sorok között

A pénz mint adósság

2012. január 01. - Politikai Ateista

Ez a bejegyzés a Nyomda Karácsonyra című írások folytatása, első két rész itt , és itt található.

Amikor ennek a bejegyzésnek az első epizódját gépeltem az ECB likviditásnövelésével kapcsolatban, akkor jutott eszembe, hogy ez az esemény hitelesen tudná szemléltetni azt a folyamatot ahogy napjaink pénzügyi rendszerében a pénz bekerül a gazdasági vérkeringésbe.

Bizonyára sokan vannak olyanok akik hallották már azt a feltételezést, hogy a pénz gyakorlatilag adósságként jön létre. Minden egyes forint, euró, dollár amit a bankodban vagy a párnád alatt tartasz adósságot képez.

A tökéletes példa itt hever az orrunk előtt.

Az ECB a részére biztosított exkluzív jogoknál fogva kinyomtat 489 milliárd eurót. Ezt az összeget hitelként folyósítja a kereskedelmi bankok számára, kedvezményes 1%-os kamatra. Tulajdonképpen a folymat már itt elkezdődik, a kereskedelmi bankok az igényelt összeggel tartoznak az ECB-nek amit a szerény kamattal együtt kötelesek visszafizetni 3 éven belül, azaz minden egyes bankjegy adósságként kerül a kereskedelmi bankok számláira.

 

A bankok ezek után eldönthetik, hogy mit is kívánnak tenni az olcsó hitellel. A tőketartalékaikat igazítják az új szabályoknak megfelelő mértékűre, esetleg államkötvényeket vásárolnak aukciók keretein belül, vagy hiteleket folyósítanak cégeknek, és magánszemélyeknek. A kötvények eladói (az aukciót meghirdető államok) kötvényhozamot, vagyis kamatot fizetnek a bankoknak. Az kereskedelmi bankok bevételét a kötvényhozamok és az ECB-nek fizetendő 1%-os kamat különbsége adja. Ebből következik, hogy a kormányok költségvetésébe kerülő, kötvényeladásokból származó forrás újra adósságként jelenik meg, amit már az ECB-nek fizetendő kamat mellett a bankoknak fizetendő kamatok is terhelnek. A kormányok a hitelekből származó új forrásokkal szabadon gazdálkodhatnak (garázdálkodhatnak) beruházhatnak, infrastruktúrát fejleszthetnek, fizethetik az alkalmazottaikat, vagy a lejáró adósságszolgálatot finanszírozhatják.

A magánszemélyek és vállalatok számára történő hitelfolyósítás esetn nagyjábó ugyanez a helyzet. Az 1%-os kamatra kölcsönzött pénzt a bankok továbbhitelezik az ügyfeleiknek, és az aktuális hitelkamataik jelentik a bevételt, persze miután levonták az ECB 1%-át.

(Kihagytam még azt a pikáns részletet, hogy a kereskedelmi bankok a részleges tartalékrendszernek köszönhetően a tartalékokat képező eszközeik értékének a többszörösét is kihelyezhetik hitelek formájában.)

 

A példa szerintem jól szemlélteti, hogy minden egyes bankjegy adósságként kerül forgalomba, és magában rejti a bankok hasznát.

 

A bankjegykibocsátás privatizálásának illetve "függetlenítésének" a hívei szerint ez a rendszer azért jó, mert megakadályozza a államok felelőtlen pénznyomtatását ami inflációhoz vezethet. Ez elképzelhető, volt már rá példa.

Ennek ellenére van egy unortodox kérdésem, amit valamiért fel sem merül Brüsszelben.

Miért nem hitelez az ECB közvetlenül az unió tagállamainak 1%-os kamatra?

 (A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az 1%-os kamat nem évi kamatként értendő, hanem a teljes időtartamra, azaz 3 évre fizetendő.)

A bankok veszítenének a hasznukból, de emberek milliói szabadulnának szép lassan fel a közvetett vagy közvetlen adósrabszolgaság alól, és országok a fizetésképtelenség örvényéből.

Miért természetes az, hogy valakik az áruforgalom megkönnyítését célzó eszközből hasznot húznak?

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr163505337

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

turbojet22 2012.01.01. 20:34:32

Az ECB feltehetően azért nem hitelez közvetlenül az eurozona államainak, mert nem az a feladata. Az ECB az európai pénzügyi rendszer stabilitását támasztja alá a finanszírozással.Ezek után a bankok PIACI módon eldöntik, hogy mire költik a felvett hitelt. Az állam mindenható voltának hite csak az elvakultakban létezhet. A XXI. század kapitalizmusa továbbra is a piacról szól, akár hiszel benne, akár nem. A bank pedig piacon működik és eszközeit multiplikálva kihelyezi. Vagyis az ECB a piacot erősíti. Az államok meg vegyenek fel hitelt a piacon, ha tudnak, saját finanszírozásukat oldják meg úgymond a piacról, amennyiért tudják. A német állampapír 10 évre 1,8 % hozamot hoz. Ez a viszonylag biztos befektetés. Ezt egy százalékos forrásból nem érdemes venni. Az olasz vagy spanyol állampapír 7% körül van. Mert a piac ennyi rizikót lát. A bank persze vehet ilyet. De ha csődbe jut az illető ország, a bank is csődbe jut, tehát a bank csak módjával vesz ilyen papírt, és esetleg biztosítja magát az államcsőd ellen Londonban. Akkor szinte biztos befektetése lesz, de nem lesz 7 - 1 = 6 % haszna, mert még terheli a biztosítás díja, ami 3-4 % tehát alig marad több hasznuk, mint a német papírokon. Tehát a banknak legegyszerűbb nem az államokat finanszírozni, hanem a piaci résztvevőket, akik fedezet nyújtanak, és a polgári törvénykönyv szerint tudnak hitelezni azokban az országukban, ahol nincsenek visszamenőleges hatású intézkedések. Ez pedig azt jelenti, hogy az ECB kölcsönökből mi majd áttételesen sem semmit sem látunk semmit.
A bankok, mint a piac résztvevői, miért ne kapnák meg piaci részvételükért a rájuk eső hasznot? A vállalkozók vállalkozásaik hasznát osztják meg a bankkal amikor hitelt vesznek fel. Ők meg akkor vállalkoznak, ha van a piacon nyereséges üzlet. Tehát a piac működése arról szól, hogy az állam vállalkozásbarát környezetet teremtsen. Ne sanyargassa a bankokat, azonos szabályozási környezet legyen érvényes hosszútávon, és ne legyenek visszamenőleges intézkedések, mert ha nem így tesz A PIAC NEM TUD BEINDULNI. Ezt Matolcsyn kívül mindenki tudja.

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2012.01.02. 14:47:49

@turbojet22: Én személy szerint a PIACOK mindenhatóságában nem hiszek, legalábbis az olyan piacokéban nem ahol a korruptságukat (vagy hozzá nem értésüket) már bizonyított hitelminősítők áraznak, és néhány kiváltságos cég ha bajba kerül akkor az adófizetők állják a számlát, anélkül, hogy bárki megkérdezné őket. Ez kapitalizmus? Létezik kapitalizmus csőd nélkül? Azok a piacok amelyekben ön hisz már régen nem léteznek.

turbojet22 2012.01.02. 21:56:03

@Politikai Ateista: Természetesen senki sem hihet a piac mindenhatóságában. Továbbá nem hihet az állam mindenhatóságában sem. Én csak leírtam, hogy a jelenlegi kapitalizmusban igenis van piac, és vannak piaci eszközök, ezen belül keresi az ECB a megoldást. A hitelminősítők a válságot tényleg nem látták előre. Mostani működésük azonban makulátlan, Európa tényleg bajban van, hazánk meg tényleg bóvli, mi a problémád?
Nemcsak néhány kiváltságos céget támogat az ECB, hanem minden bankot, amelyek a legjobb üzleti tervek és fedezetek mellet a legjobb vállalkozásokat fogják finanszírozni. Ez a kilábalás egyetlen esélye.
Amúgy nemcsak én hiszek a piacokban, hanem Orbán és Matolcsy is. Onnan akarják finanszírozni az országunkat. Akkor ők nem létező piacokra támaszkodnának?