Valószínűleg nem fog megtörténni, de ha esetleg egyszer szobrot állítanak Orbán Viktornak én javasolni fogom, hogy az alkotó egy olyan momentumot öntsön bronzba amikor a miniszterelnök egy tárgyalóasztal mögött ülve várja az IMF delegációját. Jól mutatna a Kossuth téren.
Az IMF tárgyalások kezdetének elhúzódásával kapcsolatban sok elemző a török-kártyát emlegette, véleményük szerint a magyar kormány taktikázik, szándékosan húzza az időt, de valójában nem áll szándékukben szerződést kötni a Valutaalappal. Még a napokban is jelentek meg hasonló cikkek, és a legszomorúbb az egészben, hogy azoknak akik elkövették ezeket az írásokat még mindig van állása. A törökös megoldás fel sem merült, de azt hiszem a miniszterelnök brüsszeli produkciója minden taktikázással kapcsolatos illúziót sikeresen eloszlatott.
A megszorítások legújabbkori 2.0-ás bibliáját a hóna alá csapva érkezett, bizonyítva a hajlandóságot a lakosság szarrá adóztatására, majd hisztis kislányként bezzeg- egyiptomozott is egy kicsit.
Tavaly decemberben elején - a beharangozott "spekulációs támadás" előtt - már kiváncsian vártam, hogy mivel fog előrukkolni a kormány. A spekulációs támadásoknak megvan az a furcsa természete, hogy a célpontot nem értesítik előre egész egyszerűen azért, mert ebben az esetben az akció jó eséllyel kivitelezhetetlenné válik. Orbán Viktornak nem lehetett előzetes tudomása az általa beharangozott pénzügyi támadásról, ami számomra annyit jelentett, hogy valami olyasmire készül a kormány amiről sejtik, hogy a piacok bosszúját vonja maga után. Végül a jegybanktörvény borította ki a bilit, az elfogadása után elszáltak az árfolyamok a Budapesten tárgyaló IMF küldöttséggel együtt.
Az IMF-nek nem volt sürgős a tárgyalások újrakezdése. A kormány az ország finanszírozhatóságának fenntartása érdekében olyan megszorító intézkedéseket vezetett be amelyekre még a Valutaalap szakértői is büszkék lennének, miközben az európai politikai színpad fekete bárányává vált Orbán Viktor és kormánya a népszerűségéből is veszített. Szemléletes példát láthattunk arra vonatkozóan, hogy az IMF nem kizárólag a hitelei segítségével képes zsarolni befolyásolni egy ország gazdasági és politikai életét, hanem egyszerűen a távolmaradásával is.
A keserves várakozás után most már úgy látszik, hogy talán hajlandóak visszatérni, és megkezdeni a tárgyalásokat. Ehhez nem kellett más, csak a jegybanktörvény módosításának ígérete. Azt gondolom, hogy ez a fejlemény sokat elárul a hatalmi viszonyokról. A hazánk monetáris politikáját meghatározó, megtévesztő elnevezésű Magyar Nemzeti Bank egyetlen részvényese, vagyis a tulajdonosa elméletileg ugyan a magyar állam, a gyakorlat azonban egészen más képet mutat. Orbán csak jelenthet Simornak, akinek még a fizetése is nemzetközi alku tárgyát képezi.
Brüsszel engedhetett Simor fizetése ügyében
A tárgyalások előmozdítása érdekében a fizetéséről is lemondott:
