Elképedve vettem tudomásul amikor Orbán Viktor egy parlamenti felszólalásában képes volt rezzenéstelen arcal ecsetelni a növekedési prognózisát, amit Matolcsy György még el sem készült növekedési tervére alapozott. Igen arra a növekedési tervre amelyhez Matolcsy a közönség segítségét kérte.
Komolyan gondolja a miniszterelnök, hogy ez lehetséges? Elképzelhető, hogy Matolcsy összedob néhány nap, vagy hét leforgása alatt egy olyan tervet amelynek segítségével képes lesz az ország érdembeli gazdasági növekedést produkálni, figyelembevéve az adott világgazdasági körülményeket? (Kizárólag akkor ha láthatatlan, vagy mérhetetlen gazdasági növekedésre gondolt a miniszterelnök.)
Ha a nemzetgazdasági miniszter képes lenne erre akkor nagyon sok helyen igényt tartanának a szolgálataira, egy néhány hetes turné keretein belül megmenthetné a világot.
Érthető, hogy a gazdasági növekedés fontos a kormány számára, mert a növekedéssel járó állami bevételnövekedésre óriási szükség lenne a következő évben.
Említettem korábban is, hogy véleményem szerint a GDP egyáltalán nem fejezi ki egy ország fejlődését, vagy a lakosság életszínvonalának növekedését. Ezzel kapcsolatban már felraktam egy videót, amit beszúrok ide is ha akkor kihagytad volna.
Van egy másik problémám is a GDP-vel amiről ebben videóban nem esik szó, mégpedig az, hogy nem mutatja ki a gazdaság élénküléséhez hozzájáruló folyamatok összetevőit, például a források adósságtartalmát. Ha egy állami beruházás megvalósul az értéke (költségei) megjelenik a GDP mutatókban, de ha a szóban forgó beruházást mondjuk sokéves lejáratú államkötvények kibocsátásából fedezték a költségvetésre rakódó teher csak hosszabb távon, az államadósság növekedésében fog jelentkezni. Természetesen ha a szóban forgó beruházás egy jól átgondolt, gazdaságilag életképes, vagy társadalmilag kiemelten hasznos befektetés, akkor az képes ellensúlyozni az adósság jelentette terheket.
Ellenkező esetben viszont körülbelül olyan mintha bankjegyekkel fűtenénk a házunkat.
Az olcsó hitelek időszakában nem nehéz GDP növekedést elérni, korlátlan források esetén pedig a határ a csillagos ég is lehetne. Na itt az egyik probléma: az olcsó hitelek időszaka lejárt. Az olcsó hitelek hiánya nem csak az állami beruházásokra van negatív hatással, hanem a részben hitelekből finanszírozott lakossági fogyasztásra is. (Emlékezzünk vissza a devizahitelek virágkorában tapasztalható újautó eladási rekordokra.)
Ha az állam a kötvényeladásokból származó forrásokból kizárólag luxusautókat vásárol a kormány tagjainak rövid távon az is a GDP növekedését eredményezi.
Azt hiszem a mondanivalómat megfelelően illusztrálják a következő grafikonok, az első Magyarország GDP növekedését ábrázolja 1990-től 2010-ig, a második pedig az államadósság növekedését ugyanebben az időszakban.
Forrás: Portfolio.hu
A GDP növekedés nagyon sokba került, és az államadósság összegének folyamatos emelkedése miatt úgy gondolom, hogy nyugodtan nevezhetjük látszólagos növekedésnek. Sokkal kevésbé szembetűnő a jelenség ha az általános gyakorlatnak megfelelően az államadósság a GDP százalékában kerül kifejezésre. Mindenesetre érdekes lenne kiszámolni, hogy melyik időszakban mennyi hitelre volt szükség mondjuk 1 millió dollár GDP előállításához, de ezt én inkább kihagyom.
Véleményem szerint ezek grafikonok ebből a nézőpontból vizsgálva a hitelek hibás felhasználására, és a gazdaság hatékonyságának a hiányára utalnak, de valószínűleg a pazarlás, és a korrupció is komoly szerepet játszik.