A Magyarországnak nyújtandó IMF-EU hitel feltételeiről már jelentek meg találgatások, véleményem szerint azonban a legtisztább képet akkor alkothatjuk hazánk IMF jövőjével kapcsolatban, ha figyelemmel kísérjük a már szerződött országokban végbemenő folyamatokat.
A hasonló nehézségekkel küzdő országok problémáira valószínűleg az IMF is hasonló megoldásokat fog keresni, különösen akkor, ha a meghatározónak tartott gazdasági mutatók látszólag igazolják azokat.
A Fidesz-KDNP kormány megszorító intézkedései nem hozták meg a hozzájuk fűzött eredményeket - a fő célkitűzésként meghatározott államadósság-csökkentés is látványos kudarcba fulladt - további kiadáscsökkentő, és bevételnövelő intézkedésekre lehet számítani az IMF feltételei között is.
Romániában, az európai átlaghoz viszonyítva már 2009 előtt is a költségvetés meglehetősen alacsony hányada jutott az egészségügyi kiadásokra, az IMF azonban további lefaragásokat határozott meg. Az eredmény ismert.
A magyar egészségügy forráshiányának a megnyilvánulásaival már azok a szerencsések is nap mint nap szembesülhetnek a média a közvetítésével, akik személyesen nem érintettek. Az intézmények alulfinanszírozottsága, az alulfizetett, menekülő orvosok, sehova nem vezető bértárgyalások, végeláthatatlan várólisták, és az egyre ijesztőbb kényszermegoldások. A fizetős egészségügy már a levegőben lóg, egyelőre még csak önkéntes formában, a személyes hozzájárulás segítségével, a várolistákon lehetne előrébb jutni.
Ha Romániához hasonlóan az IMF további lefaragásokat lát szükségesnek, az belátható időn belül az társadalombiztosítási alapon működő egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenüléséhez fog vezetni.
További aggodalomra ad okot egy tavaly év végi csendes törvénymódosítás, amely első ránézésre jelentéktelennek tűnhet, de közgazdászok szerint komoly következményei lehetnek az egészségügy finanszírozásának tekintetében.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének oktatója is figyelemre méltó változtatásként értelmezi a módosítást. Az egészségügyi közgazdász lapunknak azt mondja, az egészségügy változásai furcsa láncolattá állnak össze. "Miközben az egészségügy költségvetését gyakorlatilag befagyasztják, és miközben elindul a szolgáltatói oldal államosítása, illetve a tb-alapokat is végleg beleolvasztják a költségvetésbe, ezzel a passzussal lehetővé teszik a magánbiztosítók erőteljes piaci megjelenését a leharcolt szektorban." - A Fidesz fű alatt hozza be a magánbiztosítókat? - HVG
A állami társdalombiztosítás rendszere nemzetközi szinten is a célkeresztbe került, az S&P hitelminősítő 2015-től több G20 ország leminősítését is kilátásba helyezte a növekvő egészségügyi, és szociális kiadások miatt. Megelőlegezem, hogy a szükséges struktúrális átalakítások keretein belül kizárólag a magánbiztosítókra alapozott modellt tartják majd szalonképesnek a minősítők. Ha az egészségügy magánosítása európai trenddé fajul, az Magyarországgal szemben is elvárásokat fog támasztani.
