sorok között

sorok között

A harmadik atombomba

2013. április 13. - Politikai Ateista

A japánok gázt adnak a szakadék szélén, és benzinnel oltják a tüzet. A Véleményvezér szerint a pénzügyi atombomba esetleg jól is elsülhet, én azonban nem vagyok ennyire optimista.

Ha a japán kísérlet sikeres lesz, az könnyen példát mutathat mind az USA, mind Németország számára, illetve reménykedésre adhat okot abban a tekintetben, hogy nem muszáj, hogy a mostani válság két évtizedig tartson. Ha azonban nem lesz hatásos vagy túlságosan is hatásos lesz (azaz Japán nem hagyja abba „időben" a pénznyomtatást), akkor többé-kevésbé működőképes gazdaságpolitikai eszköz nélkül maradtak a nagy nyugati országok. - Pénzügyi atombomba:Japán beveti - Véleményvezér

A kiköltekezni magunkat az adósságból elv tényleg jól hangzik, és a legkisebb politikai ellenállásba ütközik, de folyamatosan többet költeni a bevételeknél elkerülhetetlenül csődhöz vezet. A nyugati országok közül már jó néhány elindult a japán úton, de korántsem lesz annyi idejük kísérletezgetni. A japán atombomba dominó-hatása felgyorsíthatja az eseményeket.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy az erőltetett pénznyomtatás lehet az egyetlen működőképes eszköz a nyugati országok kezében. Legfeljebb a jelenlegi gazdaságpolitikai és pénzügyi keretek között.

A japán jegybank elnökének illik hivatalból optimistának lenni. De már ő sem hangzik annyira magabiztosnak:

Nem számítok arra, hogy Japánból olyan tőkekiáramlás lenne, ami lavinaszerű jengyengülést váltana ki - jelentette ki ma az új japán jegybankelnök, amellyel reflektált Soros György ezzel ellentétes múlt heti kijelentésére. Harihuto Kuroda szerint a múlt csütörtökön bejelentett rendkívül agresszív monetáris élénkítésnek nem célja, hogy a jent gyengítse, igaz közben megjegyezte, hogy meglátása szerint a japán államadósság pálya fenntarthatatlan. - Visszaszólt Sorosnak az új japán jegybankelnök - Portfolió

Japán kötvénykibocsátások (kék) és adóbevételek (piros) összege 1965-től napjainkig:

Japantaxvsbonds.JPGTGSF advisors

 

Ami pedig a japán fizetőeszközt illeti, úgy látszik, hogy a sok lazítás kezdi megtenni a hatását.

Az arany árfolyama dollár (piros) és jen (kék) 2012 április - 2013 április:

Hyperinflation.png

Kitco via Max Keiser

Akad olyan vélemény is amely szerint a japán jegybank intézkedései középtávon tőkekorlátozásokhoz vezethetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr485217647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sírköves Slomó 2013.04.13. 22:26:08

A jengyengülés japánnak jó, jenben van a nagy adósság.

Az igazi para akkor lesz amikor az amerikai nyugdíjalapok kezdenek majd jüant venni nagyban. Idióta amcsik meg is érdemelnének már egy kiadós szopókúrát.

Gekko 2013.04.13. 23:25:38

@Elli Vízel - The Ultimate Survivor: Miért idióták, és miért érdemelne meg bárki is egy kiadós szopókúrát? Netán bántottak téged? Vagy csak fáj valami?

nuttmeg 2013.04.14. 03:11:42

Szerintem egyertelmu, miert "erdemelnek meg". Ha ket bekezdesben kellett volna osszeszedetten, kulturaltan megfogalmaznia a velemenyet, az joval nagyobb intellektualis erokifejtest igenyelt volna. Igy meguszta kozel nullaval.

[megmondoember] 2013.04.14. 07:47:43

Valaki elmagyarázhatná már a posztolónak, hogy a belső költés definíció szerint nem tudja azt okozni amit ő vár tőle. Egyik zsebedből a másikba átrakva nem csökken a pénz mennyisége.

Valójában az intenzív belső költés úgy értékeli le a jent, hogy közben a belső életszínvonal nem csökken. Tehát a "sima" inflációval szemben, ahol a belpolgár is megszívja a pénz értékcsökkenését, a vad állami költekezésen keresztüli leértékelés csak a külső adósságot értékteleníti el, miközben a belpiacon megtartja a keresetek vásárlóértékét (még ha nominálisan nagyobb összegből is).

A lényeg tehát, hogy a kormány nyugodtan költekezhet (ha ez amúgy magát az államháztartást, devizatartalékokat nem borítja, hitel felvételét nem igényli, hanem vannak tartalékok), csak arra kell figyelnie, hogy minden beruházás amire költ egyrészt jellemzően infrastrukturális legyen (szó szerint maradandó és áttétes értéket keletkeztessen), másrészt hogy a költésekből a pénz és a profit nagy része ne külföldre szivárogjon.

Semper Fidelis 2013.04.14. 07:56:59

@Gekko: Emlékeztetnék arra, hogy a válság úgy indult, hogy az amik többszáz százalékra behiteleztek ingatlanokat, majd amikor kipukkadt a lufi, becsomagolták őket pedigrés bankok kötvényeibe. Ezt eladták a jó öreg Európának, így idetolva a trágyát.
süti beállítások módosítása