Ahogy az várható volt, a megszorítás-alapú válságkezelés fokozódó kritikák kereszttüzébe került, az állítólagos Excell-hiba miatt.
Fellángolt a vita a válságkezelés helyes módjáról azok után, hogy Reinhardt és Rogoff hivatkozási alapul szolgáló tanulmányát erős kritikák érték az utóbbi hetekben. Nem ez volt az első csapás a kiigazításra építő gazdaságpolitikára: tavaly a költségvetési megszorítások vártnál nagyobb növekedési áldozata szolgált munícióként az élénkítés mellett érvelők számára. - Félrekezeltük a válságot? - Portfolio
Ezzel együtt az Európai Központi Bankra is érezhető nemzetközi nyomás nehezedik, hogy előálljon valamiféle növekedésösztönző programmal. Ennek megfelelően Mario Draghi kamatot vágott, és megerősítette, hogy akármire hajlandó. Kérdés, hogy az akármi elegendő lesz-e.
A megszorítások értelme az állami kiadások vágásával, illetve a bevételek növelésével, a költségvetési deficit, és az államadósság csökkentése, az állam működésének racionalizációja lenne. Az tagadhatatlan, hogy a kiadáscsökkentő programok a kontinens jelentős részén komoly fájdalmat okoznak a lakosságnak. A fájdalom ellenére a költségcsökkentés tekintetében kevesen tudtak eredményeket felmutatni.
Megszorítások vannak, de a legtöbb esetben csak a negatív hatások érvényesülnek.
Európában összesen két ország kormánya volt képes csökkenteni az állami kiadásokat az elmúlt 5 évben. A többi csak duma.
via Zerohedge
