Van egy kis problémám a legújabb válsággal. Először is az, hogy a általában a válság kiújulásáról beszélnek, pedig erről szó sincs, a 2008-ban kezdődött recesszió soha nem ért véget. A 2009 után tapasztalható "fellendülés", vagy "kilábalás" nem volt más mint játék a számokkal, illetve az USA, és a módosabb európai nemzetek különböző gazdaságélénkítő programjainak szerény eredménye. Ahhoz tudnám hasonlítani mint amikor a macska kiesik a tizedik emeletről és még pattan egyet a betonon.
Másodszor pedig ez:
Állítólag megmentik a világot, készül a nagy terv
Egy kicsit idegesít a kommunikáció módja. Az euróválsággal kapcsolatos főcímek világvége hangulatot árasztanak. A sajtó már csak ilyen mondhatnánk, de a politikai, és pénzügyi nagyságok nyilatkozatai sem kevésbe aggasztóak. Geithner, Zoelick, Lagarde, Merkel, és a többiek kijelentéseit hallgatva komolyan úgy érezhetjük, hogy ha nem sikerül megoldani a legújabb válságot akkor Európa lehúzhatja a rolót. Mintha a pénz egy nélkülözhetetlen ásványkincs lenne ami rohamosan fogy, és a jelenlegi pénzügyi, illetve bankrendszer összeomlása az emberi civilizáció végét jelentené.
A válság propagálásának paradoxona még szembetűnőbb ha összehasonlítjuk azoknak a problémáknak a mainstream kommunikációjával amelyek hosszútávon valóban veszélyt jelenthetnek az emberiségre nézve. A környezetszennyezést, klímaváltozást, különböző társadalmi feszültségeket a kormányok a médiával karöltve próbálják elhallgatni, illetve jelentéktelen színben feltüntetni. (Fukusima, BP-olajszennyezés) Egy pénzügyi válságot eltitkolni, és csendben megoldani sokkal könnyebb feladat mint például egy nukleáris katasztrófát, ám most mégsem ez történik.
Szabályos pánikkeltés tanúi lehetünk az euróválsággal kapcsolatban, a fejesek valamiért azt akarják, hogy tudjunk róla, hogy féljünk tőle.
(Itt jegyezném meg, hogy a felesleges pánikkeltés pénzügyi területen sokkal károsabb mint például egy természeti katasztrófa esetében, mivel a befektetők menekülése tovább ront a helyzeten.)
A "demokratikus" országok vezetői az erőszak alternatívájaként előszeretettel alkalmazzák a félelemkeltést, mint a meggyőzés eszközét. Erre általában akkor van szükség ha valami olyasmit szeretnének elfogadtatni a lakossággal, amely valószínüleg ellenállásba ütközne. A félelemmel manipulálnak. Minél komolyabb a veszély annál nagyobb áldozatokat kell hozni az elhárítása érdekében.
Véleményem szerint az euróválság "megoldása" nagyon kellemetlen meglepetéseket tartogat, a vészterhes nyilatkozatok a keserű pirulák beetetését készítik elő.
Lassan körvonalazódik a nagy terv, a stabilitási alapot akarják felfújni, 440 milliárdról 2000 milliárdra. Gyanítom, hogy ezt az uniós országok adófizetőinek kell majd összedobniuk. Az is kiolvasható a sorok között, hogy az alapot nem csak az első dominó, Görögország megsegítésére szeretnék felhasználni, hanem néhány nagy banknak is juttatnának belőle.
Ezek szerint a stabilitási alap közreműködésével megint az adófizetők fizetik ki a magánbankok veszteségeit. Ismerős.
Számíthatunk még arra is, hogy a görög tragédia elkerülése érdekében Moszkva Brüsszel egyre aktívabban fog beavatkozni az unió tagországainak gazdasági ügyeibe.
Egyelőre ezek a tervek, de ki tudja mit hozhat még a tavasz.
