Olaszországnak két hónap szenvedés után végre van kormánya. Azt hiszem ezt hívják nehéz szülésnek. Majdnem mindenki boldog.
Nem szeretek ünneprontó lenni, az azonban nagyon valószínű, hogy a jövőben egyre gyakrabban, és egyre hosszabb ideig tartanak majd a kormányalakítások Európa államaiban. A klasszikus bal-jobb huzavonát meg fogják zavarni az erősödő unió-ellenes politikai erők.
A jó hírt a piacok is kedvezően fogadták a 10 éves lejáratú államkötvények hozama 2010 októbere óta nem látott szintre süllyedt. Valószínűleg az Európai Központi Bank LTRO (Long Term Refinancing Operation) akcióinak köszönhetően, amelynek keretein belül 36 hónapra 1%-os kamatra (bőven az EKB alapkamat alatt) tolta a pénzt a bankokba, akik ezért állampapírokat vásárolhatnak. A mesterséges kereslet lenyomja a kötvényhozamokat.
A bankok pedig nem szerénykednek.
Olasz bankok hazai államkötvény állománya milliárd euróban:
Az eufória ragályos. Az új olasz kormányon kívül a spanyolék is kedvezőbb feltételek mellet folytathatják az eladósodást, illetve az adósság újrafinanszírozását. A spanyol 10 éves államkötvények hozama is több mint két éves negatív rekordot döntött tegnap.
Nem is rossz ahhoz a pénteki bejelentéshez képest, amely szerint képtelenek tartani az költségvetési hiánycélt, és 2 év haladékot szeretnének.
Ha befektető lennék, akkor engem például kifejezetten nyugtalanítana ez a fejlemény.
