Éppen a japán gazdasággal kapcsolatban kerestem valamit, amikor véletlenül felfedeztem a Japán Nemzeti Bank  legújabb gazdaságélénkítési eszközét:

A korlátlan likviditásnövelés üzenetét Veseta Nándor szerint a december 16-ára előrehozott választások miatti kampány részeként kell értelmezni. Ami biztos, hogy még jelentős mozgástere van a japán jegybanknak, ami részint verbális intervenció formájában, részint újabb kötvényvásárlásokban ölthet testet. - Japán: korlátlan jegybanki élénkítés és negatív alapkamat? - Orientpress

Kötvényvásárlás (pénznyomtatás) és verbális intervenció, figyelemre méltó mozgástér.

Valójában a verbális intervenció nem újdonság, hanem egy, az utóbbi időben széleskörűen alkalmazott monetáris eszköz, amit azonban nagyon ritkán szoktak a nevén nevezni, főleg nem ilyen szépen tudományosan megtekerve. Sokat gondolkodtam azon, hogy hogyan is lehetne megfelelően magyarosítani a kifejezést, és a szóbeli beavatkozás tűnt a legésszerűbbnek.

De a BLÖFF szerintem sokkal pontosabban fedi a valóságot.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke július 26-án sorsfordító beszédében hangsúlyozta: az EKB minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy megmentse az eurót. Az eurózóna széthullását jósoló elemzések után ez az ígéret hirtelen fordulatot hozott az eseményekben, a kétkedők azonban már akkor arról beszéltek, hogy a jegybank elnöke blöfföl. Az azóta eltelt bő három hónap arra enged következtetni, hogy igazuk volt. - Blöffölt a jegybankelnök - Eddig bejött - Pénzügyi szemle online

A verbális intervenció alkalmazása nem korlátozódik szigorúan a jegybankok elnökeire. A blöffölés a magyar gazdaságpolitikában is jelentős szerepet játszik, bár egyelőre különösebb eredmények nélkül:

A bejegyzés címében szereplő "orális intervenció" ebben a kontextusban szopást jelent, amiből majd akkor vesszük ki igazán a részünket, amikor a világ vezető jegybankjai végleg kifogynak a mozgástérből.