Bemelegítésnek ajánlom a Napi Gazdaság egyik múlt heti cikkét:
Csak a pénzüket az unortodox gazdaságpolitika következményeitől féltő gazdagok - a privát banki ügyfelek - érnek valamint a Magyarországon tevékenykedő bankoknak.... - Csak a parázó gazdagok érnek valamit Magyarországon? - Napi Gazdaság
A plutonómia kifejezést a legenda szerint a Citigroup egyik munkatársa agyalta ki még 2005-ben, a meghatározás szerint egy olyan társadalmat jelöl amelyben a gazdasági növekedés és a fogyasztás meghatározó része is a "felső tízezerhez" kötődik, ahol a vagyon túlnyomó része a legfelső osztály egyre szűkűlő kisebbségének a kontrollja alatt áll , és ebből kifolyólag a gazdasági növekedés függővé válik a felső társadalmi réteg tevékenységétől.
A plutonómia-elmélet a Citgroup egy, kizárólag a legbefolyásosabb ügyfeleinek szánt tanulmányában bukkant fel, a cég kiemelt ügyfélkörének ajánlott befektetési stratégia igazolására.
A tanulmány alapvetése az volt, hogy az Egyesült Államok, Kanada, és az Egyesült Királyság egyaránt plutonómiák, ahol a fogyasztás, és a gazdasági növekedés is a legfelső társadalmi rétegnek köszönhető. Az elemzés szerint a társadalmi különbségek tovább fognak növekedni ezekben az országokban, a gazdagok gazdagabbak lesznek, a többiek szegényebbek, és feltételezi, hogy egyéb országok (Európa néhány állama, és Kína) is a plutonómia-ösvényre lépnek. Rámutattak, hogy az ezredfordulón az Egyesült Államokban a csúcs 1% rendelkezett a pénzügyi vagyon 40 százaléka felett, többel mint a háztartások alsó 95 százaléka összesen. A tanulmány készítői szerint átlagos fogyasztó, illetve amerikai, angol, kanadai, vagy kínai fogyasztó nem létezik, kizárólag gazdag és szegény fogyasztókra lehet felosztani a föld lakosságát, és elenyésző számarányuk ellenére a vagyon és a fogyasztás gigantikus hányadát a gazdagok generálják.
Mivel a társadalmi egyenlőtlenségek további növekedésére számítanak, illetve mivel a szupergazdagokat az esetleges válságok sem viselik meg számottevően, a Citigroup azt tanácsolta az ügyfeleinek, hogy rájuk alapozzák a befektetéseiket, összeállítottak egy úgynevezett plutonómia-csomagot olyan cégek részvényeiből amelyek a leggazdagabbaknak nyújtanak szolgáltatásokat illetve gyártanak "játékszereket", például Porsche, Bulgari, Polo Ralph Lauren, Julius Baer, Sothebys stb.
Annak ellenére, hogy a plutonómia úgy hangzik mintha csak a plutokrácia, vagy a banánköztársaság kifejezések szalonképesebb változata lenne, a Citigroup munkatársai jól beletaláltak. A luxustermékeket forgalmazó vállalatok részvényei a világgazdasági problémák ellenére általában jól teljesítenek, és a társadalmi különbségek is az előrejelzésiknek megfelelően növekednek, és nem csak az általuk plutonómiának nevezett országokban.