Az államkötvényeket általában az egyik legbiztonságosabb befektetésként tartják számon. Most mindenki tegye a kezét a szívére és kérdezze meg önmagától, hogy nyugodtan aludna-e ha a megtakarításai spanyol, ír, vagy olasz állampapírokban lennének elhelyezve, a görögről nem is beszélve. Nem tudom, hogy milyen befektető - legyen intézményi vagy magán - aki fantáziát lát bennük, különösen a görög felezés után. Ennek ellenére az aukciók, változó hozamokkal ugyan, de dübörögnek. Hangsúlyozom, az államkötvények elvileg alacsony kockázatot jelentenek, az óvatos befektetők eszközei, de meggyőződésem, hogy a PIIGS papírok viszonylag alacsony hozam mellett magas rizikóval járó teljesen ésszerűtlen befektetések, különösen a biztonságot keresők számára. Ha az inflációt is figyelembe vesszük akkor a vevők szinte kizárólag kockázatot vásárolnak. A véleményem szerint az említett országok állampapírjainak hozama közel sem reflektálja a bennük rejlő kockázatok mértékét. Elvileg a piac láthatatlan keze árazza be a kötvények kamatait, de gyakorlatilag mégsem, és mindjárt elmondom miért. Külön érdekessé teszi a kérdést, hogy közben megnőtt a kereslet a 0, illetve negatív kamatozású német és svájci kötvények iránt. Ezek szerint vannak nagyon óvatos, és bevállalós óvatos befektetők is.
Szóval kik is lehetnek azok akik fantáziát látnak a PIIGS kötvényekben?
Ott vannak például azok a spekulánsok akik igazából a bajba jutott országok bedőlésére építik a portfoliójukat, és a CDS szerződések kifizetéseire fenik a fogukat, a számuk azonban elenyésző. Róluk majd máskor.
A kezdeti fogadkozások ellenére az ECB is vásárolgat közvetve, és közvetlenül is.
Az Európai Központi Bank nem is olyan régen kinyomtatott néhány száz milliárd eurót (pontosan 1019 milliárdot) annak érdekében, hogy ebből biztosítson likviditást a kereskedelmi bankoknak, olcsó hitelek formájában. (3 évre 1%-os kamattal) A bankok ezzel azt csinálnak amit akarnak, feltőkésíthetik magukat, prémiumot osztogathatnak a vezetőiknek, és államkötvényeket is vásárolhatnak. Az ECB LTRO-keze nem is olyan láthatatlan, mesterséges keresletet, és alacsony kamatokat biztosít a kukaérett kötvényeknek. A jelek szerint a bankok viszik is a papírokat mint a cukrot, sőt, a spanyol, olasz és portugál bankok egy ideje már a saját országaik kötvényeit is vásárolgatják. Az olasz bankok 31%-kal, a spanyolok 26%-kal növelték a hazai állampapírjaik arányát 2 hónap alatt. Ebből a szempontból most különösen a spanyol bankszektor érdekes, ugyanis mostanában egy nekik készülő mentőcsomagról mennek a tárgyalások. A spanyol pénzintézetek 220 milliárd euró értékben tankoltak fel hazai állampapírokból, vagyis ennyit hiteleznek (részben, vagy egészben az ECB pénzéből) annak a kormánynak amely éppen a megmentésük érdekében lobbizik 100+ milliárd euróért Brüsszelben. És vajon honnan jön majd ez a pénz? Igen, az európai adófizetők péztárcáiból. Például az olaszokéból.
Nem csoda, hogy Stiglitz is kiakadt.
A spanyol állam és a bankrendszer egymásra utaltsága miatt valószínűleg nem lesz működőképes a spanyoloknak szánt nemzetközi mentőcsomag - nyilatkozta a Reutersnek Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász órákkal azt megelőzően, hogy szombaton bejelentették az akár 100 milliárd eurót kitevő segítséget. Azóta már tudjuk, hogy ezt a bankrendszernek szánnák, de számos részlet még nem tisztázott. - Kifakadt a Nobel-díjas közgazdász - Portfolio.hu
Nagyjából úgy néz ki a helyzet, hogy az ECB extra likviditást pumpál a bankokba, akik a pénz egy részéből államkötvényeket vásárolnak, vagyis továbbhitelezik az ECB légbőlkapott pénzét a kormányoknak, akik pedig szükség esetén összedobnak egy mentőcsomagot a bankok számára. Az ECB a bankokon keresztül biztosítja, hogy legyenek vevők a PIIGS kötvényaukciókon, és a kormányok is képesek legyenek a látszólag piacról finanszírozni magukat. A bankok hiteleznek a kormányaiknak, azok meg kimentik őket. Van azért a képben némi kamatkülönbözet. Amíg az ECB 1% kamatot kér a bankoktól 3 évre, addig ők annyiért hiteleznek a kormányoknak amekkora kamatot éppen a "piac" az aukciókon diktál. Ezt a kamatkülönbség a pénzintézetek bevétele, amit európa polgárai állnak. Ez az egész nekem valami abszurd körbetartozásos piramis-játéknak tűnik.Egyszer már feldobtam a kérdést, hogy ha ekkora gányban van Európa akkor miért nem hitelez az ECB a bankok megkerülésével közvetlenül a kormányoknak, mondjuk 1% -os kamattal? Most már a választ is tudom. A Lisszaboni szerződés megtiltja. Azért kiváncsi lennék rá, hogy ki fogalmazta ezt a szerződést.