Egyesek még mindig képtelenek felfogni, hogy itt szó sincs semmiféle megszorításokról, és különben is, jobban élünk mint valaha.
Ha nem sikerül a szarból várat építeni, akkor majd úgy csinálnak mintha. Úgy látszik egyre keserűbb pirulák vannak kilátásban, amelyeket le kell nyeletni.
Ráerősít a kommunikációra a kormány - másfélmilliárd az ár
"A kormány a meghozott szakpolitikai döntések minőségét és társadalmi elfogadottságát növelné azzal, ha mögötte egységes szemléletű szakpolitikai és kommunikációs stratégia húzódna - áll a közbeszerzés pályázati dokumentációjában."
Röviden annyi, hogy a kamuzást egy magasabb szintre kívánják emelni, másfélmilliárdért cukrozzák tovább a szart. A mindenkori magyar kormányzati propaganda, PR, vagy kommunikáció ha úgy tetszik, a bénaságával már számtalan vidám percet okozott. A saját meggyőződésem mindig is az volt, hogy a profizmus teljes hiányának hátterében pontosan a sajátos magyar közbeszerzés állhat. Nem azok a cégek kapták a munkát akik a legjobban értettek a dologhoz, hanem azok akik a legközelebb ültek a tűzhöz, álltak a családhoz. De lehet, hogy tévedek. Mindenesetre azt meg kell említeni, hogy a második Orbán kormány PR csapata azelőtt ismeretlen dimenziókat nyitott meg a kormányzati kommunikációban, olyan gyöngyszemekkel gazdagítva a köztudatot mint például a forradalom, az államadósság elleni háború, a nyugdíjak védelme, és a legújabb, az országvédelmi akcióterv.
A választási kampányokkal kapcsolatban már gyakran eszembe jutott a csalás büntetőjogi meghatározása, most ezzel a hírrel kapcsolatban is kapásból erre gondoltam:
Csalás
Btk. 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
A csalás elkövetési tevékenysége a megtévesztés, ezen belül a tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás.
1. Ennek megfelelően a tévedésbe ejtés az elkövető azon magatartása, amikor a valótlanságot valódiként tünteti fel, valódi tényt elferdít, megmásít. Ezen elkövetői aktív tevékenység az, amely kialakítja a megtévesztett személyben a valóságtól eltérő képzetet. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a tévedést a tettes mely magatartással idézte elő. Ez lehet szóban, írásban, esetlegesen mulasztással megvalósuló is. Ez utóbbi eset, amikor az elkövető valamilyen kötelező felvilágosítást elmulaszt és a sértetti oldalon ez okozza a tévedésbe esést.