Semjén Zsolt a jótanuló, nem fogadta meg a baráti tanácsomat, és egyelőre nem mond le, pedig tudom, hogy rendszeresen olvassa a blogot, és egyszer már lájkolt is.
A töredelmes szánom-bánom akkor inkább lemondok helyett egy rövid sajtótájékoztatón papírról olvasva utasította vissza az erkölcsi vádakat, mielőtt elmenekült volna az újságírók kérdései elől, hiszen neki küldetése van ami nem várhat. A védett állatok vadászhatósága nemzetegyesítés nem tréfadolog. Jóhiszeműen járt el, amikor azt feltételezte, hogy soha nem derül ki a csalás, különösen nem 20 év múlva, a politikai pályafutása csúcsán. Ahogy korábban is írtam, azért jó politikusként elhelyezkedni, mert az ilyen kínos esetekben nyugodtan lehet politikai támadásra hivatkozni. Semjén Zsolt ezt még fokozta is, a "fekete PR" kifejezéssel sikerült gazdagítania a politika áldozatainak a szótárát, kétséget sem hagyva a HVG és az ELTE, illetve a lemondását követelők sátánista mivolta felől.
Közben beindult a katolikus lobbi, az ördög ügyvédjeként előlépett Jobbágyi Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, aki formai hibákra hivatkozva próbálja karaktergyilkolni az ELTE vizsgálóbizottságát. A csalás tényén ez nem sokat változtat, mindenesetre köszönjük tanár úr, szép próbálkozás.
Azonosított szöveghelyek Semjén Zsolt 1992-es szociológiai szakdolgozatának második kiadásában
██ Semjén Zsolt saját PPKE-HTK-ra benyújtott 1991-es teológiai disszertációja nem megfelelően hivatkozva
██ Molnár Attila Károly 1993-as Új vallási jelenségek című cikke és 1992-es Feljegyzések a Kaotikus Fegyházból című írása
██ Lothar Gassmann: New age - kommt die Welteinheitsreligion? (1987) című könyvéből hivatkozás nélkül átvett táblázat
██ Címlap, tartalomjegyzék, jegyzetek és források
██ Nem azonosított vagy eredeti saját munka
Forrás: Wikipédia
Úgy tűnik, hogy a Fidesz a KDNP magánügyének tekinti a protokollpápa szakdolgozata körüli problémákat, nyilvánosan egyelőre nem foglaltak állást, pedig a Semjéngate az egész kormányra a hiteltelenség fényét veti, ami valószínűleg nem hiányzik a kampány bemelegítési szakaszában.
Részemről a Semjén-ügyet lezártnak tekintem. Ha lemond, vagy lemondatják, akkor egy kínos közjáték végére tehetnek pontot, ha azonban marad, akkor egy nagy piros céltáblát ragasztanak a kormányzó pártszövetségre, amelyre nagyon sokan fognak célozgatni a kampány során. A szolnoki eredmények után talán érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy meddig érdemes védeni a védhetetlent.