Számos bejegyzésben bíráltam már a kormány államosítási törekvéseit, abból a személyes meggyőződésből kiindulva, hogy a hazai állami cégek hatékonysága egy orosz benzinmotoros konyhai répaszeletelőével vetekszik.
Pedig léteznek nyereséges vállalkozások közkézben is, Észak-Dakota állami bankjáról korábban már ejtettem néhány szót.
A magyar állami cégek sikertelenségének a titka elsősorban az, hogy a cégek vezetőinek kiválasztása nem szakmai, hanem politikai alapon történik, illetve hiányoznak a megfelelő ösztönző, és retorziós mechanizmusok. Az állami vállalatok vezető beosztású alkalmazottainak akkor is jár az év végi jutalom, ha az országban nincs növekedés, és ha a cég a veszteségen kívül semmit sem tud produkálni.
Ezért is döbbent meg a kormány államosítási mániája, aminek a jelek szerint még koránt sincs vége.
A napokban röppent fel a Vodafone hazai érdekeltségeinek ( a távközlési cég cáfol ), illetve a közvilágítás államosításának a híre.
Meglepő és érthetetlen szakmai vélemények szerint az, a villamos energia törvényt (Vet) módosítani szándékozó javaslat, amely szerint közvilágítási közmű kizárólag az állam és az ellátásért felelős (önkormányzatok) tulajdonába tartozhat. - Itt az újabb "meglepő és érthetetlen" kormányzati ötlet - folytatódhat az államosítás - Napi Gazdaság
Ma nem a hatékonyság hiányáról, az állami szektort behálózó korrupcióról, és a 20 milliós fénymásoló-állomány felmérésről szeretnék anekdotázni, hanem az államosítás esetleges hosszútávú következményeiről.
A 90-es évek privatizációja, és az azt megelőző házon belüli, közismertebb nevén "spontán" privatizáció nem volt éppen sikertörténet. Pontosabban a lakosság túlnyomó részének nem volt az. A napjaink Magyarországát meghatározó gazdasági-politikai elit melldöngetői közül azonban sokan ennek köszönhették a vagyonosodásukat. A kormány jelenlegi államosítási ámokfutása a későbbiekben megteremtheti a lehetőségét egy második - spontán - privatizációnak, amelynek keretein belül a tűzhöz közel ülők bagóért megszerezhetik az Orbán-kormány regnálása alatt újrahalmozott közvagyon értékesebb darabjait.
Nem azt akarom mondani, hogy az Fidesz-KDNP államosításnak ez lenne a konkrét célja, de a 2014-es, vagy 2018-as választások után hatalomra kerülő kormány, könnyedén nekieshet például az állami gázbiznisz újraprivatizálásának.
Majd azt mondják, hogy az állam nem jó gazda.