Ezen a héten zajlik a Bilderberg-találkozó az angliai Watford közelében, és már annyira nem titkos, hogy a résztvevők teljes listáját a Telegraph is lehozta.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso természetesen nem hiányozhat, és Christine Lagarde sem. Lesz ott még egy csomó pénzügyminiszter, bankok, biztosítók, és egyéb multik első emberei.

Nem is olyan régen derült ki, hogy mégiscsak a félőrült összeesküvés-mániásoknak van igazuk. Az internetes információáramlásnak köszönhetően egyre kényelmetlenebbé vált letagadni a döntéshozók és a befolyásos emberek titkos randevúit.

Az Economist végül 2011-ben hozta le a találkozókat "hivatalos" szintre emelő Davignon interjút. Akkor az írtam, hogy ezentúl nem azokat kell  hülyének nézni akik hisznek a Bilderbergek létezésében, hanem azokat akik azt feltételezik, hogy valami rosszban sántikálnak a zárt ajtók mögött.

Richard Hoolbrooke, a 90-es évek egyik legbefolyásosabb diplomatája korábban úgy nyilatkozott lapunknak az eseményről, hogy "nincs benne semmi különös. Amerikaiak és európaiak jönnek el, két napig ülnek és beszélgetnek. Soha nem hoznak döntést semmiről és egy csomó mindenben nem értenek egyet. Viccesen azt mondanám, hogy közel sem olyan fontosak, mint amennyire magukat képzelik. És természetesen egyáltalán nem olyan fontosak, mint ahogy azt az összeesküvés-elméletek kedvelői gondolják. Ha eljönne egy Bilderberg-találkozóra, nagyon unatkozna. - Újra ülésezik a 130 fős háttérhatalom - Index

Pedig erről szó sincs, ők csak a javadat akarják. Pontosabban a javaidat.

De ha egyszer már úgyis négyszemközt unatkoznak a politikusok a cégvezetőkkel, akkor igazán megvitathatnák az adóelkerüléssel kapcsolatos problémákat. Ez mostanában úgyis trendi téma Brüsszelben és a G-találkozókon is.

Charlie Skelton volt az, aki mainstream újságíróként először kezdte feszegetni a Bilderberg kérdést, a Guardian hasábjain. Szerinte sincs szó konspirációról, csak a világ legbefolyásosabb lobbicsoportjáról.