sorok között

A diákhitel rossz befektetés

2013. szeptember 09. - Politikai Ateista

Már több alkalommal is írtam az amerikai diákhitel buborékról. Legutoljára például itt.

A probléma többek között abban rejlik, hogy az egyre nagyobb adóssággal az életbe szabaduló friss diplomások, egyre nehezebben találnak a végzettségüknek megfelelő munkát.

Gyorséttermes melóból pedig az életben nem lesznek képesek visszafizetni a diákhiteleiket.

A Bloomberg májusban megjelent cikke szerint a FED tanácsadói figyelmeztették a jegybank vezetését egy esetleges diákhitel-buborék kialakulásának veszélyeire.

 

A diákhitel tartozások összege meghaladja az autófinanszírozási, illetve a hitelkártya tartozások összegét.

 

studentloandebt.png

 

Bernanke szerint nincs miért aggódni:

Bernanke a diákhitelekkel kapcsolatban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a hallgatók mintegy ezer milliárd dollárra rúgó tartozása nem jelent különösebb kockázatot a pénzügyi stabilitásra nézve, de gazdasági növekedés híján hosszabb távon csökkentheti a lakossági kiadásokat. - Bernanke: az emberek kevésbé tartanak a jövőtől - Napi Gazdaság

 

Azonban minden grafikonnál beszédesebb a JP Morgan bejelentése, amely szerint októbertől kiszállnak a diákhitel - bizniszből.


A hivatalos indoklás szerint nem várható számottevő növekedés a diákhitel-piacon, és a fokozódó állami szerepvállalás is nehezíti a terepet.

Pedig az állam még szívességet is tett a privát szektor diákhitelezéssel is foglalkozó pénzintézeteinek, amikor július elején 3.4%-ról 6.8%-ra emelték a szövetségi diákhitelek kamatait.

 

Évi 6.8% kamat nem is olyan rossz bevétel, egészen addig amíg a diákok képesek megfelelni a fizetési kötelezettségeinek.

Úgy látszik a JP Morgan már egyáltalán nem biztos ebben.

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr185498247

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2013.09.10. 09:55:49

a magyar is rossz, nem csak az amcsi.

Rive 2013.09.10. 10:20:13

Eeeegen, aki figyel, az összefuthatott már néhányszor a dologgal.

De 'nekünk' ezt a ballépést is ki kell próbálnunk - az okos más kárán tanul, a buta a magáén se...

profilo 2013.09.10. 10:20:20

Van egy jelenet a 2009-es Capitalism-Love Story című filmben,melyben egy utasszállító repülőgépet vezető pilótanő beszél arról,hogy évi 22.000 dollárt keres és alig tudja fizetni a 100.000 dolláros diákhitelét.

"-Ha így haladok,bő félmillió lesz mire visszafizetem a kamatokkal,késedelmi és egyéb díjjakkal együtt.Nem szeretek sokat morfondírozni rajta,mert elég lehangoló.Elveszi az ember hivatástudatát,ha arra gondol,hogy mennyi a tartozása és hogy mennyit keres."

"-Régi poén a légitársaságnál,hogy amikor pilótává avatnak azt mondják:
Csak annyit kérünk,hogy ne egyenruhában menj élelmiszersegélyért."

Kivlov 2013.09.10. 10:23:38

Nem is befektetés. Hanem kényszer...

Neoprimitív 2013.09.10. 10:57:55

@profilo: Tekintve, hogy az átlag (2,5 fős) amerikai család jövedelme 2009-ben nettó közel 50 ezer dollár volt, 1,3 keresővel, a 22 ezres éves fizetés egy pilótánál a durva csúsztatás kategóriája. Filmek helyett célszerűbb a tényekből tájékozódni:
financemymoney.com/wp-content/uploads/2010/05/wheredidthemoneygo.jpg

A posztnál pedig nem ártott volna kitérni arra, hogy mi az oka annak, hogy tíz év alatt majdnem az ötszörösére nőtt a hitelállomány? Mert ha az van mögötte, hogy az ingyenes helyek száma csökkent az ötödére, akkor az semmit sem mond a visszafizetési lehetőségekről - legfeljebb kevesebbet fog tudni megtakarítani a diplomás jövedelméből. Egészen más a helyzet, ha ötször annyian járnak egyetemre és ezért romlik az elhelyezkedési esély, de ez nem derül ki a posztból.

Mellesleg a kamatemeléshez belinkelt cikkből kiderül, hogy a tipikus diákhitel összege 3357 dollár - megint csak érdemes összevetni az évi 50 ezres nettó jövedelemmel.

A duplára emelt kamat pedig az állami költségvetésbe folyik be, ebből a JP Morgan (vagy más bank) nem profitál - viszont a magasabb kamat visszafoghatja a felvételi hajlandóságot, vagyis pont az a hatása, amit a Morgan mondott.

Netuddki. 2013.09.10. 10:59:18

Nem baj, az orbán rezsim a közműcégek államosítása után ingyenessé tesz a felsőoktatást is. Miután bevezették a kommunista szombatot. Vagy valamit félreértettem?

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:07:29

@doggfather: @Rive:
Megjegyzem elég sok embert ismerek, akiknek esélyük sem lett volna diákhitel nélkül továbbtanulni, így viszont mindezt jó szakon tették, és ma ők támogatják a szüleiket. Jellemzően kistelepülésekről érkeztek, ahol a szüleik addigra, mikorra egyetemre mentek, már elveszítették a munkájukat.

Szóval ennek az éremnek két oldala van.

Lencsés István 2013.09.10. 11:12:22

A hitel nem befektetés .

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:13:36

@Neoprimitív:
Magyarországon 196 ezer a családi adókedvezmény nélküli nettó átlagkeresete a szellemi foglalkozásúaknak. Ebből a mai árak mellett meg lehet élni és fokozatosan visszafizetni a diákhitelt. Hogy hol a probléma? Ott, hogy ez az átlag, tehát bőven akadnak olyanok, akiknek folyamatosan csak duzzadni fog az adósságuk, mivel csak a kötelező, jövedelmük x%-ából tudnak törleszteni, ami alacsony jövedelmük miatt kevés.

Én azt gondolom az USA-ban sem lehet másképp, csak ott az összegek mások, mivel jóval nagyobb összegű diákhitelekről van szó, viszont a keresetek is nagyobbak, ellenben ott is nagy a szórása a kereseteknek.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:21:37

@Lencsés István:
Nyilván a te értelmi szinteden senki sem várja el tőled azt, hogy megérts egy cikket, úgyhogy elmagyarázom:

A cikk a befektetési oldalról mutatja be a diákhitelt, tudod akik finanszírozzák a hitelt. Nos, azoknak befektetés.

Rémbódess 2013.09.10. 11:24:52

@Lencsés István: Az nem is, de ha a hitel összegén befektetést vásárolsz - és ilyen lehet az is ha a saját jövedelemtermelő képességed fejlesztésébe (ti. tanulás) fektetsz - , akkor az simán kitermeli a hitel összegét, utána meg élethosszig kasza...

oc 2013.09.10. 11:27:26

szerintem pedig ha valamilyen hitelnek lehet értelme a magánszektorban, az a diákhitel. ha valakinek esélye sincs tanulni pénz nélkül, viszont diákhitellel elvégez egy jó szakot, majd az első 1-2-3 éves bónuszából visszafizeti az egészet, akkor azt hiszem megérte.

"A probléma többek között abban rejlik, hogy az egyre nagyobb adóssággal az életbe szabaduló friss diplomások, egyre nehezebben találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. "

Azaz a fő probléma, hogy nincs munka! Nyilván annak nincs értelme, hogy az ember felvesz 1-2 millió diákhitelt, majd elmegy a mekibe dolgozni. Hisz azt diploma nélkül is meg tehette volna.

Az üzleti életben a hitel igenis jó, lehetőséget ad arra, hogy egy vállalat beruházzon, amivel többet tud termelni, mint a hitel törlesztés maga. Ezt levetitve a diákokra, [elvileg] többet keresel diplomásként, így nem okoz problémát visszafizetni sem.

Ja, hogy nincs munka. Nos igen, ez gond.

s 2013.09.10. 11:31:34

Akkor menjetek el lovat patkolni, bazdmeg.

Neoprimitív 2013.09.10. 11:32:31

@Ensiada Arkoveitie: Az 2,4 milliós éves nettó jövedelmet jelent (kerekítve), miközben egyetlen félév is 200-500 ezer forint egy egyetemen, vagyis itt sokkal rosszabbak az arányok, de a cikk nem is a magyar helyzetről szólt. Nyilván vannak kint is rossz anyagi helyzetű családok, akik sokat költenek a gyerek egyetemére, aztán mégsem lesz belőle semmi.

Az is elég közismert, hogy pl. az orvosi képzés jellemzően elég drága kint, a jellemzően közkórházi (állami, megyei, stb.) fizetések pedig arányában elmaradnak mondjuk egy ügyvédétől. Vannak szakmák, ahol a hitelt valóban szinte csak a saját gyerekük egyetemre kerülésére tudják visszafizetni a szülők. De hogy ettől rossz befektetés lenne?

Ezen az alapon a lakásvásárlás is rossz befektetés, azt is évtizedekig törleszti az ember. Itt jellemzően a hitel törlesztése mellett egy, az átlag melósnál magasabb életszínvonal fenntartása is benne van a pakliban, amit azért nem szabad elfelejteni. Persze, rossz érzés évtizedekig törleszteni, de jellemzően a diplomások a törlesztés után is magasabb havi jövedelemmel bírnak 10 éves távon, mint a diploma nélküliek.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:37:24

@Rémbódess:
Én egyébként éppen ezért kizárólag a "jogosítvány jellegű" képzésekre adnék állam által támogatott diákhitelt. Ugyanis például ahhoz hogy valaki informatikus legyen, nem kell diploma, hanem tudás kell. Erősen vitatható, mennyit ér a diplomás képzés ebben, de azt gondolom, ha úgy gondolja, sokat, akkor vegyen fel rá szabad felhasználású hitelt, vagy dolgozzon a szakmában, amíg összejön a képzésre a hitel. Ugyanakkor lehet hogy egy orvosnál is a tudás az elsődleges, addig viszont nem lehet orvos, amíg el nem végezte az egyetemet és nem szakvizsgázott. Tehát az orvosi diploma egy jogosítvány arra, hogy valaki orvos lehessen, az informatikus diploma viszont nem jogosítvány semmire. Vannak határesetek is, ahol nem kötelező a diploma elvileg, de a piac elvárja, ezeknél lehetne államilag támogatott diákhitel, de csak kisebb állami támogatással, a többire viszont csak piaci hitelt szabadna.

Meridian74 2013.09.10. 11:40:08

Nem volna ördögtől való a hitelezés, csakhogy ez úgy szvsz nem fog működni, hogy melóért (ami sokszor nincs is) nem kapod meg azt a bért (ami elvárható volna), mert arra hivatkoznak a kínaiak és indiaiak tizedannyiért csinálják meg (szarabb minőségben, persze). Ráadásul ha oda kiszervezik a melót, akkor itt (vagyis most ott, az USA-ban) ki fog fogyasztani? Azt is hitelre (ez megy jelenleg)? Csakhogy azt vissza is kell(ene) egyszer fizetni...

és amikor feltornyosul ez az egész, akkor nem szép lassan borul le, hanem kb mint a WTC ikertornyai...

Neoprimitív 2013.09.10. 11:40:25

"a törlesztés után" => a havi törlesztés levonása után, hogy ne legyen félreérthető.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:43:16

@Neoprimitív:
Én nem azt mondom, hogy nem érdemes diákhitelt felvenni, csak azt, hogy komoly kockázata van, és reális veszély az is, hogy az illető később nem tudja fizetni, mert nem kap olyan állást, amit gondolt. Sőt, ez meglehetősen gyakori lehet a mai fejlett világban, mivel nagyon magas lett a diplomások aránya (Magyarország ebben még elmarad egyelőre!), és a rendszer úgy működik, hogy ha hajlandó vagy fizetni, szinte bármilyen gyenge képességekkel találsz magadnak megfelelően gyenge intézményt, sőt az intézmények többsége gyenge, persze mi nyugatról csak az elit egyetemeket halljuk. Tehát a diploma értéke az esetek jelentős részében szinte semmi, viszont ezek is sokba kerülnek, nem csak az elit egyetem, és sokan vannak, akik diákhitelt vesznek fel rá.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 11:50:18

@Neoprimitív:
Egyébként azt is nézzük, hogy hová vezet ez a rendszer. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a mai diploma olyan alapkövetelménnyé vált, mint a 80-as években az érettségi, az 50-es években a 8, a 30-as években a 6 általános (Magyarországon, van ahol minden előbb volt de a lényeg ugyanaz). Ebből az következik, hogy amelyik szülőnek nincsen pénze, annak a gyereke nem azért fog diákhitelt felvenni, mert azzal extra végzettséget szerez, hanem azért, mert alapvető követelménnyé vált a diploma, nélküle nem tud boldogulni. Vagyis a diákhitel úgymond kötelezővé válik egy alapvető társadalmi elvárás, sőt kis túlzással létszükséglet teljesítéséhez.

És lehet mondani, hogy gyűjteni lehet a gyerek tanulmányára, én nyilván ezt is fogom tenni, csak közben tudjuk, hogy megtakarítani a jelenlegi pénzügyi rendszerben úgy lehet, hogy mások meg hitelt vesznek fel.

qwertzu 2013.09.10. 11:51:33

@Ensiada Arkoveitie: Elég sok hely van, ahol informatikusoknál elvárás a diploma.

profilo 2013.09.10. 11:53:18

@Neoprimitív:

Szintén ebben a dokumentumfilmben látható a híressé vált pilóta,Chesley Sullenberger beszédének egy részlete,melyet az amerikai képviselőház küldöttei előtt mondott.
Ő volt az a pilóta,aki a Hudson folyóra landolt gépével,megmentve így az utasok életét.
A beszéddel próbálta felhívni a kongresszus tagjainak figyelmét pilótatársainak méltatlan helyzetére.

szuperkrumpli 2013.09.10. 11:57:02

Szerintem a magyar diákhitel jó! Itt jóval alacsonyabb a tandíj, mint az USA-ban, nem is beszélve a privát egyetemeikről és a kamat is alacsonyabb!

ritmikus csimpifon 2013.09.10. 11:59:30

@Ensiada Arkoveitie: "Ugyanis például ahhoz hogy valaki informatikus legyen, nem kell diploma, hanem tudás kell."

Nem nagyon értek egyet, bár sejtem, mire gondolsz. A diploma szerintem igenis kell a mérnöki szemlélet megalapozásához, egy szilárd alap eléréséhez. Más kérdés, hogy ezt egyes felsőoktatási intézmények mennyire tudják átadni.

Hogy szutyok HTML oldalakat összedobáljon valaki egy kis JS-sel meg PHP-vel, ahhoz tényleg nem kell diploma, oda elég az óvoda felső csoport. De ha pl. egy ertelmesebb rich clientet csinál valaki pl. GWT-ben, oda már nem árt egy erős OO alap, amit meg tanulni kell, mert csuklóból sajnos nem jön.

Neoprimitív 2013.09.10. 12:26:05

@profilo: Megint csak azt mondom, hogy nem filmekből kell tájékozódni. Egy perc gugli:
blogs.wsj.com/middleseat/2009/06/16/pilot-pay-want-to-know-how-much-your-captain-earns/

www.pea.com/airline-pilot-salary/

2009-ben a legalacsonyabb kezdő pilóta fizetés volt 21.600 dollár, az átlag (kezdő) 36.283 dollár. Mivel a pilótákat sok helyen repült órára fizetik, előfordulhat, hogy ezzel együtt valaki ennél sokkal kevesebbet keresett, de az a kivétel.

Ettől még egy pilóta, akinek a kezében szó szerint százak élete van naponta, érezheti úgy, hogy az ő, átlag közelében lévő fizetése méltatlanul kevés, de ez egy másik téma.

@Ensiada Arkoveitie: Ellentétben a magyar oktatási rendszerrel, a nyugati egyetemeken (legalább is amelyeket én láttam) elég komolyan veszik a track record-ot. Aki valamelyikre jelentkezik, az előre megnézheti, hogy milyen volt az azonnal elhelyezkedők aránya (jellemzően szakonként, nem általában), hol áll ezzel az egyetem a többihez képest, milyen programokkal segítik már az egyetem alatt a későbbi munkába állást, stb. Aki ezek után is úgy dönt, hogy sok pénzért szart választ - állampolgári jog hülyének lenni.

Az igaz, hogy nálunk sok esetben a diploma már indokolatlanul alapkövetelmény, de ennek éppen a hazai, nagyon alacsony jövedelmi szint az oka. Nyilvánvaló, hogy a diplomások arányának a növekedésével a fizetési olló szűkebb lesz, jobban meg kell fontolni, milyen képzettségért érdemes eladósodni. De elvileg egy (jövendő) diplomástól a gondolkodás és mérlegelés képessége nem kellene távol álljon, szóval az, hogy előtte kell gondolkozni, az a számomra nem negatívum.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 12:35:28

@qwertzu: @ritmikus csimpifon:
A lényeg, hogy lehetsz informatikus diploma nélkül is, diplomát meg szerezhetsz közben is, miután megteremtetted vele az anyagi feltételeit. Vagy ha tényleg annyira nagy biznisznek találod, akkor felveszed a hitelt.

Ezzel szemben orvos vagy gyógyszerész csak onnantól kezdve lehetsz, hogy kezedbe kaptad a diplomádat.

OFF:
Egyébként szerintem a megfelelő OO alapokat nagyon kevés intézményben adják át rendesen, jó könyvekből és munkával sokkal jobban megtanulható. Igazából egyedül a matematika az, amit autodidakta módon a legtöbben nem sajátítanának el úgy, ahogy egy egyetem átadja.

Neoprimitív 2013.09.10. 12:43:43

@szuperkrumpli: Nem az összeg vagy a kamat, hanem a havi törlesztésnek a várható szabad jövedelemhez való aránya számít a pályakezdést követő 10-15 évben. Ebben a béka segge alatt vannak a magyar diplomások. A privát egyetemek magas tandíját pedig általában a sokkal jobb elhelyezkedési lehetőségek kompenzálják, nem is beszélve a sokkal kiterjedtebb ösztöndíj rendszerről.

profilo 2013.09.10. 12:44:55

@Neoprimitív:

Szomorú,hogy az "átlag" a nagy tengerentúli járatokat is indító óriások(Delta,United...stb) és a regionális forgalom jelentős hányadát lebonyolító "kicsik" adataiból kerekedik ki.

Ezért imádom én a statisztikát.Hisz a magyar átlagfizetésből is csak az derül ki,hogy nem is olyan szar a helyzet,és akár be is foghatnánk a szánkat...

:)

Szolo 2013.09.10. 13:01:24

A diákhitel legnagyobb hátránya, hogy a diplomázásig összejövő mondjuk 2 (de akár 5-8) millió forintos tartozás miatt sehol sem kap a pályakezdő jó feltételekkel bankhitelt az élete elkezdéséhez(lakás/autó/fogyasztási hitel) amíg a többmilliós diákhitel nagy részét vissza nem törlesztette, ami 5-10 évig eltart, mert nem 300 ezer nettóval veszik föl a friss diplomásokat általában.
Mindkét fajta Diákhitelt az állam adja, és az állammal szemben adósodik el a hitelfelvevő. Az állam felé fennálló tartozás mindig előnyben részesül a versenyszféra felé fennálló tartozással szemben, ezért ha mondjuk 10 milliós lakás vásárlására a bank adna neked 8 millió hitelt, akkor a mondjuk 4 milliós Diákhiteled esetén ez azonnal csak 4 millió forint, mert a 10 milliós lakás 8 milliós mindenkori értékéből bedőlésed esetén az állam minden bank előtt leemeli a te 4 milliós Diákhiteled összegét, és a bank a 8 milliót érő lakásból csak 4 milliót látna viszont.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 13:07:23

@Neoprimitív:
A track recorddal az a fő gond, hogy nem veszi figyelembe, hogy honnan érkeztek a hallgatók, vagyis egy elit egyetemen még akkor is jó ideig pozitív marad, amikor már maga az egyetem hanyatlóban van, de a hallgatók többsége tehetős családból származik, így jó állásokat tudnak megszerezni. De ez még egy jól menő üzleti iskolánál is igaz, ahol tényleg színvonalas az oktatás, de a hallgatók nem ezért kapnak utána jó állást, hanem mert jó családból származnak. Nos, elmegy egy ilyen egyetemre csórikám, felveszi hozzá a hitelt, aztán végzés után néz, hogy nem kap olyan állást, hogy vissza tudja fizetni.

A diploma kötelezősége pedig nem csak itthon trend, hanem mindenütt a fejlett világban, habár Németországban például elég jó állásokban is vannak nem diplomások, meg a szakmunkásokat is megfizetik, az embereknek mégis nagyobb arányának van diplomája, mint itthon.

Azzal pedig, hogy egyre inkább eltolódik az iskolapadból való kikerülés ideje, a gyerekek komolyodása is elcsúszik, egy mai 18 éves sokkal kevésbé tud felelősségteljes döntést hozni, mint abban a korban, mikor egy átlag 18 éves már 4 éve nem járt iskolába. Tehát hiába várod, hogy pénzügyileg megalapozott döntést hozzon, ezt legfeljebb a szülei fogják meghozni, már ha ők egyáltalán értenek hozzá, ami nincs feltétlenül így.

croesus aka. the grinder 2013.09.10. 13:16:54

Ez a poszt egy durva csúsztatás. A diploma megszerzése egy befektetés, aminek a hozama a diplomás jövedelem és a diploma nélkül elérhető jövedelem különbsége.

Azaz a diploma annyit ér, amennyivel több jövedelmet lehet vele elérni. Aki diplomásként tartósan keveset keres, annak a képzése kidobott pénz volt. Aki valóban piacképes diplomát szerzett, annak megtérül a befektetés itthon és Amerikában egyaránt.

Azért jó a diákhitel, mert így a beruházás felelőssége a hallgatóé, tehát nem a társadalomnak kell megfizetnie a feleslegesen elköltött pénzeket.

croesus aka. the grinder 2013.09.10. 13:20:08

@Szolo: "A diákhitel legnagyobb hátránya, hogy a diplomázásig összejövő mondjuk 2 (de akár 5-8) millió forintos tartozás miatt sehol sem kap a pályakezdő jó feltételekkel bankhitelt az élete elkezdéséhez(lakás/autó/fogyasztási hitel)"

Talán nem úgy kéne elkezdeni az életet hogy rengeteg hitelt a nyakunkba veszünk, és akkor kevesebb lenne később a probléma is. Az életet - különösen fiatalként - lehet albérletben, BKV-val, vagy szükség esetén használt autóval is kezdeni. A szükséges javakat később spórolással is össze lehet gyűjteni. Bár ez utóbbi kifejezéssel manapság csak a szótárban találkozni...

Neoprimitív 2013.09.10. 13:25:01

@Ensiada Arkoveitie: Fülig Jimmy azt mondta, nem állíthat minden pofon mellé egy közlekedési rendőrt - az egyetemre készülők helyett sem fogja személyesen, külön az ő szolgálatukra rendelt őrangyal meghozni a tuti jó döntést.

Aki akar, az utána tud nézni, tud tájékozódni, sokkal több forrásból és részletesebben, mint mondjuk akkor, amikor a 18 évesek már négy éve nem jártak iskolába. Ettől még ez persze egy felelősségteljes és nehéz döntés marad, amit el is lehet szúrni, mint a lakásvásárlástól a házasságig minden mást is az életben.

Szolo 2013.09.10. 13:52:48

@croesus: Nem panaszként írtam, mert nekem anno nem volt Diákhitelem, így gond nélkül elkezdhettem az életemet (azóta sincs gondom), de több ismerősöm a diplomázás után szembesült a felvázolt problémával (addig csak gyanították, hogy létezik), és a szülőknek kellett "kimenteniük" a csemetéjüket az adósságból, hogy a gyerek elindulhasson az önálló élet és család irányába. Azóta a gyerekek bőven vissza is fizették virtuálisan a kölcsönpénzt, de ha nem kaptak volna a szüleiktől akkor pénzt, akkor ma is az adósságcsapdából próbálnának kitörni.
A Diákhitel egy célra jó. Felveszed, és befekteted azonnal az elköltése helyett. Diploma után egyből visszafizeted a felvett összeget, és a közben generálódott hasznot zsebre teszed életkezdéshez. Ez nem tisztességes megoldás, de az egyetlen, ami hasznot hoz a hitelfelvevőnek.

encir 2013.09.10. 13:58:11

@Szolo: hát én még nem láttam olyat, hogy a diákhitelért cserébe jelzálogot jegyeztek volna be... sőt, ha szerencsétlen diákhiteles ne adj isten, elhalálozik, az örököseinek nem kell kifizetniük a fennmaradó hitelét.

Lencsés István 2013.09.10. 13:58:23

@Ensiada Arkoveitie: Értelmi szintről a helyedben nem írogatnék , aki egy hazug anonim blogon megjelenő hazugságot cikknek tart .... Cikk csak újságban van , neten azt máshogy hívják ....

Neoprimitív 2013.09.10. 13:59:50

@Ensiada Arkoveitie:
"egy jól menő üzleti iskolánál is igaz, ahol tényleg színvonalas az oktatás, de a hallgatók nem ezért kapnak utána jó állást, hanem mert jó családból származnak. " Ugye te is érzed, hogy ez sántít. Egy családtag mindig előnnyel indul a saját cégénél, legyen az a suszter fia vagy Bill Gates-é. Ha még ezek után jó egyetemen jó képzést is kapott, akkor miért ne kapna állást?

A hallgatói származási előnyére vonatkozóan az érvelésben van egy hatalmas lyuk. Azok a hallgatók ugyanis, akik annyira gazdag családból származnak, hogy egy "elit" egyetemen már pusztán a nevük elegendő ahhoz (tényleges teljesítmény nélkül), hogy elvégezzék, azok nem jelentenek konkurenciát a többieknek. Egyrészt, mert 99,9%, hogy a családi cégben fognak dolgozni, másrészt mert náluk a diploma eleve nem szükséglet, hiszen a megélhetésük a családi vagyon révén akkor is biztosított, ha soha nem dolgoznak.

A szimplán jómódú, esetleg gazdag csemetékkel viszont nincs semmilyen extra kivételezés - azért, mert apuka mondjuk King of Prussia legmenőbb ügyvédje, nem fog a gyerek jobb jegyet kapni a Harvard jogi karán. Ráadásul minél nagyobb és szabadabb egy gazdaság, annál több lehetőség van a szűk "brancson" kívül. Az sanszos, hogy hiába jár egy ösztöndíjas csóró mondjuk a Rockefeller unokájával egy tankörbe, nem biztos, hogy bekerül a köreibe (ha egyáltalán akar). Csakhogy nincs is rá szüksége, mert egy csomó más lehetősége is van. Az egyetemi ismeretségek viszont még itt is segítenek, csak éppen nem a magyar urambátyám protekció formájában.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 14:09:08

@Lencsés István:
Neten hogyan hívják? Mert addig ok, hogy ez egy blogbejegyzés, viszont az Index, Origo, MNO, stb. írásai mik, ha nem cikkek?

Még mindig csak a prolik tesznek szóközt az írásjelek elé.

Ensiada Arkoveitie (törölt) 2013.09.10. 14:15:23

@Neoprimitív:
"A hallgatói származási előnyére vonatkozóan az érvelésben van egy hatalmas lyuk. Azok a hallgatók ugyanis, akik annyira gazdag családból származnak, hogy egy "elit" egyetemen már pusztán a nevük elegendő ahhoz (tényleges teljesítmény nélkül), hogy elvégezzék, azok nem jelentenek konkurenciát a többieknek. Egyrészt, mert 99,9%, hogy a családi cégben fognak dolgozni, másrészt mert náluk a diploma eleve nem szükséglet, hiszen a megélhetésük a családi vagyon révén akkor is biztosított, ha soha nem dolgoznak."

Hol az érvelésemben a lyuk? Egy szót nem írtam erről a versenyről, meg kivételezésről sem. Az érvelésem pont az volt, hogy vigyázni kell a pályakövetési adatokkal, mert vannak egyetemek, ahol magas arányban vannak a jómódú, jó kapcsolatokkal rendelkező szülők gyerekei tanulnak, akik nem a képzésnek köszönhetően tudtak jó állást kapni, így ezek a statisztikák simán megtéveszthetik a kevésbé jó családból érkezőket, és felveszik a hitelt az ilyen képzésre, aztán utána esnek csak pofára.

És én sem a Rockefeller unokákra gondoltam, ugyanis nagyon sok fokozata van a jómódúságnak és a jó kapcsolatoknak.

Lencsés István 2013.09.10. 14:32:31

@Ensiada Arkoveitie: Neten máshogy hívják , járj utána ha már kioktatni akartál fosva .... A rövidítés szint alatti .... Jól mondod , írások .... , megy ez neked . :) Azok tesznek szóközt az írásjelek elé , akik tudnak helyesen írni , de te nem tudsz lásd második mondatom . :) ;)

Rive 2013.09.10. 16:24:23

@Ensiada Arkoveitie: Nincs olyan sok. A poszt is, a hozzászólás is arra vonatkozik, hogy a továbbtanulást (ehhez való jogot) nem lehet, nem szabad ilyen direkt módon személyes pénzügyi alapra helyezni. Ezt bizony az államnak kell bevállalnia.

Neoprimitív 2013.09.10. 16:27:21

@Ensiada Arkoveitie: Ez a tévedés. Attól, hogy egy család jómódú, még nem kap a gyerek könnyebben munkát, legalább is nem szignifikánsan könnyebben, mint egy azonos eredményű ösztöndíjas. Persze, ha a fogász apuka csemetéje is fogász akar lenni, akkor az előny, de ha mondjuk ornitológus vagy befektetési bankár, akkor már kevésbé. Az (angolszász) egyetemi életnek az egyik nagyon fontos összetevője a szocializáció is, a kapcsolatok építése (és építtetése, egy komolyabb egyetemen az advisor legalább olyan fontos személy a diák életében, mint a tanárai) legalább olyan fontos része az egyetemi életnek, mint a tanulás. És az sem véletlen, hogy a sajtót nem árasztják el a reménytelenül állást kereső havardi summa cum laude diákok sztorijai.

Megtévesztésről pedig nehéz akkor beszélni, ha valaki körülnéz a neten és megnézi, milyen kezdő fizetésekkel ajánlanak állást az általa vágyott diplomával. Ráadásul én nem csak a track record-ról beszéltem mint döntési tényezőről, számtalan más forrás is rendelkezésre áll és akinek van esze, az azokat is mérlegeli. Annak alapján pedig elég gyorsan ki lehet szűrni a csak proccságon alapuló iskolákat.

(Nota bene: akinek az imidzs annyira fontos, hogy két drága hely közül egy előkelőbb, de gyengébb iskolát választ a gyerekének, annál az álláskeresésnél is előnyt élveznek azok, akiknek papírjuk van arról, hogy beleillettek ebbe a közegbe. Szóval ami elvész a réven, visszajön a vámon.)