A Fed eszközvásárlási programjának szigorítását a híradások szerint "kirobbanó optimizmussal" fogadták a piacok.
Egyelőre úgy néz ki, hogy a részvénypiacok vonatkozásában ez tényleg elmondható.
A kötvénypiacokon azonban gyülekeznek a viharfelhők:
Az amerikai kötvénypiacon sem unatkoznak eközben a befektetők. A hosszú állampapírhozamok kétéves csúcsra emelkedtek, persze mérsékeltebb forgalom mellett az ünnepek miatt.
Utoljára 2011 júliusában kértek ekkora hozamot a befektetők a 10 éves amerikai államkötvényekért.
Itt jobban látszik:
Nagyon kellemetlen lenne, ha ez megismétlődne:
Az elmúlt két hónapban rekordértékű, közel 80 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az amerikai kötvényalapokból és ETF-ekből, mialatt a hozamok a májusi 1,61 százalékról múlthéten 2,74 százalékig emelkedtek. A hozamok csak június 19-től 34 bázisponttal kerültek feljebb, miután Ben Bernanke arról beszélt, hogy megkezdhetik kötvényvásárlási programjuk mérséklését. - 300 milliárd dolláros bukó a biztonságos kötvényeken - Investor
Talán még emlékszel George Zimmermanra, aki még tavaly lőtt le egy fegyvertelen 17 évest.
Zimmerman azzal védekezett, hogy miután követni kezdete a gyanúsan sétálgató figurát, a jobb fizikumú tizenéves rátámadt, és csak önvédelemből lőtt.
A bíróság nem találta bűnösnek.
Nem találta bűnösnek egy floridai esküdtszék George Zimmermant, akit azzal vádoltak, hogy tavaly februárban agyonlőtt egy 17 éves fegyvertelen fekete bőrű fiút, Trayvon Martint. A hattagú esküdtszék - mindnyájan nők, közülük öten fehérek, egy pedig latin-amerikai származású -, két napon át, összesen 16 órát tanakodott azon, hogy milyen döntést hozzon, és végül helyi idő szerint szombat este úgy határozott, hogy Zimmerman nem bűnös. - Felmentették a 17 éves fiút lelövő rendészt - Index
Steven Skiena, a Stony Brook egyetem informatikaprofesszora, és Charles B. Ward, a Google szoftverfejlesztője arra vállalkoztak, hogy rangsorolják a történelem jelentősebb figuráit.
Elsőre talán meglepő, hogy történészek helyett informatikusok próbálkoznak ilyesmivel.
A problémát azonban nem hagyományos módszerekkel közelítették meg.
Kreáltak egy algoritmust, amely a rangsorolja a történelmi személyeket a velük foglalkozó Wikipédia cikk hossza, PageRank-ja, az oldalaik olvasóinak mennyisége, a hírnév, és a tetteik alapján.
A módszer miatt sokan megkérdőjelezik a kutatás hitelét, elsősorban azért mert forrásként kizárólag a Wikipédia angol nyelvű oldalait használták fel. Emiatt legfeljebb a nyugati történelem alakjainak a rangsoráról beszélhetünk.
A tanulmány egyik kritikusa szerint egyébként is kétséges, hogy a történelmi jelentőséget mérni lehet.
Az biztos, hogy lehetetlen olyan legjelentősebb történelmi figura listát készíteni, ami mindenkinek tetszeni fog. (Az én listámon például biztosan az első 10-ben lenne Edward Bernays.)
És itt a TOP 10 a számítástechnikusok szerint:
1. Jézus (7 B.C. - A.D. 30)
2. Bonaparte Napoleon (1769 - 1821)
3. Mohamed próféta (570 - 632)
4. William Shakespeare (1564 - 1616)
5. Abraham Lincoln (1809 - 1865)
6. George Washington (1732 - 1799)
7. Adolf Hitler (1889 - 1945)
8. Arisztotelész: (384 - 322 B.C.)
9. Alexander the Great (356 - 323 B.C.)
10. Thomas Jefferson (1743 - 1826)
Marx a 14. helyen áll, Sztálin (18), Albert Einsten (19), Leonardo da Vinci (29), és Elvis Presley (69) előtt.
Az Index a napokban buktatta le a Gyermekrák Alapítvány vezetőjét, aki az alapítvány gyermekmentőjével utaztatja magát. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, és a mutyi nem korlátozódik a Gyermekrák Alapítványra. Az alapítványok jelentős része elsősorban az anyagi haszonszerzés érdekében létrejött megélhetési alapítvány.
Az első látásra talán szigorúnak tűnő szabályozás számos kiskaput hagy az alapítványok futtatói számára. Nem hiszem, hogy nagy titok lenne, hogy számos szervezet esetében a felajánlások jelentős része az alapítók zsebében landol. A propagált cél általában kimerül némi látszattevékenységben.
Az elmúlt hetekben két, daganatos gyerekek támogatására létrehozott alapítványról, a Dagantos.hu-ról és a Gyermekmentő Támogató alapítványról derült ki , hogy csupán a bevételeik 7 százalékát költötték beteg gyerekek támogatására, a többi pénzből pedig luxusapartmanokat béreltek és a barátaikat támogattak. Az alapítványok gazdálkodása papíron rendben volt, de egy részletesebb Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) átvilágítás után kiderült a csalás. - Mire és hogyan költ a Gyermekrák Alapítvány? - Index
Az SZJA 1% felajánlásának a lehetősége, különösen jövedelmezővé, ezzel együtt vonzóvá tette az alapítvány szektort.
Nem állítom, hogy minden alapítványt gazemberek hoztak létre, de garantálom, hogy ha az Index cikke alapján a hatóságok, vagy az újságírók ráállnak a témára, nagyon érdekes dolgokat találnak majd.
Az Egyesült Királyságban is vagyonokat lehet keresni az alapítványokkal.
Az egyik ismerősöm miután megszerezte a diplomáját a szigeten, önkéntes munkát vállalt egy alapítványnál. Ez ott divat, mert jól mutat az önéletrajzban. Ott szembesült azzal, hogy az alkalmazottak többsége - hozzá hasonlóan - önkéntes volt. A vezetők azonban az ottani viszonylatban is óriási tiszteletdíjakat tettek zsebre, és az alapítvány által finanszírozott szolgálati autókkal jártak. Mercedes S-osztály.
A mutyizó alapítványok piszkos ügyeivel a Charity Watch UK blog foglalkozik.
Néhány eset a közelmúltból:
A birminghami székhelyű Age Concern alapítvány elméletileg az támogatásra szoruló idő embereket segíti.
Tavaly 2,141,594 font adomány folyt be, ebből 1,417,078 fontot fizettek ki tiszteletdíjakra, és az ezekkel kapcsolatos járulékokra. A főnök 100000-110000 fontot vihet haza évente.
A nélkülözők megsegítésére létrejött Comic Relief alapítványról kiderült, hogy az adományokat inkább befektetik, ahelyett, hogy azokra az ügyekre fordítanák, amelyek nevében pénzt tarhálnak.
150 millió fontot halmoztak fel az évek során, aminek jelentős részét fegyvergyártók, alkohol, illetve dohánycégek részvényeibe fektették.
A személyi juttatások összege 2008-tól 2012-ig 7.1 millióról 13.5 millió fontra emelkedett.
Így is lehet harcolni a szegénység ellen.
A Comic Relief ügyeiről a BBC is készített egy dokumentumfilmet, amit a közeljövőben tűznek majd műsorra.
Ezek a nyugati példák talán segítenek elképzelni, hogy mi mehet itt, Mutyisztánban.
A Gyermekrák Alapítvány körül kirobbant botrányra a Fidesz is felkapta a fejét, rendőrségi vizsgálatot szeretnének, illetve jogszabály módosításokat, amelyekről a tisztességesen dolgozó alapítványokkal egyeztetnének.
Az a kérdés, hogy melyik alapítványokat tekinti a Fidesz a tisztességesen dolgozónak.
A tisztességesen dolgozókat, vagy a saját érdekszféráikba tartozókat?
Az Európai Unió 28 pénzügyminisztere megállapodott szerda este a bankunió következő eleméről, az egységes bankszanálási mechanizmusról (SRM) - jelentették be hivatalos források. - Megvan az európai bankszanálási megállapodás - Napi Gazdaság
A Financial Times bloggere szerint azonban nem sok mindenre jó, mert:
- A döntéshozatal nehézkes, agyonbürokratizált
- A források elégtelenek egy komolyabb bankválság kezeléséhez
- Nem teljesen világos, hogy a mechanizmus hogyan lesz képes forrásokat bevonni a piacokról
- Az végleges rendszer lassan lép működésbe (2025)
- A fő célt - a banki és szuverén kockázatok elkülönítését - nem sikerült elérni
Brazília 36 új Gripen leszállításával bízta meg a Saab-ot, a légierő korszerűsítési programjának keretein belül. Sokáig az amerikai F-18 volt a befutó. Az NSA elszúrta.
A Brazil kormány 4.5 milliárd dollárt fizet a gépekért, és további milliárdokat kaszál majd a Saab az alkatrész ellátási, és fenntartási szerződésekkel - jelentette a Reuters.
Ez volt eddig a legnagyobb külföldi Gripen megrendelés.
A döntés meglepte az érintett cégeket.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint azért választották a Gripeneket, mert a Saab ajánlatának a feltételeit találták a legkedvezőbbnek.
Egy névtelenségbe burkolózó kormányközeli forrás szerint, az országot, és személyesen az elnöknőt is érintő amerikai lehallgatási botrány miatt ejtették a Boeing ajánlatát.
Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese nemrégiben az áfacsalások megszüntetésének lehetetlenségéről nyilatkozott.
Varga szerint egyszerűen tudomásul kell venni, hogy az áfacsalást nem lehet felszámolni. "Lehet harcolni ellene új intézményekkel, hatékonyabb ellenőrzéssel, új eszközökkel, de ebben az áfarendszerben mindig lesznek, akik bűncselekményt követnek el, ahogy vagyon elleni bűncselekmények is mindig lesznek, és gyilkosságok is" - Nem tudunk mit kezdeni az áfacsalásokkal - Index
Varga szerint jobban tesszük, ha megtanulunk együtt élni a jelenséggel.
A cukros bácsikkal szemben ugyan tehetetlenek a hatóságok, de legalább a társadalomra rendkívül káros, jogosulatlan adatkezelőkre lecsapnak. Azért ez is valami.
Csütörtök reggel fél nyolc körül négy nyomozó kereste fel lakásán Horváth Andrást, a NAV-botrány kirobbantóját, és házkutatást tartottak nála. A Nemzeti Nyomozó Iroda emberei a Közép-Magyarországi Regionális Adóigazgatóság főigazgatójának feljelentése nyomán jártak el, jogosulatlan adatkezeléssel gyanúsítják a volt NAV dolgozót, és olyan iratokat kerestek a lakásán, amelyek a hivatali működésével összefüggésben adótitkot képezhetnek – nyilatkozta Horváth az Átlátszónak. - Horváth: A zöld dossziét akarták a rendőrök – videóinterjú - Átlátszó
De mielőtt valakiben felmerülne az a pimasz gondolat, hogy Horváthot esetleg zaklatják a hatóságok, ilyesmiről szó sincs.
Csak teszik a dolgukat, elugrottak a bizonyítékokért:
A Fidesz mindig is arra kérte Horváth Andrást, tárja fel dokumentumait, álljon a hatóságok rendelkezésére, és adja át nekik a nála lévő konkrét bizonyítékokat, ha már a nyilvánosságnak vagy politikusoknak nem mutatja meg – mondta Kocsis. - Kocsis Máté: A hatóságok teszik a dolgukat - MNO
Az Európai Központi Banknál rájöttek, hogy az olcsó jegybanki forrásokból a perifériás országok államkötvényeit vásárolják a bankok.Na ne má...
Persze ezzel eddig is tisztában voltak Frankfurtban, de most azt szeretnék elérni, hogy az államkötvények halmozása helyett, inkább a lakosságnak és a vállalkozásoknak hitelezzen a pénzügyi szekta.
Peter Praet kifejtette, hogy az EKB jövő évben esedékes, 130 eurózónabeli bankra kiterjedő vizsgálatát a jegybank felhasználhatná arra, hogy szigorítsa a sokáig kockázatmentesnek tekintett szuverén kötvényekkel kapcsolatos elvárásait. Az EKB ezzel kombinálhatja likviditásbővítő és felügyeleti funkcióját: miközben elképzelhető, hogy újabb forrásokkal segíti meg az eurózóna bankjait, megnehezítheti számukra, hogy ezt a forrást (hitel helyett) államkötvénybe fektessék. Praet szerint helyes eszköz lenne erre, ha a stressztesztek során tőkeképzést követelnének meg a bankoktól államkötvény-portfóliójukra. - Vizsgáztatják a bankokat - Lesznek érdekességek - Portfolio
Az EKB az olcsó pénzzel mesterséges keresletet gerjeszt a perifériás országok állampapírjaira, aminek következtében alacsonyabbak a kötvényhozamok. Ez sokat segít a problémás országok finanszírozásában, és a stabilitás látszatának fenntartásában. A bóvli országok is 7% alatti kamatokkal jutnak hitelhez. A jegybanki pénzt a bankok a saját országaik államkötvényeibe fektetik.
A problémára egy októberi Bloomberg-Portfolio cikk is felhívta a figyelmet:
Nagyobb kitettséggel rendelkeznek hazájuk állampapírpiacán az európai bankok, mint bármikor az európai adósságválság során - írja a Bloomberg. Ez nyugtalansággal töltheti el a piacokat, hiszen túl szorossá teszi a pénzügyi kapcsolatot a bankok és az állam között. Egyikük gyengélkedése magával ránthatja a másikat, negatív spirált indítva ezzel. - Eldurranhat a bankok mérlege, ha kitör egy újabb európai adósságválság - Portfolio
Az olasz államkötvényekből elsősorban az olasz bankok vásároltak be:
A spanyolból pedig a spanyol pénzintézetek:
Ha sikerül elérnie az EKB-nak azt, amit Praet ismertetett, akkor a bankoknak sokkal kevésbé lesz kifizetődő államkötvényekbe fektetni, és ez a kötvénypiacra is kihat majd.
Persze nincs olyan probléma amit ne lehetne megoldani, egy kis extra pénznyomtatással:
Amennyiben az EKB stressztesztje miatt lefulladna a háztartási és vállalkozói hitelezés az eurózónában, az EKB újabb körben árasztaná el olcsó hitelekkel a bankokat - jelezte Praet. - Vizsgáztatják a bankokat - Lesznek érdekességek - Portfolio
A dolog érdekessége, hogy a pontosan a pénzintézetek állampapírokkal szemben megnövekedett kitettsége szavatolja, hogy a trojka mindent meg fog tenni az eurozónás államok államcsődjének elkerülése érdekében.
Egy remek cikk jelent meg ma a 444-en, arról, hogy az adófizetők pénzén fenntartott intézmények jól fizetett tisztségviselői hogyan szervezik ki néhány pénzügyi tanácsadócégnek a válságkezelést.
Gyakran átláthatatlanul, nyilvános pályázat nélkül bízzák meg őket, így nem igazán elszámoltathatóak, ráadásul sokszor felmerül az összeférhetetlenség, mert több szállal kapcsolódnak befektetési alapokhoz és más pénzügyi szolgáltatókhoz. Az is nyugtalanító, hogy alvállalkozókat is megbíznak, akikről senki sem tudja, milyen érzékeny belső információkhoz van hozzáférésük, és mire használják azokat. - Egy tucatnyi cég irányítja az euróválságot - 444
A cikk olyan kérdéseket feszeget, mint az összeférhetetlenség, a belső infók, az átláthatatlanság, és a többi, és kötelező elolvasni!
Én már csak ennyit tennék hozzá:
A pénzügyi válság kialakulását nem tudták megakadályozni, még csak előre jelezni sem. Most a szemetet is alvállalkozókkal takaríttatják.
Minek fizetjük ezt a rengeteg állami és EU-s bürokratát amikor semmire sem jók?
Ma kezdődik 2013 utolsó kamatmeghatározó ülése az Egyesült Államokban, amelynek végét, és Ben Bernanke beszédét, a szokásosnál is feszültebben várja a piac. Óriási a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy már most csökkentik-e az eszközvásárlások mértékét, vagy megvárják vele a jövő év elejét. - Sorsdöntő nap a mai - Portfolio
Mennek a találgatások, hogy visszavesznek-e a pénznyomtatásból, vagy majd legközelebb. A saját véleményem ezzel kapcsolatban már leírtam néhányszor, csak ismételni tudom. Szerintem se ma, sem pedig a következő év során nem várható az eszközvásárlások mértékének csökkentése.
A Pénzügyi szemle blogon megjelent elemzés, amiben minden benne van, amit a Fed mai döntéséről tudni akarsz:
Philipp Bagus, a Ludwig von Mises Institute kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy ez a kínos kérdés természetes velejárója a papírpénzrendszernek, amely hosszú távon önpusztító. Túl nagy a kísértés ugyanis a rendszerben ahhoz, hogy ha valami nagy baj van – államcsődök, pénzügyi rendszer összeomlása, hitelválság -, akkor az államok pénzt nyomtassanak. Ez a legkönnyebb út, a pénzpumpa, a politikus pedig mindig a legkönnyebb utat választja. Könnyebb pénzt nyomtatni, és abból kifizetni az adósságokat, mint takarékoskodni és felelős gazdaságpolitikát folytatni. - Be van kódolva az összeomlás - Pénzügyi Szemle Online Blog
A problémákra adott kényelmesebb válaszok hosszútávon általában kényelmetlenebb eredményekhez vezetnek. Ahhoz, hogy ezt belássuk, a monetáris politikában sem kell feltétlenül jártasnak lennünk. A saját életünk során bőven találkozhattunk hasonló példákkal.
Tudod, amikor a Józsi megint elhalasztotta az elvonót.
Csányi Sándor fellélegezhetett, amikor a Kúria állást foglalt a devizahitelek ügyében.
Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés - döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában hétfőn. Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. - Döntött a Kúria: az adós viseli a devizahitelek kockázatát - Napi Gazdaság
Biztosan nagy kő esett le Mario Draghi szívéről is, aki korábban célozgatott rá, hogy nem örülne, ha a devizahiteles perpatvarokból kifolyólag veszteséget szenvednének el a bankok.
A Bloomberg (egy kis túlzással élve) arról írt, hogy a magyar legfelsőbb bíróság megakadályozta 17 milliárd dollár értékű devizahitel szerződés-érvénytelenítését, továbbá felidézték a Moody's korábbi álláspontját, amely szerint a bankszektort negatívan érintő gazdaságpolitikai döntések, károsan befolyásolhatják Magyarország adósságbesorolását.
Rogán Antal, aki mostanában a bírósági határozatok felülbírálására szakosodott, úgy nyilatkozott, ahogy egy politikushoz illik a választások közelében:
A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát. - Rogán: a Kúria a bankok oldalára állt - Portfolio
El tudom képzelni, hogy egyik reggel majd egy kamerával jelenik meg, valamelyik OTP-fiók előtt.
A Matolcsy-féle MNB tudomásul vette a döntést, egyúttal felhívták arra a figyelmet, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások ügyét még nem tette tisztába a Kúria.
És már nem is fogja, mert a Kásler ügyhöz hasonlóan, ezt is lepasszolták az Európai Bíróságnak.
Engem meglepne, ha a bankokat hátrányosan érintő, döntést hoznának.
Az unió a bankrendszert akarja stabilizálni, nem a devizahiteleseket.
Az Európai Unió ismét "jó" példával szemléltette a központosított bürokratikus rendszerek hatékonyságának hiányát.
A cukorral kapcsolatos áfacsalások ügye Horváth András nélkül nem lenne téma.
A kormány ugyan a végletekig elmenne a dolog szőnyeg alatt tartása érdekében, de a közvélemény figyelmének, illetve a választások közeledtének köszönhetően ez most ne olyan egyszerű.
A bizottságot szabotálják, de kitalálták a fordított áfát.
Tételezzük fel, hogy más termékek esetében a fordított áfa valóban hatékony megoldásnak bizonyult.
Mivel Magyarország az Európai Unió tagállama, ezért a fordított áfa bevezetéséhez engedélyért kell folyamodnunk az Európai Bizottsághoz.
Az Európai Bizottság formai hibákra hivatkozva elutasította a kérelmet.
A magyar kérelem esetében nem teljesült az egyik alapvető feltétele annak, hogy az Európai Bizottság különleges eljárásban, úgynevezett "gyors reagálású mechanizmus" (QRM) keretében vizsgálja az ügyet. A QRM elindításának fő feltétele a vélelmezett csalás kiterjedtsége mellett, hogy egy tagországban hirtelen, váratlanul bukkanjanak csalásra. - Formai hiba volt az elutasított fordított cukor áfa - Gazdasági Rádió
Az mindenesetre az Európa Bizottság elutasító válaszából is kiderül, hogy a cukrozás régóta űzött mesterség hazánkban.
Ezért ők gyorsan nem tehetnek semmit. Igaz, hogy kiterjedt csalásról van szó, viszont nem váratlanul bukkantunk a jelenségre.
Ha komolyan vehetjük az évi 1000 milliárdot, akkor az naponta kb 2.7 milliárd forintot nyúlnak le. Brüsszelt azonban ez nem érdekli, amíg a papírmunka nincs rendben, addig meg van kötve a kezük.
Kárpótlásul azonban küldtek néhány praktikus jó tanácsot.
A tegnapi hétfő híreire még Rákosi Mátyás is büszke lehetne.
A tankönyvkiadás államosítására sürgősséggel akar pontot tenni a Főnök.
És a tankönyveken kívül a mérnököket is állami kezelésbe vennék:
Államosításként fogják fel a magyar mérnökök a kormánynak azt a tervét, hogy 2014 és 2020 között az uniós beruházások tervdokumentációját csak állami tervezőirodák állíthatnák össze. A terv továbbá súlyosan versenyellenes, és nemcsak a magánszférát teszi tönkre, hanem a teljes magyarországi tervezést, állítják. - Kiakadtak a mérnökök az államosítási terveken - Index
Egy újabb megható történet a fogyasztói társadalom legsötétebb bugyraiból. Karácsonyi horror 2013.
Tao Hsiao leugrott a Xuzhou-i Golden Eagle International Shopping Center 7. emeleti belső folyosójáról, miután a barátnője a többszöri felszólítás után sem volt hajlandó véget vetni a maratoni karácsonyi bevásárlásnak.
Szemtanúk szerint a Tao azzal érvelt, hogy a partnerének már így több cipője van, mint amennyit az élete során képes elhasználni. A barátnő szerint Tao csak el akarta rontani a karácsonyt. Ezután következett a ugrás.
A 38 éves férfi a karácsonyi dekoron keresztül a földszinten elhelyezkedő standra zuhant, és a becsapódás pillanatában meghalt.
Rajta kívül senki sem sérült meg.
Arról nincs hír, hogy a barátnő folytatta-e a shoppingolást a kihallgatás után.
Nagyon szívesen írnék börtönbe vonuló bankárokról, de sajnos ritkán van erre lehetőségem.
A mai nap kivétel, Izlandon letöltendő börtönbüntetést szabtak ki 4 banki alkalmazottra a hét elején, ráadásul nem is portásra meg a takarítóra, hanem igazi nagykutyákra:
Hreidar Mar Sigurdsson volt vezérigazgató, Sigurdur Einarsson, az igazgatótanács egykori elnöke, Olafur Olafsson, az egyik többségi tulajdonos, és Magnus Gudmundsson, a bank luxemburgi ágának vezérigazgatója a vádak szerint eltitkolta, hogy egy katari befektető a banktól kapott kölcsönt felhasználva lett a bank részvényese. - Börtönbe mennek az izlandi bankárok - NOL
A szóban forgó bank a Kaupthing, a madarakat pedig azért ítélték el mert, az összeomlás időszakában egy katari befektetőnek eladták a pénzintézet részvényeinek 5.1%-át, és kölcsönt is ők folyósítottak rá. A vád szerint megtévesztették a piacot, és ezzel nehéz vitába szállni.
A tanúk szerint a tranzakció egyetlen célja a Kaupthing részvényárainak a turbózása volt.
Ahogy korábban is írtam Izlandon sem fenékig tejföl a válságkezelés, de ott okozza a legkevesebb szenvedést.
És ha nem is hiszünk el feltétel nélkül mindent a Gallup-nak, az biztosnak látszik, hogy az izlandiak nem lövik HIV-vírussal magukat a segélyért, mint a görögök, akiket megmentett az unió.
Az Európai Unió és az Európai Tanács elnökségének tárgyalópartnerei szerdán megegyeztek a jövő bankmentéseinek menetéről. A direktíva célja, hogy ezentúl ne az adófizetők állják a pénzügyi szervezetek megmentésének költségeit.
Eleinte igyekeztek cáfolni, hogy a ciprusi betétrablás mintaként szolgálhat majd a későbbiekben. És mégis.
A ciprusi sablont a technikai részletek kidolgozása után még jóvá kell hagynia az Európai Tanácsnak és az unió parlamentjének is. Elvileg 2016 január 1-től léphet hatályba, két évvel korábban a tervezettnél.
Az új szabályozás szerint első körben a részvénytulajdonosoknak, és a kötvénytulajdonosoknak kell veszteségeket elkönyvelniük. Csak ezek után következne a 100000 euró feletti betétesek beáldozása. Ciprus Light.
Az adófizetők elvileg csak akkor lépnek a képbe, ha ez még mindig nem elég a bank életben tartásához.
Mindenképpen pozitív, hogy az első csapásokat nem az adófizetők, és a betétesek szenvedik majd el.
Viszont egy rossz hír, piaci pletyka, vagy egy stresszteszt során előkerült rejtett veszteség felbukkanásának is igen komoly következményei lehetnek a kötvény, illetve részvénypiacokra nézve.
Csak gondolj bele egy részvénytulajdonos helyzetébe, aki megneszeli, hogy valami nem stimmel azzal a bankkal, amelynek a papírjaiba fektette a pénzét.
Akár csak egyetlen árva bank megmentésével kapcsolatos rémhír is képes lenne láncreakció-szerű részvényeladásokat generálni, ami a legrosszabb esetben, akár az összes eurozónás bank piaci kapitalizációját megtizedelheti.
Ilyen az, amikor egy alapjaiban hibás rendszert próbálnak foltozgatni. Az egyik probléma megoldásával kreálnak egy nagyobbat.
A terv szerint a bank megmentése érdekében úszni fog a hitelezők, a részvénytulajdonosok, a betétesek vagyona, vagy egy része, és ez még mindig nem jelenti azt, hogy az adófizetőknek ne kellene esetleg a zsebükbe nyúlni.
Szóval sok ember pénzt veszít.
Pontosan úgy, mint amikor egy bank csődbe megy.
Mire elkészülnek a legfaszább bankmentési tervükkel, a pénzintézetek megmentése több anyagi áldozattal jár, mint a csődjük. Ráadásul a probléma forrása (a gazdaságilag életképtelen bank) is űzheti tovább a ipart.
A CCTV szerint a légszennyezettség egyesítette az embereket, akik az egymással szembeni szolidaritásról tettek bizonyságot, egyenlőbbé tette őket, mert a szegényeket, és a gazdagokat egyaránt érintetté a szmog káros hatásai, továbbá bölcsebbé is tette őket, mert tisztábban látják a gyors gazdasági növekedés következményeit.
A mérgező légszennyezettség a kínaiak humorérzékét is fejlesztette, az internetet ellepték a szmoggal kapcsolatos poénok.
A szmog a műveltség tekintetében is jól jött, ugyanis fejlődtek a meteorológiai, földrajzi, kémiai, fizikai, és történelmi ismeretek - állítja az állami hírcsatorna.
A hír egyelőre nem magyar vonatkozású. Egyelőre.De azért kapaszkodj meg.
Az Egyesült Államok nem csak az Európai Unióval dolgozik átfogó kereskedelmi és beruházási partnerség kiépítésén. Lehetőleg az év vége előtt tető alá akarják hozni a Csendes-óceáni Partnerségi Megállapodást is, (TPP) Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Malajzia, Vietnám, Brunei, Szingapúr, Chile és Peru közreműködésével.
A dolog nem halad annyira zökkenőmentesen, mint amennyire Washingtonban szeretnék. Nincs mindenki elragadtatva.
Az ellenállás bizonyos okaival az Index már foglalkozott, a Wikileaks által kiszivárogtatott információkra hivatkozva:
„A TPP-vel megvalósulhat minden, amit az óriásvállalatok a Jézuskától kértek. Hollywoodnak, a zeneiparnak és a nagy IT-cégeknek nagyon fog tetszeni mindez″ – nyilatkozta Matthew Rimmer szerzőijog-szakértő. A Herald szerint a megegyezés az Egyesült Államok szövetségi és nagyvállalati érdekeinek oltárán feláldozza a felhasználók és vásárlók jogait. - Drágább rákgyógyszerek jöhetnek - Index
A napokban a Huffington Post birtokába került néhány, a TPP-vel kapcsolatos, és nem éppen a nyilvánosságnak szánt dokumentum.
Az iratok tanulsága szerint csak a japán, és az amerikai kormány támogatja azokat a javaslatokat, amelyek gyakorlatilag politikai erővel ruháznák fel a nagyvállalatokat, illetve korlátoznák a pénzügyi szervezetek szabályozásának lehetőségeit.
A megállapodás tervezete alapján a külföldi vállalatok egy nemzetközi bíróságon megtámadhatnák az együttműködési szerződést aláíró országok törvényeit és jogszabályait, ha azokat nem tartják megfelelőnek az üzletmenet szempontjából.
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény (NAFTA) keretein belül már próbálkozott ilyesmivel az Exxon Mobil, a Dow Chemical és az Eli Lilly, amikor az offshore, illetve a palaolaj kitermelésre, a növényvédő szerekre, és gyógyszeripari szabadalmakra vonatkozó kanadai jogszabályok megváltoztatására tettek kísérletet.
Nem lep meg, hogy az ilyen törekvések ellenérzéseket váltanak ki. Az sem rossz, hogy a nagy együttműködési szerződés részleteit kiszivárogtatott dokumentumokból ismerheti meg a közvélemény.
A Világgazdaság oldalán novemberben jelent meg Joseph Stiglitz írása, a "partnerségi" megállapodásokkal kapcsolatban.
Kötelező darab:
Az Egyesült Államok erős beruházási paktumokat próbál nyélbe ütni a két „partnerségi” megállapodás keretében, amelyek egyike az Atlanti-, a másik a Csendes-óceánon ívelne át. Az ilyen lépésekkel szemben azonban egyre erősebb az ellenállás.
A hazai mobilpiacra tényleg ráférne egy kis verseny. De egy állami mobilcéggel nem járnánk jól.
Hétfőn ismét szárnyra keltek az állami mobilvállalattal kapcsolatos rémhírek:
Megjelent az NMHH weboldalán a 450 megaherzes frekvenciasáv szabad blokkjára vonatkozó pályázati dokumentáció. A frekvenciablokk díja 150 millió forint, lapunk információi szerint az MVM Zrt. lehet a kiíráson a befutó, vagyis könnyen előfordulhat, hogy mégis lesz állami mobilszolgáltató - Beszáll a mobilüzletbe az MVM? - Világgazdaság
Szerencsére egy másik vezető hírből azt is megtudhattuk, hogy ez miért hülye ötlet:
Budapest — Úgy tűnik, jól teljesítettek az elmúlt évben az állami cégek vezetői, sorra kapták a prémiumokat, amely 9-10 havi fizetést is jelenthetett nekik pluszban. - Tízmilliós prémiumok állami cégvezetőknek - Blikk
A MSZP nekiment a kormánynak a szar PISA-eredmények miatt. Szerintem alaptalanul.
Az intézmények központosítását katasztrofális hibának tartom, azonban nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen rövid idő alatt, ennyi kárt okozott volna a oktatási reform. De lehet, hogy tévedek.
Persze ha a következő PISA-teszten tovább romlanak az eredmények (feltételezve, hogy a kormány marad), akkor majd azt mondják, hogy a PISA-val van a baj.
Lehet, hogy csinálnak majd egy saját tesztet.
Lehet, hogy az első változat már el is készült:
Forrás:444
Én a magam részéről abban sem vagyok teljesen biztos, hogy a romló PISA valóban a magyar tanulók képességromlását tükrözi. Talán éppen az ellenkezőjét.
El tudom képzelni, hogy a fiatalok bizonyos jelekből arra következtetnek, hogy Magyarországon a sikerhez nem feltétlenül a tudáson keresztül vezet az út. Akkor minek strapálják magukat?
Az Európai Bizottság lelkesen dolgozik a válságkezelésen. Egy újabb bankmentési javaslattal álltak elő.
Magukat mentenék meg az euróövezeti bankok a tervezett bankmentő csomagról szóló legújabb elképzelés szerint, amelyet a müncheni Süddeutsche Zeitung ismertetett szombati számában. Az újság azt írta: az Európai Bizottság javaslata szerint 2025-ig, de legkésőbb 2028-ig létrehoznának egy központi pénzalapot, amelyet 55 milliárd euróval töltenének fel az euróövezeti bankok befizetéseiből. - Így mentenék az európai bankokat - Portfolio
Ezek szerint soha többé nem kell az adófizetők, vagy a betétesek pénzéből megmenteni a csődközeli pénzintézeteket?
Tévedés.
2025-ig, vagy 2028-ig hoznák létre a bankok önmentő alapját, 55 milliárd euróval.
2008-óta a bankmentésekre valamivel több mint 5000 milliárd eurót hagytak jóvá az európai adófizetők.
Ennek ellenére a rendszer még mindig nem mentes a kockázatoktól.
Az előjelek azonban nem túl jók, Mario Draghi ECB-elnök is utalt arra, hogy a kontinens néhány bankjának további tőkeemelésre lesz szüksége, emellett az IMF stabilitási jelentése is további potenciális veszteségforrásokat tárt fel. A Valutaalap szerint elsősorban az olasz, a spanyol és a portugál bankrendszer kerülhet bajba a nagy számban bedőlő vállalati hitelek miatt, Olaszországban és Portugáliában ráadásul a veszélyes állomány még nincs teljes egészében fedezve céltartalékokkal. - A korábbinál jobban a bankok körmére néznek Európában - Napi Gazdaság
A 55 milliárd euró egy vicc, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egyedül a spanyol bankok mérlegkönyveiben 187.8 van milliárd eurónyi nem teljesítő hitel.
A kémműhold nem új találmány, ez azonban egy különleges darab.
Edward Snowden szivárogtatásainak köszönhetően most már biztosra vehetjük azt amit eddig csak sejthettünk. A amerikai titkosszolgálatokat minden létező adat érdekli, és mindent meg is tesznek a megszerzésük érdekében.
És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa, a Snowden dokumentumoknak eddig nagyjából csak az 1%-a került a nyilvánosság elé.
A jelek szerint azonban az amerikai hírszerzés igyekszik eleget tenni az átláthatósági elvárásoknak..
A DNI a legújabb kémműhold, az NROL-39 fellövését például élőben közvetítette a Twitteren.
Ez eddig még talán nem is annyira érdekes, gondolom a legújabb technológiai csodákkal van felszerelve, amelyekkel már az alsógatyádat is le tudják hallgatni.
Izland először a devizahiteleseit mentette meg, úgy, hogy illegálisnak monda ki a legfelsőbb bíróság a devizában nyilvántartott hiteleket. Most egy újabb adósmentő csomagról döntöttek.
Izlandon a devizahiteleket ugyan likvidálták, de komoly terhet jelentenek a lakosságnak az inflációhoz kötött lakáscélú jelzáloghitelek.
Ezen szeretne változtatni a kormány, egy 1.25 milliárd dollár értékű adósságleírási programmal.
Az izlandi kormány hatalmas hitelkönnyítő programról döntött: a lakosságnak csaknem 1 milliárd euróval, vagyis majdnem 300 milliárd forintnak megfelelő összeggel csökkentik az inflációhoz kötött jelzáloghitelek után fizetendő terheit.
Az hitelkönnyítés egy része adómentesség formájában, a másik része közvetlen adósságleírásban nyilvánul majd meg.
A kormány a pénzügyi szervezetekre kivetett adók növeléséből finanszírozza a programot.
A bankok 2008-óta 2 milliárd dollárnyi lakossági hitelt engedtek el, az izlandi pénzügyi szolgáltatók szövetsége szerint. Természetesen nem önszántukból.
Az IMF és az OECD egyáltalán nem tartja jó ötletnek az adósság elengedését.
A Standard & Poor’s a hír hallatán negatív kilátással látta el Izland besorolását.
Izlandon sincsenek csodák, de a harmadig negyedévben 4.9%-kos GDP növekedést produkáltak az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliség októberben 5%-on állt.
Illusztráció
