECB? Ha senki nem fizet az államcsődöt jelent, vagy megpróbálnak megint időt kérni.

Az angol fogadóirodákban már nem lehet a görög kilépéssel kapcsolatos fogadásokat kötni. Nem egy CDS, de jellemzi a helyzet bizonytalanságát.

A jó hír viszont, hogy a német pénzügyminiszterre nem szakadt rá a plafon:

Schäuble: Az eurózóna elviselné Görögország távozását

Index

A lényeg azonban odaát van: JP Morgan.

Május 9.-én az Európa-nap alkalmából mondott nem éppen ünnepi beszédet Nigel Farage az UKIP, az angol függetlenségi párt európai parlamenti képviselője. Egy függetlenség-párti képviselő általában hivatalból szkeptikus az unióval kapcsolatban kapcsolatban, Farage azonban szokatlanul komor képet festett a jövőre vonatkozóan.

Elmondta, hogy szerinte az EU Titanic jéghegynek ütközött, a nemzetállamok az euró börtönében vergődnek, és a közeljövőben zavargásokra, esetleg forradalmakra is lehet számítani egyes tagállamokban. Felhívta a figyelmet a görög választások eredményére, -amelyeket az 1932-es német választásokhoz hasonlított - a középpártok összeomlására, és a szélsőségek erősödésére. Itt állnék meg egy kicsit.

Kétségtelen, hogy a szélsőségnek, vagy radikálisnak elkönyvelt mozgalmak és pártok jelentős részét jól jellemzik ezek a kifejezések. Azonban nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a domináns politikai és gazdasági erők hagyományosan minden olyan megnyilvánulást szélsőségesnek bélyegeznek amely a hatalmukat megkérdőjelezheti.

Ha az 1500-as években lett volna mainstream média, valószínűleg Dózsa Györgyöt is minimum szélsőségesként jellemezték volna. Szélsőséges nézetei miatt Galilei is az inkvizíció birái előtt találta magát, de órákig lehetne sorolni a példákat. Elképzelhető hogy arról a demokráciáról amit mi ismerünk az unokáink már azt fogják tanulni, hogy nem volt más, mint az elnyomás kifinomult eszköze.