Korábban már több bejegyzésben is utaltam, hogy az Egyesült Államokból érkező makrogazdasági adatokat érdemes óvatosan kezelni. Egyes elemzők hajlamosak néhány új gyorséttermi munkahely létrehozása következtében fellendülő gazdaságot vízionálni, nem is beszélve az állam által szolgáltatott adatok hitelességéről, különös tekintettel az elnökválasztási kampányra.

Pénteken az Egyesült Államokból érkezett meglepően kedvező munkaügyi adatok tartották lázban a tőzsdéket.

Rendkívül jó adat érkezett a délután folyamán az USA-ból. A várt 125 ezer főnél jóval többet, 243 ezer főt tett ki januárban a nem-mezőgazdasági új munkahelyek számának bővülése az Egyesült Államokban, míg a munkanélküliségi ráta a várt 8,5%-os stagnálás helyett 8,3%-ra csökkent. A 243 ezer fős januári bővülés tavaly április óta a legnagyobb havi növekedést jelenti, a 8,3%-os munkanélküliségi ráta 2009 február óta a legalacsonyabb. Portfolio - Rendkívül jó adat jött Amerikából - Rángatják a piacokat

A jó hírek nyomán 11 éve nem látott magaslatokig szárnyalt a NASDAQ, a kitörő optimizbusból még a magyar börzére is jutott. A 243000 új munkahely azonban színtiszta spekuláció.

A mainstream gazdasági újságírók és elemzők az esetek többségében, csak átveszik a sajtóközleményeket, nagyon kevesen kérdőjelezik meg a bennük rejlő adatok hitelességét.

Az USA munkaügyi statisztikai hivatala a BLS (Bureau of Labour for Statistics) a havi munkanélküliségi adatok tekintetében két adatsort hoz nyilvánosságra, ezek közül azonban csak az egyik kerül a címoldalakra. A BLS jelentése a nem-mezőgazdasági munkahelyek számának változását szezonálisan kiigazítva, illetve a szezonális kiigazítások nélkül is tartalmazza, a média az előbbire helyezi a hangsúlyt.

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 243000-rel bővült a nem-mezőgazdasági foglalkoztatás januárban, a szezonális kiigazítások nélküli adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy 2689000 munkahely megszűnt. ( Lásd itt, B-1. táblázat első sora, total nonfarm.) Ez azt jelenti, hogy 2932000 új munkahely nem más mint egyszerű statisztikai feltételezés, amely elsősorban a szezonális kiigazításoknak köszönhető.

A szezonális kiigazítások a munkaügyi adatokban nem számítanak szenzációnak, és az sem, hogy ezek a kiigazítások januárban a legnagyobb mértékűek. Az kiigazítások mértékének meghatározásához szükséges képletet azonban BLS munkatársain kívül nem sokan ismerik, ami lehetetlenné teszi az adatok ellenőrzését.

Idén a januári kiigazítások keretében a BLS 2146000 új munkahelyet adott az alapszámaihoz, (a szezonálisan kiigazított, és nem kiigazított januári adatok különbsége) ennek a végeredménye lett a 243000-res bővülés. Az elmúlt három év januári kiigazítási számainak átlaga 2035000. Ha az ismeretlen recept alapján kifőzött szezonális kiigazítás összege akár csak 5%-kal alacsonyabb lett volna, a frissen nyilvánosságra hozott adatok már korántsem lennének ennyire impozánsak, és a tőzsdék is egészen más módon reagáltak volna. Nem is beszélve azokról az elemzőkről, akik a meglehetősen kétes eredetű, bizonytalan alapokon nyugvó statisztikák alapján már az amerikai gazdaság fellendüléséről, és a munkahelyek számának gyorsuló bővüléséről cikkeztek.

Obamának jól jönnek a pozitív adatok.