sorok között

Aranyásók

2011. október 08. - Politikai Ateista

 

Először is fontosnak tartom megemlíteni, hogy ugyan a multik, a profitjuk nagyságához mérten elenyésző közvetlen bevételt jelentenek az államnak, de az általuk teremtett munkahelyek társadalmi jelentőségét, és az ebből fakadó közvetett hasznot nem szabad alábecsülni. Ennek ellenére a kizárólag a külföldi tőkére alapozott gazdaságpolitikára csak mint ideiglenes megoldásra szabad tekinteni, mivel az állam a külföldi befektetőkkel szemben gyakorlatilag kiszolgáltatott, függő viszonyba kerül, és marad addig amíg ez a helyzet fennáll.

A multik már kényelmetlenül érzik magukat Magyarországon - mit is kaptunk tőlük?

Napi Gazdaság

A Hírtv egyik beszélgetős vállveregetős műsorában nyilatkozta az egyik szakértő, hogy amikor becsalták a multikat Magyarországra akkor azt remélték, hogy a profit egy részét majd újra befektetik az országhatárokon belül. A tőke "visszaforgatása" a szakértő szerint sem valósult meg.

A befektetőket egy ország jövője a legkevésbé sem érdekli, az egyetlen céljuk a profit maximalizálása, és ha a viszonyok kedvezőtlenül alakulnak, vagy egy másik országban javulnak a haszonszerzés feltételei, akkor nem az adott helyen próbálnak a körülményeken javítani, befektetni, hanem egyszerűen továbbállnak.

A következő történet amit John Kozy professzortól loptam ezt a folyamatot remekül példázza.

1848 január 24-én James W. Marshall aranyat talált a kaliforniai Colomában. Hamarosan híre ment a dolognak, és ezrével jöttek a szerencsevadászok, akik hevenyészett táborokat húztak fel.

Az aranyásókat rövidesen követték a kereskedők, vállalkozók, prostituáltak, megnyitottak a boltok, kaszinók, kuplerájok, és kocsmák. 

Az aranykészletek néhány év múlva kezdtek kimerülni, a kereskedők elsőként hagyták el a területet, és általánosan elmondható, hogy sokkal többek kerestek mint az aranyásók.

" A kaliforniai aranyláz idején a kereskedők, csak az arany felfedezése után jelentek meg, és azonnal távoztak a készletek apadásakor. A tőkét amit felhalmoztak nem fordították produktív vállalkozások alapítására amelyek munkahelyeket biztosítottak volna a munkanélkülivé vált aranyásóknak. A kapitalista gazdaságban a tőkét nem azért szerzik, hogy elköltsék, hanem azért, hogy felhalmozzák. Vállalkozásokat nem azért alapítanak, hogy munkahelyeket teremtsenek. A tőke csak abban az esetben teremt munkahelyeket, ha az megegyezik a pillanatnyi érdekeivel."

John Kozy, The Triumph of Capitalism: Jobless Nations

Arra lehet következtetni, hogy a kormány továbbra is a multik csalogatásával próbál javítani a siralmas foglalkoztatottsági mutatókon. A multik üzenete pedig egyértelmű, a "kedvező befektetői környezet" keretein belül alacsonyabb béreket, a munkavállalói jogok megnyirbálását, alacsonyabb vállalati adókat, és több állami támogatást szeretnének.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://sorkoz.blog.hu/api/trackback/id/tr823267360

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

stone pit(er) 2011.10.08. 20:41:13

Ezzel kapcsolatban kétségeim vannak, és még soha senki nem válaszolta meg számomra is elfogadhatóan.
Szóval a multik nem törekszenek hosszabbtávú fejlődésre egy adott helyen.(,) Nem fektetnek az infrastruktúrába, oktatásba, stb.(?) Miért, valahol átveszik az állam funkcióit? Ez lenne a dolguk? Vagy ez legyen a dolguk? Egyébként még ez sem általános, lásd Audi, Opel, vagy egészen mostanáig a Sanofi-Aventis kutatási részlege Magyarországon. Ami most húzza le a rolót, kinyilvánítva, hogy az elmúlt év kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt. Persze sok más is lehet a hátérben, de azért mégis! Szóval nem vagyok meggyőzve arról, hogy egy külföldi befektető (számunkra) rosszabbul bánik az itt megkeresett pénzével, mint egy magyar nagyvállalkozó, de most ezt hajlandó vagyok alapként elfogadni. Lépjünk tovább az összefüggések rögös útján.
Ne vegyük figyelembe a kisvállalkozásokat. Ők most is egy sajátos viszonyban vannak a szó klasszikus értelmében vett multikkal. Azért egy egyszerű példát hozva, szűk, helyi piaci igényeket kiszolgáló pékségek területére még nem annyira törtek be a multik. Itt nem a forgalmazásról beszélek, mert azok viszont speciális multik (lásd: kire lehet különadót kivetni, mert nem tud azonnal elmenekülni?) Nos, ha valamilyen területen működne egy magyar nagyvállalat (ami nyilván azért lenne nagy, mert külföldre is termel) az nem azon szabályok szerint játszana, amit a világ diktál? A multik, vagy nem multik, csak helyi nagyok! Függetleníthetné magát a piactól? A verseny megmarad! Termelne, mondjuk 10 % hasznot, ami évi 10 milliárd forint. Ezt ő mibe fektetné? Közoktatás fejlesztésére, közművek javítására, stb.? Vagy termékfejlesztésre, újabb piacok felkutatására, ezen piacok meghódítására, a régiek fejlesztésére, jutalmazására, stb.? A saját közvetlen területén fejlesztene. Ezt így teszi minden cég. Lehet, hogy iskolákat támogat, esetleg csak ösztöndíjakat oszt. Nagyobb bért ad, vagy közvetlen vasúti kapcsolatot épít, esetleg autópálya lehajtót. Szépíti az irodaházát, vagy a parkot előtte. Esetleg gondol dolgozói színvonalasabb egészségi vagy nyugdíj ellátására. Azt, hogy az utóbbiból mit választ, nem nemzetisége, hanem a vezetői és tulajdonosainak mentalitása és lehetőségei határozzák meg. Esetleg a helyi gazdasági, törvényi háttér, aminek így vagy úgy meg lesz az eredménye a külső piacok diktátuma alapján. Legyen az egy Suzuki vagy egy CBA.
Nos?

stone pit(er) 2011.10.08. 20:49:23

Ezzel kapcsolatban kétségeim vannak, és még soha senki nem válaszolta meg számomra is elfogadhatóan.
Szóval a multik nem törekszenek hosszabbtávú fejlődésre egy adott helyen.(,) Nem fektetnek az infrastruktúrába, oktatásba, stb.(?) Miért, valahol átveszik az állam funkcióit? Ez lenne a dolguk? Vagy ez legyen a dolguk? Egyébként még ez sem általános, lásd Audi, Opel, vagy egészen mostanáig a Sanofi-Aventis kutatási részlege Magyarországon. Ami most húzza le a rolót, kinyilvánítva, hogy az elmúlt év kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája miatt. Persze sok más is lehet a hátérben, de azért mégis! Szóval nem vagyok meggyőzve arról, hogy egy külföldi befektető (számunkra) rosszabbul bánik az itt megkeresett pénzével, mint egy magyar nagyvállalkozó, de most ezt hajlandó vagyok alapként elfogadni. Lépjünk tovább az összefüggések rögös útján.
Ne vegyük figyelembe a kisvállalkozásokat. Ők most is egy sajátos viszonyban vannak a szó klasszikus értelmében vett multikkal. Azért egy egyszerű példát hozva, szűk, helyi piaci igényeket kiszolgáló pékségek területére még nem annyira törtek be a multik. Itt nem a forgalmazásról beszélek, mert azok viszont speciális multik (lásd: kire lehet különadót kivetni, mert nem tud azonnal elmenekülni?) Nos, ha valamilyen területen működne egy magyar nagyvállalat (ami nyilván azért lenne nagy, mert külföldre is termel) az nem azon szabályok szerint játszana, amit a világ diktál? A multik, vagy nem multik, csak helyi nagyok! Függetleníthetné magát a piactól? A verseny megmarad! Termelne, mondjuk 10 % hasznot, ami évi 10 milliárd forint. Ezt ő mibe fektetné? Közoktatás fejlesztésére, közművek javítására, stb.? Vagy termékfejlesztésre, újabb piacok felkutatására, ezen piacok meghódítására, a régiek fejlesztésére, jutalmazására, stb.? A saját közvetlen területén fejlesztene. Ezt így teszi minden cég. Lehet, hogy iskolákat támogat, esetleg csak ösztöndíjakat oszt. Nagyobb bért ad, vagy közvetlen vasúti kapcsolatot épít, esetleg autópálya lehajtót. Szépíti az irodaházát, vagy a parkot előtte. Esetleg gondol dolgozói színvonalasabb egészségi vagy nyugdíj ellátására. Azt, hogy az utóbbiból mit választ, nem nemzetisége, hanem a vezetői és tulajdonosainak mentalitása és lehetőségei határozzák meg. Esetleg a helyi gazdasági, törvényi háttér, aminek így vagy úgy meg lesz az eredménye a külső piacok diktátuma alapján. Legyen az egy Suzuki vagy egy CBA.
Nos?

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2011.10.09. 13:21:27

@stone pit(er): Az egyetlen dolog ami nem tetszik a hozzászólásaidban az, hogy bocsánatot kérsz. Nem vagyok tévedhetetlen, a véleményem pedig nem tartom mindenek felett álló univerzális igazságnak. Nagyon örülök az építő jellegű kritikának, és az ezekre épülő vitáknak, örülök ha valaki megvilágítja a tárgyi tévedéseimet, pontatlanságaimat. Nem ragaszkodom a meggyőződéseimhez, és a saját igazamhoz. Nem homályos ideológiákat szeretnék terjeszteni, hanem kérdéseket, gondolatokat ébreszteni.

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2011.10.09. 14:44:42

@stone pit(er): Nem szerettem volna egy egyoldalú, multiellenes kritikát megfogalmazni, ezért kezdem azzal, hogy a "kizárólag a külföldi tőkére alapozott....". Magyarországnak 20 évvel ezelőtt, és most is szüksége van a multikra. Ezzel párhuzamosan azonban nem szabadott volna szinte teljesen lerombolni a hazai termelői szektort.
Természetesen nem gondolom, hogy a multiknak iskolákat kellene fenntartania, infrastruktúrát fejlesztenie vagy egyéb állami feladatokat átvennie. (ha a két félnek ebből kölcsönösen előnye származik akkor ez is működhet, ahogy a hozzászólásodban említettél példákat) Nem ez a céljuk,és feladatuk. Ezek az állam feladatai, amelyeket az adókból, többek között a multik, és az alkalmazottaik adójából kellene finanszírozni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a multikat kizárólag a profit érdekli, és az okos államfeladata az, hogy ezt szem előtt tartva alakítsa ki a hosszútávú gazdaságpolitikáját.
Tökéletesen igazad van abban, hogy semmi garancia nincs arra nézve, hogy a magyar nagyvállalkozó tisztességesebben viselkedik mint egy külföldi. Az államnak azonban sokkal nagyobb befolyása lehet a hazai gazdasági élet szereplőire, a hazai vállalkozói struktúrák alakítására mint a külföldiekre. Azt gondolom, hogy senki sem született bünözőnek, a tisztességre való hajlamot nagyban befolyásolja az adott környezet.
A piaci szabályok természetesen egy magyar nagyvállalatra is vonatkoznának. Pontosan úgy mint ahogy az olyan német nagyvállalatokra is vonatkoznak mint például az Audi.
De nem is a hazai nagyvállalatok fejlesztését tartanám fontosnak, szerintem ez a vállalkozási forma társadalmilag káros. Azt gondolom, hogy a multik árnyékában elsősorban a hazai kis, és középvállalkozások tevékenységét kellett volna/kellene elősegíteni amelyek legalább a belső piac egy részét uralhatnák.

stone pit(er) 2011.10.09. 18:51:13

Nem, a bocs az ismételt elküldés miatt volt.
Ahogy emlitetted, a válalkozás méretében lehet a kutya elásva. Legalábbis én így látom. Ha egy külföldi nyit egy kis üzletet Magyarországon, néhány alkalmazottal, akkor ő itt fog élni, és ebben a szükebb piaci környezetben fog gondolkozni, természetesen a kint szerzett ismereteivel megspékelve.
A magyar állam pedig mindenkire egyformán tud hatni, határain belül. És ha mégsem, akkor pedig törekednie kell erre, az egyenlő pályák, egyenlő esélyek alapján. De, szerintem ez csak ábránd, hogy egy adott súlycsoportba tartozó vállalkozó nem ugyanazon kényszerek és gondolatok mentén cselekszik, amennyiben más nemzetiségü. Ez a piac és verseny alapja.
Támogatni kellene a hazai kis/közepes vállalkozásokat, de ez egy bonyolult kérdés. Ha lesz egy kis időm, elmerengünk róla.

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2011.10.10. 17:26:21

@stone pit(er): Így igaz, ez egy bonyolult probléma. A vállalkozások méretének kérdésében egyet értünk, de én még a vállalkozások struktúrájában is lenne némi lehetőség a változtatásra.
A nagyvállatok tekintetében igazad van, a globalizáció lehetőséget teremtett a határok nélküli terjeszkedésre. A termelést olcsóbb helyekre telepíthetik az adózást pedig letudják offshore. Nincs garancia, hogy egy magyar nagyvállalat nem használná ki az ebben rejlő lehetőségeket, sőt, kénytelen lenne élni is velük a versenyképesség érdekében.