Az újságok címlapjairól, a hírcsatornák közvetítéseiből tájékozódhatunk arról, hogy mi történik Líbiában. A segítségükkel megismerhetjük Kadhafi kegyetlenségeit, a civilek ellen elkövetett bűnöket, a lázadók elkeseredett, de kitartó küzdelmét. 

A híradók fáradhatatlanul közvetítik a híreket a frontvonalról, az élőpajzsról, zsoldosokról, légicsapásokról.

Néhány nappal ezelőtt, ugyanezek hírforrások azt is tudatták velünk, hogy Kadhafi Venezuelába menekült. Később kiderült, hogy ebből egy szó sem igaz. Ez azonban már nem lett címlapsztori.

Ugyanazok a hírforrások tájékoztatnak bennünket a líbiai eseményekről, amelyek annak idején Szaddam Huszein kegyetlenkedéseiről tudósítottak. A tömegpusztító fegyverekről, és az Al-Kaida kapcsolatról. Ugyanezeknek a hírforrásoknak a segítségével megismerhettük annak a kuvaiti kislánynak a történetét, aki a szemtanúja volt ahogy az iraki katonák egy kórházban csecsemőket vettek ki az inkubátorokból, és földhöz vágták őket. Azóta tudjuk, hogy ezekből egy szó sem volt igaz.

A nyugati hírcsatornák a líbiai eseményekkel kapcsolatban nem tájékoztatnak, hanem kizárólag Kadhafi ellenes propagandát folytatnak.

Romok, füstölgő roncsok, fegyveresek a háttérben miközben egy riporter elmagyarázza nekünk, hogy mi is történik valójában, mit kell látnunk. 

A történelem ismétli önmagát?