Az Európai Központi Bank lazítás tekintetében kétségtelenül le van maradva a többi nagy nemzeti banktól (BofA, BoJ, FED). Nem biztos, hogy ez sokáig így marad.
Az első finomutalás-féleség szerintem az IMF elhibázott számítása körüli műszenzáció volt. Az IMF ritkán ismeri be ha hibázik, a Reinhart−Rogoff elmélet pedig egyébkény is nettó baromság. Nincs két teljesen egyforma adottságú ország, nincs két olyan gazdaság amelynek az adósság-tolerancia szintje megegyezne. És kétlem, hogy az univerzális határértéket pontosan 90%-ban meg lehetne határozni.
A globális válságkezelésen dolgozó megszorításpárti politikusok egyik leggyakrabban ismételgetett tétele könnyen lehet, hogy néhány ügyetlen Excel-hibából ered − állítják a Reinhart−Rogoff szerzőpáros állításait újraszámoló közgazdászok. - Kasnyik Márton: Megdőlt a megszorításpártiak alaptétele? - Napi Gazdaság
A második célzás is az IMF-től érkezett:
A világnak gyorsabb növekedésre van szüksége, de különösen Európának - nyilatkozta Christine Lagarde. A Nemzetközi Valutaalap elnöke szerint a nagy jegybankok közül az EKB az egyedüli, amely tehet még valamit a növekedés érdekében. - Lagarde: kivételes helyzetben az EKB - Portfolio
Már Barroso is az irányváltást sürgeti:
Figyelemre méltó nyilatkozatot tett ez Európa egyik legtekintélyesebb politikusa. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyanis azt követelte, hogy vessenek véget a szigorú takarékossági normáknak a tagállamok részére - írja a Spiegel Online. - Barroso véget akar vetni a túlzott megszorításoknak - Világgazdaság
A megszorításpárti németek megdöbbentek a kijelentésen, de a közeljövőben valószínűleg fokozódik majd a nemzetközi nyomás Európán, annak érdekében, hogy a válságkezelés során nagyobb szerepet biztosítsanak a jegybanki gazdaságélénkítésnek, és fogják vissza a megszorításokat.
Nem csodálkoznék ha hamarosan valaki azt nyilatkozná, hogy a hardcore megszorítások, illetve az EKB stimulus korlátozottsága az egész északi félteke gazdasági kilábalását veszélyezteti.
