sorok között

sorok között

Vékony jégen táncol a kormány

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
2013. november 11. - Politikai Ateista

Nem csak az Európai Központi Bank főnöke kíséri figyelemmel a magyar devizahiteles-mentő erőfeszítéseket...

Draghi attól tart, hogy az egyoldalú kormányzati lépések a devizahiteles ügyben számos negatív hatással járnak majd. Felgyorsíthatják a hitelezés visszaesését, aminek kedvezőtlen hatása lehet a stabilitásra és a növekedésre. Nowotny szerint ugyanakkor Magyarország megígérte, hogy a lépéseit egyeztetni fogja az európai partnerekkel. - Devizahiteles csomag: figyelmeztetést kapott Magyarország - Portfolio

hanem a Moody's is:

Emellett olyan esetleges gazdaságpolitikai döntések is lefelé ható nyomásnak tehetik ki a magyar államadós-osztályzatot, amelyek negatívan érintik a bankszektort - hangsúlyozza pénteki elemzésében a hitelminősítő. - MFOR

23 komment
devizahitel

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr505621464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toportyánzsóti 2013.11.11. 07:40:34

Saját devizásait és maffiózóit már az elején kimentette a narancsmaffia,így már csak kamuznia kell és szalámizni a zombikokat.
Válasz erre 

toportyánzsóti 2013.11.11. 08:03:21

Kormány már megbukott,de nekik a negatív siker is siker.
Válasz erre 

Mitzimackó 2013.11.11. 12:09:15

ha egyszer véletlenül 200 forint lenne a CHF, hirtelen nem tudna mit kezdeni a kormány :-)
Válasz erre 

Spiro 2013.11.11. 15:54:55

Ha nem lenne bankadó, de (LIBOR) referenciakamat +3% lenne a maximális THM a lakáshitelekre, akkor 10 évet meghaladó futamidő esetén minimum 30%-kal csökkenne a törlesztő részlet. Ebből következően nőne a kiskereskedelmi fogyasztás (t.i a lakáshitelesek, visszafogott fogyasztással vegetálnak), ami a bankadóból jelenleg befolyó adó-, járulék-, illetékbevételeket generálna, 2,5-szeres pénzforgási sebesség mellett.

Ez azt jelentené, hogy azonos adóbevétel mellett a kamatcsökkenésből (ez exponenciális függvény) származó törlesztő részlet csökkenés, részben kompenzálná az árfolyam emelkedésből fakadót emelkedést (ez lineáris függvény). Azaz kb. 210 Ft-os CHF árfolyamon a törlesztő részlet azonos lenne, mint lehíváskor.
Ha a ker.bankok éven belüli deviza/HUF swapon keresztül finanszíroznák magukat, akkor még felárat sem kel fizetniük, hiszen ez nem a tőkepiacon, hanem a pénzpiacon zajlana, ahol még felár sincs (hiszen a swapban (betétcsere) a felek egyenlő értéket cserélnek). Ezt akár az MNB-vel is végezhetnék, aki fürdik a devizatartalékba.

Istenem, ha csak egy csöpp ész is szorult volna valamelyik potentátba, vagy értene a munkájához.
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.11. 16:54:46

@Spiro:

Ezt az ötletedet próbáltad már előadni a bankoknak?

Jelenleg ugyanis a rossz hitelek miatti kiesést a fizető devizásokon hozzák be :-o. A forintosok ugyanis bubor fixek. Ugyebár...
Válasz erre 

Ben Franklin 2013.11.11. 16:57:38

Moody's nem ért semmihez, EKB úgyszintén. Minden országban emelkedik az adósság, kivéve Mo-t.
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.11. 17:01:22

@Ben Franklin:

Meg lehet őket is érteni: a maguk eszközeivel próbálják elérni azoknak a céljait, akik őket fizetik.

Name of the game: capitalism... evvan. Játéktér adott, lehet stratégiázni.
Válasz erre 

s 2013.11.11. 17:23:50

Magyarország jobban teljesít!

Ugyanitt:

Hibás termék.
Válasz erre 

Spiro 2013.11.11. 17:41:39

@Ad Dio:
Én a devizahitelesekre gondoltam (ez a szövegből kiderülhetett volna számodra is), és arról próbálok beszélni, hogy a bankadó helyett törvényi THM maximumokat kellene, kellett volna bevezetni.

Mert a bankadó közel 3%-os hitelfelár növekedést eredményezett (ezt is kénytelenek áthárítani), és jó részt ez okozza a devizahitelesek problémáját (az általad felvetett probléma is a referenciakamathoz fixálás hiányának következménye - ha lenne referenciakamat és maximált felár, akkor nem kellene mások helyett helytállni).
A szabályozatlanság és a non stop ötletelés, pedig a törlesztési morált rombolja, ami a jelenlegi konstrukcióban a hitelportfolió további leromlásán keresztül, a törleszteni képesek további terheléséhez vezet.

Egyébként, ha az eddig bankadóban beszedett összegeket a devizahitelesek megmentésére fordították volna, vagy fordítanák, akkor kb. senkit sem kellene megmenteni.

A bankok a közvélekedéssel ellentétben érdekeltek a devizahiteles helyzet normalizálásában, és az általam vázolt megoldás az ingatlan fedezetű, hosszú lejáratú devizahiteleseket sokkal kedvezőbb helyzetbe hozná (-30%-os törlesztőrészlet), mint az árfolyamgát.
A bankok és az állam a jelenlegivel egyező bevétel-kiadással nézne szembe, de jóval kevesebb problémás hitel (kevesebb céltartalék, stb.), és elégedetlen állampolgár lenne (akik ráadásul a válság elött9 szinten tudnának fogyasztani).
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.11. 18:47:09

@Spiro:

"Én a devizahitelesekre gondoltam (ez a szövegből kiderülhetett volna számodra is)"

Több gondolkodás, kevesebb betűvetés :-/. Természetesen értettem miről van szó. Épp ezért kérdeztem amit kérdeztem.

Akkor kérdezem még egyszer: szerinted a bankok mit szólnának ha a kormány UTÓLAG és VISSZAMENŐLEG belenyúlna a hitelszerződésekbe, mégpedig durván a bankok kárára??? Szerinted ez mennyiben mozdítaná elő a piaci bizalmat?

"Mert a bankadó közel 3%-os hitelfelár növekedést eredményezett (ezt is kénytelenek áthárítani)"

Minden alapot nélkülöző szám. Eredményezett növekedést, de ennek a töredékét.

"Egyébként, ha az eddig bankadóban beszedett összegeket a devizahitelesek megmentésére fordították volna, vagy fordítanák, akkor kb. senkit sem kellene megmenteni."

Ennek is utánaszámolhatnál. OMDG...

"A bankok a közvélekedéssel ellentétben érdekeltek a devizahiteles helyzet normalizálásában,"

Mindaddig amíg az érdekei nem sérülnek.
Válasz erre 

Spiro 2013.11.11. 19:41:25

@Ad Dio:
Nagyon nincs értelme levelezgetnünk, mert gyenge a szövegértésed, és a felkészültséged a probléma komplex áttekintéséhez. De teszek egy utolsó kisérletet.

Ha pl. egy polgárjogi szerződésben valami rosszul szabályozott, és a felek nem jutnak dűlőre, azt jogorvoslat keretében, akár valamelyik fél érdeksérelmével a bíróság, vagy akár jogszabályalkotó eldöntheti, rendezheti.
Ha nem tűnt volna fel a világ fejlettebb felében a hiteleket, és pláne a hosszúlejáratú változó kamatozásúakat, referenciakamathoz kötik (és manapság már itt is ez a „divat”). A múltbeli szerződésekben lefektetett feltételek aránytalan érdeksérelmet okoznak (erre még pláne rátesz a kormány dilettáns hozzáállása)

A válság előtt a devizahitelek THM szintje átlagosan 2,5-3,5%-kal haladta meg az éves devizakamatokat, ma ez 6,5-7,5%.
A környező országokban ahol nincs bankadó ma is lehet lakáscélú devizahitelt ~Libor+3-3,5%-on felvenni, nálunk nem. (erről többet nem tudok elmondani, ha érted, érted, ha nem nem). Kérlek az országkockázatifelárral ne fárassz mert, hogy már kifejtettem, hogy a legtöbb bank deviza/HUF swapban szerzi be a deviza forrást, ahol nincs ilyen.

Egy hitel viszonyban mindig a kölcsönadó járhat rosszabbul. Jelen helyzetben a hitel fedezetét képező ingatlanok jócskán alulmúlják a tartozást, és a helyzet csak azért nem fajult tömeges hitelfelmondásba, mert nincs magáncsőd.
Szóval a bankoknak is érdekük a helyzet rendezése (ez triviálisan artikulációra került a Bankszövetség legutóbbi javaslatai szerint, ahol jelentős kedvezményeket ajánlottak fel – az rendkívül sajnálatos, hogy a kormány, aki kibic az ügyben, fel sem fogja a javaslatot, csak nyomja a saját faszságait úgy, hogy a bankadó fenntartásával akadályozza az álláspontok közeledését (hiszen e nélkül, vagy ennek eltörlése fejében a bankok mozgástere jóval nagyobb lenne).
Válasz erre 

Ben Franklin 2013.11.11. 19:53:51

@Spiro: 'A környező országokban ahol nincs bankadó ma is lehet lakáscélú devizahitelt ~Libor+3-3,5%-on felvenni, nálunk nem.'

Ott ahol euró a pénznem ott az euróhitel nem devizahitel.

Nálunk sokkal drágább volt a forinthitel a bankadó előtt, mint most. A devizásból meg a frankhitel sztori a legszomorúbb.
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.11. 19:59:19

@Spiro:

"gyenge a szövegértésed, és a felkészültséged a probléma komplex áttekintéséhez."

Megosztom Veled egy tapasztalatomat: azok a komentelők, akik észérvek helyett helyből a partner szellemi képességeit illetik dehonesztáló ítéletekkel, általában csak a saját tudatlanságukat takargatják. Nem állítom - egyelőre - hogy ez jelen esetben is így van, de mindenesetre lehet hogy eglepődnék ha nem így lenne.

Szóval.

Talán meglep, de már elsőre tökéletesen értettem amit mondtál: nosza a kormány csapjon az asztalra, és közölje a bankokkal, hogy tegnaptól (mikortól is?) libor fixált a thm. Ezzel a bankok elbuknának akár 800-1000Mrd forintot :-o. Szerinted mit szólnának? Nem gondolod hogy kissé felindulnának a dolgon? Nem lehetséges - csak esetileg felvetve - hogy azonnal minden erővel tiltakoznának és arra hivatkoznának, hogy érvényes, jogszerű szerződésbe nem ér utólag belenyúlni?! Szerinted hogy hatna a befektetői bizalomra egy ilyen húzás Zsenikém?

A referencia kamathoz kötés magában jó ötlet, de csak a jövőre vonatkoztatva lehetne bevezetni. Az meg kb. semmit nem segítene a jelenlegi devizahiteles problémán. Érted-é?
Válasz erre 

Spiro 2013.11.12. 09:10:20

@Ad Dio:
Ha visszaolvasnád a kommentjeimet, akkor látnád, hogy és soha nem javasoltam azt, hogy VISSZAMENŐLEGES hatállyal kellene a THM maximumot bevezetni (első kommentemben „lenne”, „csökkenne”, „nőne”, stb. kifejezések vannak, amik mind jövő időre utalnak –nem tudom hogyan mondjam szebben, hogy a jövőről beszéltem-).

Azt is szépen leírtam, hogy a rosszul szabályozott szerződéseknek, van, kell lennie jogorvoslati lehetőségének. A devizahitelesek pereskedésükkel pont ezt forszírozzák mostanában (ezeknek a mozgatórugója a törlesztő részletek csökkentése, de nincs egységes koncepció, ezért még az egyedi sikerek sem vezetnek tömeges katarzishoz –mindannyiunknak ősz szakálla lesz mire ezeket az ügyeket a bíróságok jól, rosszul eldöntik).
Az is látszik a bankok javaslataiból, hogy ők is kompromisszum készek, de pl. a rájuk kivetett bankadó a mozgásterüket csökkenti.
Az állam pedig tudomásul sem véve a válságot, ragaszkodik az azt megelőző mértékű adótömeg beszedéséhez (a kisker. fogyasztás csökkenése miatti adókiesést, pl. demagóg, hazug indoklású bankadóval pótolták (a statisztikákból látható, hogy ezek nagyságrendje kb. egyenlő –azt már kifejtettem, hogy ez egy kártékony módszer, mert visszacsatolás végén tovább csökkenti a kisker. fogyasztást-).

Ergo olyan megoldást kell találni, ami mind a három fél számára elfogadható.
Amit te nem értettél meg az elmondottakból (talán meglep, de még most sem érted), hogy a bankadó helyett lenne jó a hiteltípusonkénti THM maximum, és az ingatlanfedezetű hitelek 3%-os THM csökkenése, ugyan akkora költséget okozna a bankoknak, mint most a bankadó. Azonban ez a céltartalékolás csökkenéséhez és portfoliójavuláshoz vezetne –arról nem is beszélve, hogy nem volt túl elegáns a hitelesekre terhelni minden, forrásköltséget növelő tételt, amit pl. a nem megfelelő fedezettség okozott (pl. maturity mismatch).
Ez hosszú lejáratú lakáshitelek esetén ~30%-os törlesztő részlet csökkenést jelentene, és a devizahiteleseknek nem kellene nyomorogniuk, hanem a válság előtti szinten fogyasztanának. Ami az állami adóbevételek változatlan szintjét jelentené.

Kommentjeid hangvétele nekem sem tetszett (elég magas lóról osztod az észt, és ráadásul pont nálad hiányoznak az érvelést alátámasztó tények, ami még bosszantóbb, hogy olyanokat adsz a számba, amit nem is mondtam, vagy másról beszéltem (mindig is devizahitelekről beszéltem, soha nem visszamenőleges hatállyal, és abszolút triviális közgazdasági következtetéseket vontam le, ami a statisztikákból mindenki számára kiolvasható –sajnálatos, hogy ez pont azoknak nem megy akik erre vállalkoztak, és megválasztattak-).

Na, isten áldjon.
Válasz erre 

Spiro 2013.11.12. 09:14:29

@Ben Franklin:
Az Indexen is volt számos cikk, hogy pl. Romániában, Lengyelországban jelenleg 4% körül lehet EUR lakáshitelt felvenni (én ezekre gondoltam).
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.12. 09:22:33

@Spiro:

Hanta Bandi:

"de (LIBOR) referenciakamat +3% lenne a maximális THM a lakáshitelekre, akkor 10 évet meghaladó futamidő esetén minimum 30%-kal csökkenne a törlesztő részlet. Ebből következően nőne a kiskereskedelmi fogyasztás (t.i a lakáshitelesek, visszafogott fogyasztással vegetálnak), ami a bankadóból jelenleg befolyó adó-, járulék-, illetékbevételeket generálna, 2,5-szeres pénzforgási sebesség mellett.

Ez azt jelentené, hogy azonos adóbevétel mellett a kamatcsökkenésből (ez exponenciális függvény) származó törlesztő részlet csökkenés, részben kompenzálná az árfolyam emelkedésből fakadót emelkedést (ez lineáris függvény). Azaz kb. 210 Ft-os CHF árfolyamon a törlesztő részlet azonos lenne, mint lehíváskor."

Ez a Te szöveged. Értelmezd. Az, hogy most hogy rámutattam az ordas ostobaságodra ki akarsz menekülni belőle, az egy dolog. De ez így nem fog menni. Ezt írtad, ezt mondtad. Az utolsó mondatod több mint egyértelműen utal a visszamenőleges használatra.

Mindamellett örülök hoy egyetértünk: az utólagos Libor fixálás nem járható megoldás. A devizahitelesek problémája a jelenben van, nem pediga jövőben. Ma nem sok értelme van devizahitel Libor fixálásról beszélni a jelennel kapcsolatban, mert ugye a Mo-on nem lehet devizahitelt felvenni. A Forint alapkamata pedig kellemesen alacsony, így olyan sok értelme nincs is.

"Istenem, ha csak egy csöpp ész is szorult volna valamelyik potentátba, vagy értene a munkájához."

ööööööö... :-/
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.12. 09:27:57

@Spiro:

"hogy a bankadó helyett lenne jó a hiteltípusonkénti THM maximum,"

Nem tudom hol szocializálódtál, de ez nem járható út. Nem nyúlhatsz bele érvényes megkötött szerződésekbe "kívülről". A bankadó vitatható hatékonyságú, de jogszerű eszköz. A thm (utólagos és visszamenő hatályú) törvényi maximálása nem az. A bankok felől pedig nem hallani olyan ajánlatokat, hogy ha a bankadót leveszitek rólunk, akkor szívesen alávetjük magunkat - önként és testületileg - egy thm maximálásnak.
Válasz erre 

Spiro 2013.11.12. 10:44:37

Az utolsó mondatban is szerepel a „lenne” szó (ami a legkevésbé sem a múlt idő, vagy a visszamenőleges használatra utal).

Azt próbáltam leírni, hogy ha a THM lekövette volna a deviza alapkamatok, vagy referenciakamatok csökkenését (azaz a jelenleginél kb. 3%-kal lenne alacsonyabb), akkor ez részben kompenzálná az időközi devizaárfolyam emelkedés törlesztőrészlet növelő hatását).

Tehát egy olyan hitel esetében ahol még legalább 10 év van hátra a futamidőből (de már eltelt belőle akármennyi), a 3%-os THM csökkenés, MOSTANTÓL (nem visszamenőlegesen) ~30% törlesztő részlet csökkenést jelentene.
Mivel átlagosan kb. 160 Ft-os árfolyamon folyósították a CHF hiteleket, ezért (161*130%=) 208 Ft-os árfolyam mellett, 3%-os THM csökkenés esetén a törlesztő részlet azonos lenne a hitel folyósításakor meghatározottal.

Írd be Excel törlesztő részlet képletébe amiket írtam, és látni fogod miről pampulászok.

Örülök, hogy tisztázhattam, hogy a LIBOR fixálás jó megoldás, és ezzel a módszerrel könnyedén rendezhető a probléma (nem visszamenőleges bevezetéssel).

A LIBOR referencia kamathoz történő fixálás nem jelent új devizahitel felvételt, pusztán a meglévő szerződések kétoldalú módosítását, amit egyébként bíróság is kimondhat (hiszen bármilyen szerződést, illetve annak bármelyik részlete megváltoztatható), vagy törvényben is lehet róla rendelkezni.
(de állításoddal ellentétben a bankokban van kompromisszum készség –nyilván azokkal szemben nincs, akik nem is akarnak törleszteni, és abban az álomvilágban élnek, hogy úgyis megmentik őket-).

Mivel az EU tagjai vagyunk, és az ország nagy része devizában van eladósodva (lakosság, vállalatok, állam is), ezért a devizahiteles probléma megoldása az EUR gyors, erős Ft árfolyamon történő bevezetése lenne. (nehogy elő gyere a versenyképesség miatti gyenge Ft ötletével, mert nyílt gazdaságunkban az export átlagosan kb. 90% importot tartalmaz, így 30% leértékelés 3% versenyelőnyt jelent, de a jövedelmek 27%-kal értékelődnek le, míg a hitelek és az árszínvonal 30%-kal nőne. – a nagyfokú eladósodottságunk és a gazdaságunk nyitottsága miatt nekünk erős Ft és ezt követő EUR bevezetés lenne a jó megoldás).

Szellemesnek vélt megjegyzéseiddel, és tényekkel alá nem támasztott érveléseddel, csak magadat égeted.
(Tanulni, tanulni, tanulni)
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.12. 12:50:42

@Spiro:

"Azt próbáltam leírni, hogy ha a THM lekövette volna a deviza alapkamatok, vagy referenciakamatok csökkenését (azaz a jelenleginél kb. 3%-kal lenne alacsonyabb), akkor ez részben kompenzálná az időközi devizaárfolyam emelkedés törlesztőrészlet növelő hatását)."

"A LIBOR referencia kamathoz történő fixálás nem jelent új devizahitel felvételt, pusztán a meglévő szerződések kétoldalú módosítását, amit egyébként bíróság is kimondhat (hiszen bármilyen szerződést, illetve annak bármelyik részlete megváltoztatható), vagy törvényben is lehet róla rendelkezni."

Nem kicsi odabent a zaj. Egyik mondatoban kijelented hogy nem szerzőésmódosításról beszélsz, hanem amolyan lennevóna dumát nyomsz, majd kifejted, hogy igenis kellakár törvényi úton szerződést módosíttatni.

:-/ Feketepont.

Törvényi úton módosíttatni nem lehet. Az szembemegy a demokratikus elvekkel, mindemellett iszonyatosan kontraproduktív is a bizalmi oldalon. A bíróságok szintén nem mondhatják ki a Liborhoz kötést, mert milyen alapon tennék (ha nem volt benne a szerződésben az aláírás idején). A kétoldalú szerződésmódosításról én is hallottam, csak előtte a TV maci mosta a fogát és gargalizált, majd phüüüü...

A magyar Euro-ról írt gondolataid meg olyan szinten nélkülöznek minden szakmát, hogy ha nem haragszol azzal én nem is foglalkoznék...

Nem kicsi a kognitív zaj a buksidban...

De segítek röviden leírni a helyzetet.

Vagy baromságot beszélsz (visszamenőleges szerződésmódosítás, bírósági ítéletek), vagy értelmetlen bölcsészduma amit nyomsz (mi lett volna ha, kétoldalú szerződésmódosítás).

Egyik értelmetlenebb mint a másik.

Adott a devizások problémája, arra keresi mindenki a megoldást. Te is arra írtál valamit, ami marhaság.

Ennyi. Más ötlet kell. Ez a ló nem fut.

Apróbetűs: nem az a baj, hogy 16 éves vagy és fingod nincs erről az egészről ámde okoskodsz, mert így tanul a gyerek. De akkor tanuljon. Ha hülyeséget beszélsz, ismerd fel és lépj tovább. Ennyi.
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.12. 12:58:37

@Spiro:

"Örülök, hogy tisztázhattam, hogy a LIBOR fixálás jó megoldás, és ezzel a módszerrel könnyedén rendezhető a probléma (nem visszamenőleges bevezetéssel)"

Ma nincs új devizahitel. Akkor mégis mit jelent számodra az, hogy "nem visszamenőleges bevezetéssel"??? Segítek: ha már meglevő szerződésekbe nyúlsz bele, az bizony "visszamenőleges"...

Jah értem!!! ELMÉLETI megoldást keresel!!! Ezjó. Elméletileg megoldja a problémát!!! Az elmélet kiválló, csak a valóság nem idomul hozzá. A rohadék... Brávó...

Biztos ismered a viccet a 3 tudósról. Bezárják őket egy tanterembe egy konzervvel egy hétre. A fizikus a szemüvegének a lencséjével felmelegíti a konzervet amíg ki nem hasad az oldala, megeszi. A biológus az asztalon álló növény savas nedveit felhasználva kirohasztja a tetejét. A matematikus felírja a táblára: tegyük fel, hogy a konzerv nyitva van, majd éhen hal.
Válasz erre 

Spiro 2013.11.12. 14:45:46

@Ad Dio:
Nem az a baj, hogy sem a joghoz, sem a közgazdaságtanhoz nem értesz (bár te abban tetszelegsz, hogy igen), de minimális késztetés sincs benned, hogy jobban belegondolj, vagy utána olvass a dolgoknak. Gondolom ezzel a mentalitással, a polgári körben király vagy.

A mihez tartás végett:
Törvényi úton is be lehetett, be lehet avatkozni a hitelszerződésekbe (hiszen az előtörlesztés, és az újabb és újabb árfolyamgátak pont ilyen törvényeken alapulnak). –lehet hogy ez számodra újdonság

Mielőtt tovább égeted magad, beszélj a bíró haveroddal, hogy a bíróság miket tehet egy-egy szerződéssel (érvénytelenítheti, semmiségét mondhatja ki részben-egészben, törölhet és hozzá is tehet-, javíthat részeket, behelyettesíthet, ha a szerződés jogszabályba-, jó erkölcsbe ütköző, erőfölénnyel visszaélő rendelkezéseket, stb. tartalmaz).
Ha a kamatok, THM változtatását egyoldalúan, nem átláthatóan szabályozza a szerződés, az pont ilyen eset.
A perek előtti mediációs eljárásokban is lehetne szerződést módosító megállapodásokat kötni (egyébként ez egy össznépi konzultáció is lehetne - több szem többet lát), de ebben az esetben azoknak az ügyvédeknek, akik a devizahiteles ügyeket jelenleg képviselik, felkopna az álla.

A szerződést, illetve annak részeit a felek, a bíróság, nem csak visszamenőleges hatállyal, hanem bármilyen dátumtól (akár jelen, akár jövőbeli is) módosíthatják (a szerződő felek szabad akaratából, vagy a törvény betűje szerint). - Röhejes, hogy ezt sem érted.

Maradjunk annyiba, hogy szeretsz vitatkozni, de nem tudsz, mert nem érvelsz, hanem sértegetni próbálod a vitapartneredet, és csak annyit közölsz, hogy ez is faszság, az is faszság – te ezt jobban tudod, de sajnos nem.
Ja és még szellemes sem vagy, csak erőlködsz.

Adieu
Válasz erre 

Ad Dio 2013.11.12. 15:05:03

@Spiro:

Megpróbálod kevergetni az iszapot, mert valahogy nem jött be az első laphúzásra blöfföd.

Sebaj. Én meg majd jól nem hagyom :-).

Az árfolyamgát és az előtörlesztés valóban belenyúl a szerződésekbe, de azok alapját nem érinti, csak a törlesztés módját ugyebár.

Nem úgy egy utólagos Libor-hoz kötés. Örülök hogy ezt már nem hangoztatod, mert úgy tűnik felfogtad, hogy az a módi nem működik.

A bíróság természetesen módosíthat egy szerződésen, de csak akkor, ha törvénytelenséget állapít meg. Ilyen már történt is a bíróságokon. Viszont az irányadó kamatfixálás nem volt törvényileg előírva amikor a hitelek születtek, így épeszű bíróság soha nem fogja beemeltetni a szerződésekbe ezt.

És mivel a zseniális ötleted ez volt, itt bukik is.

"a polgári körben király vagy."

Ezzel úgy vagyok, mint a hegedüléssel. Lehet hogy király lennék benne, de még sosem próbáltam :-).

Az hogy a bíróság egy -egy kamatemelést törvénytelennek ítél meg =/= azzal, hogy a Liborhoz kötné. Érti ugye?

"Maradjunk annyiba, hogy szeretsz vitatkozni, de nem tudsz, mert nem érvelsz, hanem sértegetni próbálod a vitapartneredet, és csak annyit közölsz, hogy ez is faszság, az is faszság – te ezt jobban tudod, de sajnos nem."

Ha találkoztál már velem más fórumon, akkor tudod, hogy általában távol tartom magam az igénytelen stílustól, viszont vallom az "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten... " elevet. Nézzd már meg kérlek ki kezdte a személyeskedést meg a dehonestálást :-D.

Én szívesen eltekintenék tőle, de kettőn áll a vásár, és hát ugyebár bekezdtél szépen.
Válasz erre 
süti beállítások módosítása