Gazdasági csoda, vagy totális összeomlás felé kormányozza az országát a Abe Shinzo? Szerintem az utóbbi, de akadnak még optimisták.
Tegnap találtam egy cikket, amely szerint japán gazdasági csoda kibontakozásának lehetünk a szemtanúi, a miniszterelnököt pedig a modern kor szamurájaként ábrázolja:
A modern kor szamuráját a fiskális és a monetáris politika teljes fegyverarzenálja szolgálta akaratának érvényesítésében, melyeket látva a piac elismerően fejet hajtott. A fiskális és monetáris stimulusok ugyanis célba találtak, és a jen elképesztő ütemű leértékelődését vonták maguk után, kiváló helyzetbe hozva ezzel az exportorientált szektorok vállalatait, melyek évek óta csipkerózsika álmukat aludták. Mindez pedig azt eredményezte, hogy Sinzó Abe politikájának hála, a japán részvénypiac minden képzeletet felülmúló erősödést produkált 2013-ban, maga mögé utasítva a világ vezető tőzsdéit. - Történet egy szamurájról, aki felvirágoztatta országa részvénypiacát - Portfolio
A Nikkei 225 valóban zúzott, 60%-ot emelkedett 2013-ban. Ez tényleg a gazdasági csoda félreérthetetlen jeleként kellene értelmeznünk?
Mert ha igen, akkor van egy rossz hírem a kapitalizmus számára.
A banánszocializmus jobban teljesít:
Ez itt a venezuelai részvénypiac elmúlt egy éve. Több mint 480% plusz, gazdasági csodáról azonban mégsem beszél senki, nem véletlenül.
Azért, mert ilyesmiről szó sincs.
A fontosabb piacokat azonban tényleg alázták, de lehet, hogy csak azért, mert a gazdaságuk méretéhez képest a legnagyobb arányú pénznyomtatási gazdaságélénkítési programot futtatják.
A cikk szerzői szerint a kormány és a jegybank sikeres gazdaságpolitikájának köszönhetően a piacok bizalma erősödött japánnal és a részvényeikkel szemben.
Mellékeltek egy listát a legnagyobb bizalmat élvező vállalatokról:
A piacok szerint a fukusimai erőmű üzemeltetőjét, a TEPCO-t övezte a legnagyobb bizalom 2013-ban. Ez azért komoly.
A másik sikertörténet a japán fizetőeszköz, a jen gyengítését övezi. Ezzel az export fellendítését szerette volna elérni Abe Shinzo.
A szerzők szemléltetik, hogy részvénypiacok szintjén be is jött a jen "áldásos hanyatlása", az exportorientált vállalatok papírjai erőre kaptak.
A realitás talaján más a helyzet.
Japán külkereskedelmi mérlege:
Októberben új rekordot döntött Japán külkereskedelmi hiánya, miközben jelentősen nőtt az export és az import is.
A tokiói pénzügyminisztérium szerdán közölt adatai szerint a hiány 1,09 ezer milliárd jent tett ki, ezzel tizenhatodik hónapja megszakítás nélkül deficites a külkereskedelem. - Csúcsot döntött a japán külkereskedelmi hiány - HVG
Addig amíg tart a pénznyomtatás, a Nikkei is szárnyalni fog. Amikor azonban véget ér, vagy a világ ráébred, hogy a jegybanki kártyatrükkökkel önmagában nem lehet meggyógyítani egy gazdaságot, na akkor kezdődnek a problémák.
Japán államadóssága a GDP 245%-a, a kormány éves bevételeinek a 2000%-a. Az kibocsátott államkötvények túlnyomó részét a Bank of Japan vásárolja fel - de az is lehet, hogy mindet.
Én mindenesetre remélem, hogy az Abenomics tényleg gazdasági csodaként kerül majd a gazdaságtörténeti elemzésekbe. Mert a bukása esetén a piacok azonnal elveszítik a bizalmukat, az amerikai, az angol és az európai jegybankok lazítási politikájával szemben.