sorok között

A csapból is olaj folyik

2013. november 16. - Politikai Ateista

Ez már a sokadik írás amit az amerikai olajipari forradalomról olvasok. Arról, hogy az USA képes lesz a teljes energiaszükségletét fedezni, és a világ legjelentősebb olajkitermelőjévé fog előlépni. Ámulatba ejt, hogy mennyire egyoldalúak ezek a cikkek.


Én nem vagyok ennyire optimista a palagáz és palaolaj kitermelésével kapcsolatban. Szerintem túlzottak az elvárások, miközben előszeretettel figyelmen kívül hagyják a környezeti hatásokat.

2015-re az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajkitermelője, ráadásul az elkövetkezendő két évtizedben energiaszükségletét csaknem teljes egészében saját maga fedezheti. Ezt a palaolaj és palagáz forradalomnak köszönheti majd a világ legnagyobb gazdasága a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint. 

A csapból is olaj folyik az Egyesült Államokban - Investor

A szerző nem sejti, hogy mennyire betalált a címadással.

Oké, tényleg nem olaj folyik a csapból, de azért nem próbálkoznék a zuhanyzóban egy cigivel.

Azt sokan tudják, hogy a palaolaj, illetve a palagáz kitermelése úgynevezett rétegrepesztő folyadékot pumpálnak a talajba. Vannak akik szerint ez szennyezheti az ivóvízkészletet.

Az unió illetékes bizottsága szerint aggodalomra semmi ok.

Az alábbi részletet az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának, a palagáz- és palaolaj kitermelésével kapcsolatos jelentéstervezetéből nyúltam:

E háttér mellett is fontos, hogy világszerte ellenőrizzék a szabályozó rendszereket és a gyakorlatokat, illetve felismerjék és kezeljék a palagáz-és palaolaj-kitermelés környezeti hatásaival kapcsolatos aggályokat.

 

Ezek tárgya a potenciális nagymértékű vízfogyasztás, a felszín alatti vízkészletek, különösen az ivóvízkészletek potenciális vegyi szennyezése, a szennyezett víz kezelése és a felszíni vizek veszélyeztetése, a szennyezett furadék tárolása, a sajátos helyi hatások,a szeizmikus hatások és az üvegházhatású gázok kibocsátásához való lehetséges hozzájárulás.

 

Fontos megjegyezni, hogy semmilyen hivatalos vagy egyéb számottevő forrás nem mutatott ki semmilyen rendszerszerű kapcsolatot a palagáz-és palaolaj-kitermelés, illetve az emberi és állati egészség között. Semmilyen hivatalos vagy egyéb számottevő forrás nem számolt be olyan esetekről, amelyekben a hidraulikus rétegrepesztés az ivóvíz szennyezését okozta volna. - Forrás

 

A YouTube videókat tényleg nem lehet hivatalos, vagy számottevő forrásnak tekinteni - bár az Egyesült Államok már próbálkozott ilyesmivel - azért ezek a videók nem segítenek eloszlatni az ivóvíz szennyezésével kapcsolatos aggályokat.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr725631678

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toportyánzsóti 2013.11.16. 07:28:49

Az ivóvizeinknek már így is reszeltek,hála a csatornázás nélküli falvaink,szándékosan kilyuggatott emésztőgödreinek.

vomit 2013.11.16. 10:38:20

kicsit azert elgondolkodnak, amikor a csapbol _tenyleg_ olaj folyik
A Texan tragedy: ample oil, no water
www.theguardian.com/environment/2013/aug/11/texas-tragedy-ample-oil-no-water

Bambano 2013.11.16. 18:53:35

@toportyánzsóti: az emésztő gödröket nem szándékosan lyuggatják ki, hanem eredetileg is olyanra építik.

Kard 2013.11.16. 19:22:51

Valahogy kicsit fura ez nekem. A vízkészletek kb. 10-15 méter mélyen vannak míg a palaolaj, palagáz több kilométer mélyen. Valahogy nem illik összes ez a kettő.

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.11.16. 20:35:43

Ez sima irigység.
Akinek nincs palaolaja/-gáza az irigykedik.

Nick Leeson 2013.11.16. 20:50:01

Csak szólok, hogy nekünk is van palagázunk... Igen! A legendás makói gázmező!
Csak gondolom nincs zseton a kitermeléshez. Pedig rohadtul neki kéne fogni...

béla a görög (törölt) 2013.11.16. 21:02:46

Nézd az USAkoknak még van olaja. Azért mert arab olajat használtak az még nem jelenti azt hogy nekik nincs.

Másrészt az olajpala/olajhomok nem mai találmány. USAkok meg szoktak még kiadni pénzt ilyesmire, hogy fejlesztés. Tudod, ők így döglödnek.

Ahogy sláger lett a TESLA (e-auto :)) lehet hogy csináltak olyan tehnológiát az olajpalára is, hogy olcsó lesz a kitermelése.

A környezetvédelem meg olyan, hogy amióta ember él a földön azóta maga alá szarik. Majd csinálnak arra is technológiát, hogy hogyan tisztitsák meg azt amit egyébként nem kellett volna összekoszolni.

@Kard: az talajvíz.

cougarcat 2013.11.16. 22:46:51

Pedig a fracking technológia beindulása óta nagyon valószinü hogy pontosan önellátó lesz az USA. Épp ezért keres Kanada más vásárlókat is, pl. Kina vagy bárki más Ázsiában.

Kard 2013.11.17. 00:57:09

@béla a görög: Igen és itt pedig csapból jövő vizet gyújtanak meg. Az tuti nem 3-4 kilométer mélyről jön hanem néhány 10 méterről. Ezért kamu szerintem a videó.

Kard 2013.11.17. 01:04:25

@cougarcat: Az usa már most nettó szénhidrogén exportőr. Arabok meg a ruszkik csúnyán megszívták, mert az új technológiáknak hála egyre több olaj van és ezzel együtt hasonlóan az új technológiáknak hála egyre kisebb a felhasználás is (a Nyugat-Európai és USA az biztos, Kína még növekszik). Ebből pedig könnyen lehet, hogy a következő húsz évben nem nagyon fog senkit se érdekelni az olaj ára.
Csak néhány dolog. Például Németországban egy forró nyári napon simán megy 50% fölé is a napenergia felhasználása (ami pont jó a klímákba).
A másik, mondjuk 20 éve egy átlag autó 10-13 liter benzint fogyasztott ma ugyanaz megelégszik 6-8 literrel.
Amúgy az olaj is ilyen klasszikus ciklikus termék, mivel túl hosszú idő egy-egy új kutat beállítani, finomítói kapacitást csinálni ezért erősen leng az ára.

cougarcat 2013.11.17. 03:46:39

@Kard: Ha jól tudom az oroszok nagy gázban lennének ha 50 USD alá menne egy hordó olaj ára...

Link elek 2013.11.17. 10:08:15

@Nick Leeson:

Az 6000m melyen van, ott mar 300fokos a homerseklet, az amerikai modszer azon a homersekleten mar nem mukodik.
Ki kellene fejleszteni helyette vmit, de ahhoz a magyar olajosok segghulyek

Kard 2013.11.17. 10:47:57

@cougarcat: Az oroszok már most gázban vannak, mivel iszonyatosan elengedték a költségvetésük a sok olajdollár miatt. Jelenleg 118 dolláros olajár mellett van egyensúlyban a költségvetésük. Ez pedig azt jelenti egy tartósan 80-90 dollár közötti olajár mellett szépen növekedni fog a költségvetési hiányuk és ha jön egy negatív sokk, mondjuk benéz az olaj 60-ra akkor jöhet az újabb orosz válság.

toyoda 2013.11.17. 17:14:25

Az USA sajtójának vezető szalagcímei a palagáz-forradalom által fémjelzett elkövetkező gazdasági fellendülésről azt a benyomást keltik, mintha a szó szoros értelmében úsznánk az olajban. A múlt évben cikkek egész áradata jelent meg, főleg az International Energy Agency's (IEA) World Energy Outlook (WEO) című jelentésében 2012 novemberében, mely szerint az USA megelőzve Szaúd-Arábiát 2017-re a világ legnagyobb olajtermelője lesz, és amint a Reuters hozzátette, “nettó értelemben teljesen önellátó” az energiatermelésben. Az IEA szerint az olajtermelés tervezett növekedése a 2011-es 84 ezer hordó/nap értékről 97 ezer hordó/nap értékre 2035-ben teljesen cseppfolyós földgázból és nem a szokásos forrásokból fog származni – főleg palaolajból és palagázból –, miközben a hagyományos olaj- és gáztermelés 2013-tól vissza fog szorulni.
Ezekből a nem szokásos forrásokból csak jelentős környezetszennyezés árán lehet kitermelést folytatni: a kivonás hidraulikus tördeléssel történik (vizet, homokot és detergenseket injektálnak be nyomás alatt, így széttöredezik a kőzet, majd kivonják onnan a gázbuborékokat vagy olajcseppecskéket), ami a vízszintes fúrási technológiának köszönhető (ami feltárja a tározó sziklát a fúrólyukig a maximális kitermelés érdekében). Ennek a kihasználása azonban az USA-ban több százezer munkahelyet hoz létre, és az olcsó és bő energia előnyével jár. Az Exxon Mobil 2013-as Energy Outlook kiadványa szerint a palagáz-forradalom 2025-re az USA-t nettó exportőrré teszi.Honnan lesz erre pénz?
De mi van, ha a palagáz-forradalom nem a világgazdaságot erősíti, hanem egy kipukkadás előtt álló spekulatív buborék? Legalábbis elgondolkodtató, mennyire törékenynek bizonyult – legalábbis mostanáig – a globális gazdaság. Például, Spanyolország egykor virágzó gazdasága – amely az eurozónában a negyedik legnagyobb volt 2008-ban – most igen szorult helyzetbe került, az ingatlanbuborék kipukkadása megállíthatatlan, és persze „váratlanul” következett be, és az ingatlanárak egyharmados esésével járt. A politika-csinálók nagyon keveset okultak a 2008-as válságból, és a legjobb úton vannak afelé, hogy az olajszektorban ugyanezeket a hibákat újra elkövessék.
A New York Times egyik vizsgálata felszínre hozta a “pala-boom” narratíva első töréseit 2011 júniusában, amikor megállapította, hogy állami geológusok, iparjogászok és piaci elemzők “négyszemközt” megkérdőjelezik, hogy “a vállalatok szándékosan, sőt, illegálisan túlértékelik a kutak termelékenységét és tartalékaik nagyságát” (1). A Times szerint "a gázt nem olyan könnyű és olcsó kitermelni mély földalatti forrásokból, ahogyan azt a vállalatok állítják, amint azt ipari e-mailek és belső dokumentumok százai és egy több ezer kút adatai alapján készült elemzés állítja.”
2012 elején két amerikai energetikai tanácsadó cikket írt a brit energiaipar kiemelt folyóiratába, a Petroleum Review-ba, megkongatván a vészharangot. Megjegyezték, hogy “erős kétségük van az USA palagáz-tartalékainak valóságos mennyiségét illetően”, amelyet az új, 2009-ben bevezetett Security and Exchange Commission (SEC) szabályok alapján határoztak meg. Az új szabályok lehetővé teszik a gázipari vállalatoknak, hogy tartalékaikat független szakértők bevonása nélkül adják meg (2).

toyoda 2013.11.17. 17:15:23

A tartalékok túlbecsülését az olajipari óriások arra használják, hogy homályban hagyják a működésükkel kapcsolatos kockázatokat. Eltekintve a jelentős környezetkárosító hatásoktól, a probléma a kitermelési ráta, ami magas értéken indul, de gyorsan esik. A Nature-ben a korábbi brit kormányzati szakértő, Sir David King, az Oxford Smith School of Enterprise & The Environment tudósaival közösen írt cikkében megjegyezte, hogy a kutak hozama akár 60-90%-kal eshet már az első évben (3).
Egy ilyen gyors zuhanás határozottan nem kifizetődővé teheti a palagázt. Mivel a termelés esik, a piaci szereplők arra kényszerülnek, hogy növekvő számban fúrjanak új kutakat, hogy fenntartsák a termelést és visszafizethessék adósságukat. A termelés kezdeti kirobbanása a gazdasági lassulással kombinálva oda vezetett, hogy az USA-ban a földgáz ára a 2008-as $7-$8 per millió köblábról 2012-ben kevesebb, mint $3-ra csökkent millió köblábanként.
Pénzügyi szakembereket nem kérdeztek meg. “A kőzettörés gazdaságossága iszonyú” – írja Wolf Richter amerikai közgazdász a Business Insider-ben (4). "A fúrás elképesztő sebességgel tönkreteszi a tőkét, és a fúrókat egy adósságheggyel hagyják ott, amikor a termelés csökken, hogy folytassák a pusztítást. Hogy fenntartsák a kitermelési rátát az elfuserált bevételi tervek miatt, a vállalatoknak egyre többet kell fúrni, hogy új kutakkal váltsák ki a régi kutakat. Sajnos a rendszer beleütközik egy falba, amit valóságnak hívnak.”
Arthur Merman, egy olajkutató geológus, aki az Amoconál dolgozott (mielőtt az beleolvadt a BP-be) azt mondja, hogy “a tapasztalat szerint a palakészletek kimerülési sebessége… hihetetlenül nagy” (5). Az Eagle Ford texasi palakút esetét idézve (ami “minden olajpala anyja”) rámutat, hogy a kimerülési ráta magasabb, mint évi 42%”. Csak azért, hogy fenntartsák a termelést, “közel 1000 kutat kell fúrniuk az Eagle Ford palamezőn minden évben… Csak példaként, 10 vagy 12 billió dollár évente az addig kimerült kutak helyettesítése. Csak adjuk össze ezeket a dolgokat és az összeg kezd ahhoz közelíteni, ami a bankszektor kisegítéséhez kellett. Honnan lesz erre pénz?"
Ebben az évben a legnagyobb energetikai cégek némelyike már kezdi megszenvedni a palagáz boom gazdasági buborékját. Éppen négy hónapja, hogy az Exxon's CEO-tól Rex Tillerson vezérigazgató panaszkodott az alacsony árakra, amelyet az USA földgázbősége okoz, amely bár csökkenti az energiaköltségeket a fogyasztók számára, lenyomja az árakat és így gyakran nem elegendő a termelési költségek fedezésére, ami a profitok drámai csökkenéséhez vezet. Bár a részvényesek éves találkozóin az Exxon hivatalosan kitart amellett, hogy nincs vesztesége a gázon, Tillerson őszintén elmondta a Külkapcsolati Tanács (Council on Foreign Relations) egyik ülésén: "Ma ingünk-gatyánk rámegy erre. Nem tudunk hasznot termelni. Minden a piros tartományban van" (6).
Körülbelül ugyanekkor a British BG Group arra kényszerült, hogy 1.3 billió dollárt írjon le az USA-ban levő gázipari eszközeinek értékéből „a bő gázkínálat miatt, ami a negyedéves és időközi nyereség meredek eséséhez vezetett" (7). Novemberben, miután a Royal Dutch Shell észlelte, hogy nyeresége három egymást követő negyedévben csökken, “az egész évre számítva 24%-kal”, a Dow Jones közölte, „a nyereséget negatív hatások érték”, és kiemelte, hogy “mennyire romboló hatású volt az elmúlt néhány év pala-boom-ja a szektor számára.”

toyoda 2013.11.17. 17:15:50

Még a Chesapeake Energy is – amelyet az ország palagáz-úttörőjeként tartanak számon – válságos helyzetben találta magát, és arra kényszerült, hogy eladja eszközeit, hogy teljesíthesse kötelezettségeit. “Megdöbbentően nagy adóssága miatt” – írta a Washington Post. A Chesapeake közölte, hogy ”eladna 6.9 billió dollár értékű gázlelőhelyet és -vezetéket – újabb lépés a vállalat visszaszorulása útján, melynek arrogáns vezérigazgatója az ország palagáz-forradalmának egyik vezetője volt” (8).
Hogy engedhették, hogy mindez megtörténjen? John Dizard elemző a Financial Times 2012. május 6-i számában kimutatta, hogy a palagáz-termelők „két-, három-, négy- vagy ötszörösét költötték el készpénzüknek arra, hogy megalapozzák a lelőhelyeket, a fúrásokat és kiegészítő programokat.” Ahhoz, hogy fenntartsák a “deficit-finanszírozást”, túl sok kölcsönt vettek fel komplex és igényes feltételekkel. A Wall Streetnek reális ellenőrzést kellett volna biztosítani a palagázzal foglalkozók felett; ehelyett biankó csekkeket adtak számukra, a végén sok nullával.” Dizard szerint azonban a buborék még tovább fog nőni az USA-nak a gázalapú energiától való függősége miatt. „Tekintettel a palagáz-kutak termelésének meredek csökkenésére a hagyományos kutakkal összehasonlítva, a fúrásoknak folytatódniuk kell. Az árakat felfelé kell igazítani, méghozzá jelentősen, hogy ne csak a korábbi adósságokat, hanem a termelés reális költségeit is fedezzék.”
Mindamellett nem lehet kizárni, hogy több nagy olajtársaság egyszerre fogja magát szemben találni pénzügyi nehézségekkel. Ha ez bekövetkezik, Berman szerint „több nagy bankcsőddel vagy felvásárlással kell számolni és mindenki visszahúzódik, az összes pénz elpárolog, minden tőke elmenekül. Ez a pesszimista forgatókönyv.”
Más szóval, az „olajcsúcs” feltevése – vagyis az a pont, ahol a geológiai korlátok és a gazdasági tényezők úgy kombinálódnak, hogy a fekete nyersanyagot sokkal nehezebb és drágább lesz kitermelni – messze nem oldódik meg a palagáz-boom révén. Számos független tudományos elemzés látott napvilágot az elmúlt évben, amely erre a következtetésre jutott – és amelyeket a média nem vett tudomásul.
Az Energy Policy egyik tanulmányában Sir David King és oxfordi csoportja arra a következtetésre jutott, hogy az olajipar a világ tartalékait egyharmadával túlbecsülte. Az 1150-1350 billió hordóról szóló becsléseket 850-900 billió hordóra kell visszavenni – állítják. Ennek következtében a szerzők így érvelnek: „Bár biztosan nagy mennyiségű fosszilis energiaforrás maradt a földben, kereskedelmileg, a globális gazdaság által megszokott és elfogadott áron hasznosítható olaj mennyisége korlátozott és hamarosan csökkenni fog" (9).
King és társai a Nature-ben megjelent cikkükben azt közlik, hogy a kőzettöréssel történő nem hagyományos olaj- és gázforrások növekedéséről szóló közlések ellenére a világ létező forrásainak kimerítése évenként 4.5%-6.7%-kal folytatódik. Kategorikusan elutasítják azokat a véleményeket, hogy a palagáz-boom lehetővé tenné egy energiaválság elkerülését. Az USA pénzügyi kockázatait elemző Gail Tverberg azt találta, hogy 2005 óta „a világ [konvencionális] olajtartalékai nem nőttek”, és hogy „ez volt a 2008-2009-es recesszió elsődleges oka”, és hogy a „[hagyományos] olajforrások csökkenésének feltételezett fontossága azt jelenti”, hogy a “pénzügyi válság akár még rosszabbodhat is” (10). Ez még nem minden: a New Economics Foundation egy újabb jelentése arra figyelmeztet, hogy a “gazdasági olajcsúcs” elérkezése – amikor az ellátás költségei „meghaladják azt az árat, amelyet a gazdaságok meg tudnak fizetni a gazdasági tevékenység szignifikáns romlása nélkül” – 2014/15 körül bekövetkezhet (11).
Egy elsöprően sikeres ipari PR offenzíva következtében ezeket a tanulmányokat az újságírók és a politikusok egyaránt figyelmen kívül hagyták. A végeredmény azonban egyszerű: ahelyett, hogy a fellendülés újabb hullámába lépnénk, a gázbőség esetleges következménye valószínűleg egy fenntarthatatlan palabuborék lesz, amely egy ideiglenes fellendülést fog előidézni, ami elfedi a mélyebb szerkezeti instabilitást. Amikor aztán a buborék kipukkad a saját adósságok kötelezettségeinek súlya alatt, az ellátás összeomlását és árcsúcsot fog előidézni annak súlyos gazdasági következményeivel.

toyoda 2013.11.17. 17:37:37

@Kard: "Az usa már most nettó szénhidrogén exportőr"
Ez honnan veszed?
A nol.hu/kep/797097 simán nettó importőr.

toyoda 2013.11.17. 17:54:59

www.usdebtclock.org/#

USA 2008-ban importált kőolaja: 385 mrd usd
2013-ban importált kőolaja: 388 mrd usd

Kard 2013.11.17. 19:05:23

@toyoda: Ez csak az olaj. Alapvetően a felfutott palagáz termelés miatt rettentően olcsó lett a gáz belföldön. Exportálni nem tudják mivel nincsenek LNG kimenő terminálok. Ebből kifolyólag például az összes otthon termelt szenet exportálják mivel a szénerőműveket leállították vagy átállították gázra.

vomit 2013.12.03. 11:51:14

a romanok sem annyira orulnek, hogy szetkurjak a foldet alattuk. eppen most verik oket a rohamrendorok, de ne vard errol a beszamolot a hiradoban.

STOP Chevron and the Police abuse in PUNGESTI, Romania
secure.avaaz.org/en/petition/All_humanrigts_NGOs_that_can_monitor_and_act_NOW_on_this_attack_Save_the_village_of_Pungesti_Romania_from_fracking_and_a/
The riot police and CHEVRON joined forces to dismantle the local resistance group camped across the road from the field where Chevron plans to explore for shale gas, using hydraulic fracturing. After 2 months of resistance, 40 people were beaten, arrested and taken to the nearest town for further investigations. (...) Media representatives do not have access to the site, and the road to Pungesti is blocked by Chevron equipment and Police intervention cars.