Az Egyesült Államok kormánya vissza szeretné kapni az Iránba "tévedt", és elfogott pilótanélküli repülőgépét. Na igen.
Amikor elterjedt a hír, hogy a kínai hadsereg rövid időre átvette néhány amerikai műhold felett az uralmat, már gondoltam rá, hogy írok egy drónos cikket.
Nem kell különösebb haditechnikai tájékozottság annak a megállapítására, hogy az USA jövendőbeli hadműveletei során egyre komolyabb szerep hárul majd a pilótanélküli gépekre. Egy Irán elleni esetleges támadás során sem lenne ez máshogy. A drónok fejlesztése rendkívüli tempóban zajlik, és az éppen aktuális konfliktusokban az éles tesztelésükre is lehetőség nyílik. Jemen, Pakisztán, Afganisztán, Líbia.
Az saját emberi veszteség érzékeny pontja az amerikai hadviselésnek, a háborús propagandába ölt dollármilliók hatásfokát csökkenti, képes a közvélemény bizonyos rétegeiben, különösen a közvetlenül érintettekben háborúellenes hangulatot kelteni.
A drónok széleskörű alkalmazása praktikus megoldásnak tűnhet az emberi veszteségek kiküszöbölésére, a háborúkkal szembeni belföldi ellenállás csökkentésére.
(Megjegyezném, hogy a drónokra, és egyéb haditechnikai fejlesztésekre költött adófizetői dollárokat a költségvetés más területeiről kell elvonni. Ez a pénz valahonnan hiányzik, oktatás, egészségügy, környezetbarát technológiák fejlesztése stb. Az ilyen területekről elvont összegek közvetetten több civil áldozatot követelnek mint a világ távoli pontjainak csataterei, de ez az összetett folyamat kevésbé nyilvánvaló mint a zászlókkal letakart koporsók.)
A drónok eszeveszett fejlesztése mellesleg sokat elárulhat az USA vezetőinek hosszútávú külpolitikai jövőképéről is.
A műholdeltérítések, és az iráni drónfiaskó azonban rávilágít a kezelő nélküli haditechnikai eszközökben rejlő veszélyekre is. Nem tartom kizártnak, hogy az iráni szakemberek képesek levadészni egy drónt, de azt sem, hogy egy kis kínai segítséget is kaphattak. Kínának elemi érdeke a nyugattal dacoló rezsim fennmaradása a jelenlegi állapotában, több okból is. A nyugati elszigeteltségből Peking komoly hasznot húz, gyakorlatilag versenytárs nélkül lehet jelen Iránban, kereskedik, befektet, beruház. Egy nyugatbarát iráni kormány hatalomra kerülésével ezeket a privilégiumait elbukná Kína, a befektetéseivel együtt.
A biztos bukás határán vergődő szíriai rezsim, és Irán "demokratizációjával" a térség teljes mértékben nyugati befolyás alá kerülne, ami értékes ütközőzónák elveszítésével járna Pekingnek, és Moszkvának is, illetve az USA a teljes figyelmét például az afrikai kontinensre összpontosíthatná, ahol Kína elképesztő ütemben terjeszkedik.
Az Egyesült Államoknak komoly veszteség a drónjuk elvesztése, amelyett az iráni mérnökökön kívül minden bizonnyal majd a kínaiak, és az oroszok is megvizsgálnak. Azt azonban nem hinném, hogy hirtelen egy drónhadsereg kiépítésébe kezdenének, inkább az irányításuk átvételének a technikáit fogják csiszolgatni.
Az iráni rezsim szerintem némi időt is nyert, mert ezek után az amerikai beavatkozás tervei egy kis plasztikázásra szorulnak.
Az Index már az iráni robothadsereg rémével riogatja a valóságshow nézőit, egy kicsit sem zavarja a szerzőt az a tény, hogy a drónfejlesztés területén Irán fényévekre le van maradva a nagy demokratáktól.
Irán drónhadsereggel és olajblokáddal zaklatná a világot
Index
