Érdekes elképzelésnek adott hangot, az Európai Központi Bank volt elnöke Jean-Claude Trichet.

A hivatalából tavaly novemberben leköszönt központi bankár szerint az Európai Unió döntéshozóit fel kellene hatalmazni arra, hogy bizonyos tagországokat fizetésképtelennek minősítsenek, és ezek után az EU átvenné a fiskális politika gyakorlásának jogát a kormányoktól. Trichet terve szerint közvetlenül Brüsszelből irányítanák bajba került országok költségvetését, szabályoznák az adóztatást, és az állami kiadásokat. Így képzeli  Trichet valutaunió megmentését, és szerinte ez a következő szükségszerű lépés az európai integráció erősítése érdekében.

A volt EKB vezér azt is elmondta, hogy a tervének megvalósításához szükséges keretek  rendelkezésre állnak, mivel a tagországok már áldásukat adták, hogy Brüsszel figyelemel kísérje a költségvetésük alakulását, és szankciókat foganatosítson azokkal az államokkal szemben amelyek túlságosan nagy költségvetési hiányt halmoznak fel. A fiskális felügyeleti hatalom már adott.

A következő lépés lenne, hogy "csődgondnokság" alá vennék azokat az országokat amelyeknek a kormányaik nem képesek végrehajtani az Európai Unió által meghatározott, illetve jóváhagyott költségvetési politikát.

Addig amíg csak egy magánvéleményről van szó, nincs miért aggódni, azonban Trichet-tervet előterjesztették az egybegyülteknek G8 találkozó előestéjén ahol a hírek szerint osztatlan elismerést aratott. A prezentáció ténye azt jelenti, hogy nem csak egy kótyagos exbankár beteges fantáziálásól van szó.

Ha sikerülne Trichet ötletét a gyakorlatba átültetni, akkor a demokratikusan választott kormányoknak nem sok mozgástere maradna. Az egyedüli funkciójuk az unió által meghatározott gazdaságpolitika érvényesítése lenne, és ha tudatosan, vagy a szándékaik ellenére sem járnának sikerrel Brüsszel egyszerűen átvenné tőlük az irányítást. Ebből egyenesen következik, hogy a választások a maradék értelmüket is elveszítik.

Azt hiszem, hogy a tervnek különös jelentőséget ad a közelgő görög parlamenti választás, és annak várható eredménytelensége. Korábban egyszer már megjegyeztem, hogy azért érdemes a görög eseményeket figyelemmel kísérni, mert a várhatóan az európai demokratikus színjáték utolsó felvonásának lehetünk tanúi. Ezt még mindig tartom.

Még ma sem lehet pontosan megállapítani, hogy mi lesz az euróválság vége, de az már az elején is biztos volt, hogy az unió tagországai sokat fognak veszíteni a függetlenségükből.