Mindig is érdekeltek a társadalomtudományok, mindig kíváncsi voltam voltam rá, hogy milyen mozgatórugók állnak az emberi viselkedés mögött. Karl Marx sejtette.
Eleinte pszichológiával vagy szociológiával szerettem volna foglalkozni a társadalmi jelenségek alaposabb feltérképezése érdekében. Mostanában nem ugyan szerencsés Marxra hivatkozni, de abban feltétlenül egyetértek vele, hogy az emberi cselekedetek túlnyomó többségét elsősorban a gazdasági környezet határozza meg. Vállalom, hogy ez a megközelítés esetleg szűk látókörre utal, de a gazdaság tényezők szinte mindig ott rejtőznek a cselekedeteink hátterében.
És akkor bemutatkozik a szőke herceg 2.0:
„Épp ideje, hogy felvilágosítsalak Titeket arról, hogy mi nők nem vagyunk azok a földre szállt, mosolygós, buta cicababák, akiknek Ti, Macsók gondoltok minket. Azt hiszitek, hogy mi, hercegnős meséken nevelkedett nők tündérmeséket álmodunk, esküvőre, gyerekre, boldog családra vágyakozunk. Igen, a szívünkkel ezt kívánjuk, olyan tisztán, mint Anyáink és Nagyanyáink. De sajnos ez nem az a világ, ahol megéri várni a szőke herceget fehér lovon, ez már az a világ, hogy a szőke herceg sármos, őszülő és középkorú, Volvót vezet, anyagi biztonságot nyújt, mi pedig mosunk, főzünk, takarítunk. Szépségszalont nyitunk a pénzéből, neveljük a gyermekeit, amíg ő húszas cicababákat dug." - Hagytam, hadd dugjon addig, amíg nekem is jó - Velvet
A fejedelmi többes használata ellenére nyilvánvalóan nem lehet általánosítani, valószínűleg nem mindenki gondolkodik úgy mint a levél szerzője. De az, hogy egy ilyen vélemény - még ha névtelenül is - vállalható, sokat elárul a gazdasági körülmények párkapcsolatokra gyakorolt hatásairól. Mivel a jómódú partnerek piacán a kereslet-kínálat aránya nem kiegyensúlyozott, az anyagi biztonságért cserébe egyre szélsőségesebb kompromisszumok születnek.