Megkezdődött a vagyonnyilatkozat szezon, a képviselőknek tegnapelőtt éjfélig kellett leadniuk a vallomásaikat, és a hírek szerint ezt meg is tették. Egy darabig csámcsoghatunk azon, hogy ki milyen autót, hány hektár legelőt illetve egyéb ingatlant halmozott fel. Sokkal több értelme a dolognak nincs. Talán némi jogállami látszatot kölcsönöz az országnak.

Aki szándékosan valótlanságot állít a nyilatkozatában az magánokirat-hamisítást követ el, és elvileg le is lehetne csukni. A szándékosságot azonban nehéz bizonyítani, a képviselőink pedig elég feledékenyek. Volt akinek nyugdíj, önkormányzati költségtérítés, vagy éppen ingatlan kiadásából származó jövedelem ment ki a fejéből.

A vagyonyilatkozatok területén illetékes bizottság hivatalból nem indít eljárást, valakinek jelentenie kell ha valami gyanús.

Viszont akkor sem indul azonnal eljárás a képviselő ellen, ha bejelentés érkezik. Előbb a bizottság megvizsgálja a bejelentés tartalmát: a testület bármilyen adatot bekérhet bármelyik hatóságtól (adó-, illetve földhivatal, önkormányzat, cégbíróság stb.), megkérdezik az érintett képviselőt, vagy felkérhetik a bejelentőt, hogy mutasson fel bizonyítékokat állításainak igazolására. Igaz, a külföldi – anonimitást biztosító – bankbetétekről a testület sem szerezhet tudomást, de az offshore cégek is elrejthetik a politikusokat. Ha a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján mindent rendben talál, elutasíthatja a kezdeményezést. - Büntetlenül trükközhetnek a vagyonukkal a ravasz politikusok - HVG

Tizenvalahány év alatt 40 bejelentést kapott az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága, és összesen 2 eljárást indítottak. Persze senki nem került rács mögé, mindkét ügy "megnyugtatóan" zárult.

Amíg a vagyonosodási vizsgálatokat a politikusi becsületszóra alapozzák, és a "tévedéseknek" nincsenek következményei, addig nem sok értelme van az egésznek.

Akár meg is kímélhetnének minket ettől a cirkusztól.