Miután a brit Legfelsőbb Bíróság elutasította Julian Assange kiadatási ügyének újratárgyalását, a Wikileaks alapítója az ecuadori nagykövetségen kért politikai menedékjogot. Ahogy korábban is írtam, Assange nem a meglehetősen gyenge lábakon álló svédországi vádak miatt aggódik, hanem inkább azért mert a svéd hatóságok valószínűleg rövid időn belül kiadnák az Egyesült Államoknak, ahol már alig várják, hogy a kezeik közé kerüljön. Bradley Manning, aki a vádak szerint titkos dokumentumokat adott át a Wikileaks portálnak, 2010 óta van előzetes letartóztatásban, és ha bűnösnek találják akár halálra is ítélhetik. A vád képviselői a saját bevallásuk szerint ezt nem szeretnék, az életfogytiglani szabadságvesztés nekik bőven megfelel. Assange hasonló elbírálásra számíthat, érthető, hogy inkább Ecuadorban húzná meg magát.

Rafael Correa - aki a Wikileaks által kiszivárogtatott amerikai követségi táviratok szerint Ecuador történetének legnépszerűbb elnöke - néhány hete Assange riportműsora a The World Tomorrow vendége volt. (A követségi dokumentumok nyilvánosságra kerülésének pillanatában Correa azonnal kipenderítette az amerikai nagykövetet az országból.)

A kedélyes beszélgetés ellenére, a menekültstátusz még erősen kérdéses, az ecuadori elnöknek komolyan mérlegelnie kell a lehetőségeket, az Assange-nak biztosított politikai menedékjog komoly diplomáciai bonyodalmakhoz fog vezetni.

Mindenesetre ha Rafael Correa pozítívan bírálja el Assange kérelmét, akkor már sokadszor fogja megcáfolni  Werner Baer az illinoisi egyetem professzorának véleményét, aki azt nyilatkozta egykori tanítványával kapcsolatban, hogy Correa nem fog semmi eszetlenséget csinálni. Természetesen Baer azt feltételezte, hogy az USA érdekköreit nem fogja zavarni.